Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: A Swarcz-ügy. Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén
TANULMÁNYOK Gulyás László Szabolcs A SWARCZ-ÜGY Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén Bártfa város és környéke polgárságának közvéleményét az 1480-as és 1490-es években egy hegyaljai szőlő miatt indult nagyszabású per tartotta izgalomban, amely egy évtizeden keresztül húzódott. A torzsalkodás híre nem csupán a környékbeli királyi városokba (Kassa, Lőcse, Eperjes) és a Hegyaljára jutott el, hanem országos jogi fórumokhoz, majd ezt követően a határokon túlra is. Az eleinte még világi bírák előtt zajló és egyébként is teljes mértékben világinak számító ügy ugyanis az 1480-as évek végére, kacifántos módon a Szentszék elé került, majd az 1490-es években már nem másutt, mint a Római Kúria előtt folyt.1 A hosszas pereskedés hatalmas erőfeszítéseket követelt a várostól, és óriási költségeket emésztett fel.2 A viszály tárgya egy valószínűtlenül nagy értékű, kereken 1000 forintba kerülő tállyai szőlőbirtok volt, amelyet a bártfaiak 1486. január 10-én a szepesi káptalan adásvételi szerződésével vásároltak meg.3 A méregdrága ingatlan megszerzése jól illeszkedett a város 15. század második felében megfigyelhető azon törekvésébe, hogy szőlőket szerezzen a környéken, és így közvetlenül bekapcsolódjon a hegyaljai bortermelésbe. A szőlő eladója nemes Kispalugyai Márton és testvére, Gáspár voltak, akik - habár birtokaik Liptó megyében és környékén feküdtek 5 - 1 A permenetet a közelmúltban egy megjelenés előtt álló tanulmányomban részletesen bemutattam, ezért ezúttal csak nagy vonalakban térek ki rá, a fejleményeket kivonatosan és csak annyiban ismertetve, amennyire e tanulmány megértése szempontjából feltétlenül szükséges. Gulyás László Szabolcs: Egy szőlőtől a kánonjogig. Bártfa város hegyaljai szőlőpere (1486-1496). In: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv 16. Főszerk. Kenyeres István. Bp. 2022. 81-111. 2 A per fennmaradt költségjegyzékének rendelkezésre álló két változata alapján szerkesztett tartalmát a Mellékletben közlöm. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 215201., Iványi Béla: Bártfa Szabad Királyi Város levéltára 1319-1526. I. 1319-től 1501-ig. Bp. 1910. 2440. sz., Gulyás László Szabolcs: Ingatlanszerződések a középkori Északkelet-Magyarország mezővárosaiból. Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 27. (2017) 486-499. 19. sz. 4 Bártfa város korabeli tállyai, újhelyi, hejcei és szántói szőlőbirtokaira és a szőlőüzlet szervezésére összefoglalóan lásd Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján. Bp. 2017.; Gecsényi Lajos: Bártfa város hegyaljai szőlőgazdálkodása 1485-1563. Agrártörténeti Szemle 8. (1966) 470-485.; Uö: Városi és polgári szőlőbirtokok és borkereskedelem a Hegyalján a XV-XVI. század fordulóján. Agrártörténeti Szemle 14. (1972) 340-352. Gulyás László Szabolcs: Csontos Éliás bártfai szőlőgondnok középkor végi hegyaljai számadásai. In: Magyar gazdaságtörténeti évkönyv 2019. Uradalom-vállalat. Szerk. Kövér György - Pogány Ágnes - Weisz Boglárka. Bp. 2019. 75-101. 5 A családra: Majláth Béla: Családtörténeti Tanulmányok 1526. évig. Turul 9. (1891) 16-33. Birtokaikra: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 25264. (1484), DL 59577. (1470), DL 65347. (1480), DL 45717. (1478), DL 45718. (1478), DL 90448. (1492). 115 SZÁZADOK 157. (2023) I. SZÁM