Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Eörsi László: „Irgalomnak helye nincs”. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett résztvevői (Apor Péter)
TÖRTÉNETI IRODALOM épülő haderőfejlesztési rendszer 1943-ban való áttérést és a román vagy az orosz támadások elleni védelmi terveket tárgyalja. Itt kell beszélnünk arról a módszertani eljárásról, amelynek során a szerző kiegészíti a narratív történeti szöveget az orális forrásokból származó emlékekkel. Jó példa erre Bíró Mátyás, aki arról számolt be, hogy olyan rossz volt a ruházati ellátás, hogy a részükre kiosztott használt egyenruhán még a vérfoltok is látszódtak. (180.) A szerző a következő részben a német megszállás során történteket eleveníti fel. Kifejti, hogy a székelység a legkevésbé sem örült a németek hatalomátvételének. Hangsúlyosan jelenik meg az a ténymegállapítás, hogy Kozma István vezérőrnagy, a székely erők parancsnoka annyira nem tudta elfogadni a bevonulást, hogy alárendeltjei részére mozgósítást rendelt el. Ezzel azon kevés parancsnokok közé tartozott, akik hajlandóak lettek volna ellenállni, és megvédeni az ország függetlenségét. Az ő szervezőkészségének köszönhetően valósulhatott meg a Székely Határvédelmi Erők felállítása, így nem különösebben meglepő, hogy pozitív kép rögzült róla az emlékezetben. Az utolsó fejezet a régió lakóinak háborús traumáját vázolja fel, amely még a következő generációkra is rányomta a bélyegét. Összefoglalásként elmondható, hogy a kiváló kötetből nem csupán a Székely Határvédelmi Erők történetét ismerheti meg az olvasó, hanem a katonai igazgatás, a kiképzés és a felkészítés rendszerét, a haderő tervezés és -szervezés kihívásait és megoldási lehetőségeit is. Érdekes lett volna ugyanakkor egy olyan összehasonlító elemzést olvasni, amely jobban rávilágít a hasonló hangzású, mégis eltérő szervezetek (határőr zászlóalj, határvadász zászlóalj, portyázó század) előnyeire és hátrányaira. A kötet hozzájárul a modern kori haderőszervezés megértéséhez és multidiszciplináris módon bővíti a második világháborúra vonatkozó ismereteinket. Nagy József könyve minden olyan személynek ajánlott, aki érdeklődik a hadtörténelem iránt, illetve azoknak is, akik a katonai pályát szeretnék hivatásként választani vagy jelenleg is szolgálnak. A műből ugyanis megismerhető, hogy a fegyveres küzdelem megkezdéséhez milyen hosszú és rögös út vezet. Továbbá a sikeres vagy sikertelen harcok megvívásának pontos okait is ilyen szakmunkákkal lehet feltárni. Kázmér László Eörsi László „IRGALOMNAK HELYE NINCS” Az 1956-os forradalom és szabadságharc kivégzett résztvevői Kossuth Kiadó, Bp. 2021. 607 oldal Eörsi László új kötete az 1956-os forradalmat követő megtorlások kivégzett áldozatainak életrajzait gyűjti egybe. A szerző az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb hazai szakértője, akinek számos kötete jelent meg a fegyveres felkelés hétköznapi szereplőiről. Eörsi az 1956-os Intézet munkatársaként több évtizede kutatja a megtorlás történetét és a kivégzettek életútját is. Jelen kötete az életrajzi lexikonok műfajához áll a legközelebb, ennek megfelelően átfogó igénnyel, elsősorban a történeti kutatások naprakész állását rendszerező és az adatok gazdagságát szem előtt tartó módon készült. Eörsi célja, hogy az összes jelenleg ismert 1956-os kivégzett életútját és szerepvállalását ismertesse. Álláspontja szerint összesen 228 személyről van szó, akik között számontart négy, még a vizsgálati fogságban elhunytat is, illetve azt a huszonnégy személyt is, akiket távollétükben ítéltek jogerősen halálra, de mivel már korábban elhagyták az országot, a halálos ítéletet nem tudták végrehajtani rajtuk. SZÁZADOK 157. (2023) 6. SZÁM 1230