Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Bárány Zsófia: A Szent István Társulat és támogatói köre 1848 és 1858 között
BÁRÁNY ZSÓFIA tartás bevezetésére került sor Magyarországon, s novemberi nyílt parancsával az egyesületek többségének engedélyezését is fenntartotta magának az uralkodó. 1854-ben Albrecht főherceg, Magyarország katonai és polgári kormányzója újabb rendeletet adott ki az egyesületek kapcsán: nem csupán megalakulásukkor estek át szigorú ellenőrzésen, de működésük során is állandó felügyelet alatt maradtak. A politizáló közélet a nem intézményesült, a nagypolitikával nem érintkező társas terekbe tevődött át.34 Ez a helyzet felértékelte a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat szerepét is. Már 1848-ban felmerült a társulat „oeconomiájának elrendezése és a pénztárban heverő pénznek mi módon gyümölcsözővé tehetése iránt a szükségterv”.35 Ez a későbbiekben is kulcsfontosággal bírt, így a szabadságharcot követően az alapszabályok átdolgozása mellett a pénztári működést is újra kellett gondolni, például a Kossuth-bankók okozta kár miatt.36 Emellett a taglétszámot is tisztázni kellett, hiszen a forradalom és szabadságharc idején egyes jelentkezőket bármiféle tagdíj fizetése nélkül a tagok közé soroltak.37 A forradalmi időszakot követően viszonylag hamar felvetődött a kezdetektől tervezett saját nyomda kérdése, amelynek létrejöttét végül az 1850 decemberében elhunyt Juranics László nagyprépost, apátkanonok hagyatéka tette lehetővé. A Batsányi Jánossal barátságot ápoló, annak verseit ki is nyomtató mecénás végrendelete szerint 1851-ben 6790 pengőforintot, 1857-ben pedig további 2000 pengőforint értékű úrbéri kárpótlási kötvényt kapott a társulat.38 Juranics Antal győri püspök testvérének felajánlása nem volt meglepő, hiszen jelentős összegekkel támogatta a magyar irodalmat, és a jótékonyságáról is ismert volt. A szélesebb közönség előtt „Juranics bácsi”ként ismert nagyprépost ugyanis támogatott többek között plébániát, iskolát és szegény gyermekeket is.39 Pártfogoltjai közé tartozott például a költői vénával rendelkező Kelemen (lánykori nevén Hamulyák) Tekla, Babits Mihály dédnagyanyja.40 Az 1840-ben jubiláló támogató köszöntését a következőképpen kezdte az egykori árva: 34 Kiss Zs.: Az egyedüli tér i. m. 11-13.; 33-43. 35 SZIT L Jegyzőkönyve 1848-1856. Értekezletek és közgyűlések jegyzőkönyvei, 1848. augusztus 30-31. Az elkészült pénztári szabályzatot szeptemberben fogadták el. Uo. A szeptember 27-én tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. 36 Uo. Az 1850. február 7-én tartott választmányi gyűlés. 37 Az 1850-ben kiadott névkönyv elején olvasható a megjegyzés, miszerint minden aláírót felvettek a listába, függetlenül attól, hogy részvényeiket befizették-e vagy sem. A Jó ’s Olcsó Könyvkiadó Társulat névkönyve ’s alapszabályai. Pest 1850. 38 Notter A.: A Szent István Társulat i. m. 49. 39 A Jós Olcsó Könyvkiadó Társulat névkönyve 1852-dik évre. Pest 1852. 147-155. 40 Buday László: Babits Mihály őseiről. Magyar Csillag 2. (1942) 6. sz. 333-334. 1053