Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás
KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK Letizia Pellegrini EURÓPA ÉS A KÖZÉPKOR HATÁRVIDÉKÉN A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás* A tanulmány címe a Quattrocento történetének egyik jelentős témakörére utal, amelyet egy különleges forráscsoport, a Kapisztrán János magyarországi missziójával kapcsolatos levelezés segítségével szeretnék megvilágítani. Mindkét tematika - az Európa határvidékével foglalkozó történetírás, illetve a Kapisztránlevelezés által kínált dokumentáció — az oszmán hódítással való szembeszegüléshez kapcsolódik, mindenekelőtt a Konstantinápoly elestét közvetlenül megelőző és követő évek eseményeihez. Ezek csúcspontjának tekinthető az 1456-os nándorfehérvári győzelem, amelynek két hőse lett: az itáliai szerzetes és Hunyadi János, akik nem sokkal a diadal után mindketten meghaltak. Az ókorban és a középkorban lehetetlen volt Európa keleti határát földrajzi értelemben kirajzolni az eurázsiai kontinensen belül, így csupán kulturális és kultikus-vallási alapokon nyugvó - meglehetősen képlékeny - határvonalról beszélhetünk. Európa örökké bizonytalan keleti határvidéke a késő középkor évszázadaiban radikális kihívással nézett szembe, és az újkor első évtizedei során az Oszmán Birodalom fokozatosan bekebelezte. Kapisztrán János „európai missziójával” kapcsolatos levelezése párhuzamos forrásbázist kínál azokhoz a (jól ismert, de nagyon összetett) eseményekhez, amelyek a Német-római Birodalomtól egészen Makedóniáig megrázták Közép-Kelet Európát abban az időszakban, mely megelőzte, illetve követte Konstantinápoly „elestét”. A Quattrocento közepén kibontakozó Kapisztrán-missziónak (1451—1456) számos politikai és vallási tényezőt kellett számba vennie, és 1453 után egyértelmű irányváltást figyelhetünk meg benne. Az ezt megelőző időszakban — az egész missziót végig jellemző két alaptevékenység, a ferences konventek reformja és a városi prédikációk mellett a fő hangsúly a cseh husziták elleni küzdelmen volt. Kapisztrán menlevelet próbált szerezni Prágába, hogy ott megsemmisítő győzelmet arasson Jan Rokycanak és az „utraquista (kelyhes) eretnekség” felett. * A tanulmány olasz nyelven készült, a fordítás Szlancsok Margit és Klaniczay Gábor munkája. Elsősorban a 15. század második felének hódításai, II. Mehmed (1451-1481) és fia, II. Bajazid (1481-1512) szultánsága idején. Lásd a vonatkozó térképeket: Donald E. Pitcher: A Historical Geography of the Ottoman Empire from Earliest Times to the End of the Sixteenth Century. Leiden 1972. 75-100., térképek: No. 16-18. 2 Kapisztrán csehországi tevékenységét bemutatta: Antonín Kalous - Jan Stejskal: The Image of John of Capistrano in Bohemia and Moravia. (Előadás a 2015 novemberében, a maceratai egyetemen tartott konferencián, lásd a 24. jegyzetet.) Pavel Soukup: The Polemical Letters of John of Capistrano against 215 SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM