Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás
LETIZIA PELLEGRINI Dlugosz királyi titkár, aki hangsúlyozta, hogy az itáliaiak a békekötés után nem hajlandók visszatérni a török elleni harcba (június 18.).44 1454 őszétől a keresztes hadjárat szervezésének és propagandájának problémájáról folytatott viták magyar helyszínre tevődtek, és Kapisztrán 1454. szeptember 16-án V. Lászlónak írt levelétől egyre sűrűbbé és konkrétabbá váltak. Kapisztrán utolsó, Budáról írt levele 1456. április 16-án kelt. Budáról a hadszíntérre tartva rengeteg levelet kapott, de azokra sokáig nem válaszolt. Amikor először újra írni kezdett (1456. július 3.), már Nándorfehérváron tartózkodott, ekkor írta híres levelét a csata küszöbön állásáról.45 július 21-én ad omnes Christi fidelesnek címzett nyílt levelében tette közzé látomását a közelgő győzelemről; végül másnap, „fáradtan és kimerülten visszatérve a csatából” bejelentette a nagy győzelmet III. Callixtusnak, és egy részletesebb jelentést ígért, amelyet másnap, Nándorfehérvárról távozva, valóban el is küldött. Ezt követően augusztus 25-ig csak egyetlen sor kiegészítő jelentést küldött a pápának. 1453. szeptember 30-a (amikor V. Miklós kiadta a keresztes hadjáratra vonatkozó bullát) és az azt követő két év között számos jól hangzó kezdeményezésre került sor: ide tartozott a regensburgi (1454. április), a frankfurti (1454. szeptember) és a bécsújhelyi (1455. február) birodalmi gyűlés. Az első gyűlés azonban lényegében néptelen volt, a fontos szereplők (maga a császár és Alfonz, aragóniai király) távolléte miatt. Az egyetlen jelentős fejedelem III. (Jó) Fülöp, Burgundia hercege volt (annak a Félelemnélküli Jánosnak a fia, aki fogságba esett Nikápolynál).46 A frankfurti birodalmi gyűlésen, ahol Aeneas Silvius non nisi classem Apostolicam et regis Aragonum gerere cum illis bellum constat. Et licet per interposicionem sanctissimi domini nostri inter Aragonum regem Venetos ab una et ducem Mediolami, Jamuenses et Florentinos parte ab altera extincto bello pax firmata sit. Principes tamen ipsi quasi domestico bello fessi gerere externum fastidiunt. Venetos quoque fama est cum Tureis quosdam tractatus de pace habuisse et duo castra illis restituisse, tercio pro se retento, de Jamensibus dubitare non expedit quam illistante qualitate moderni temporis Tureos nullatenus efficere sibi hostes consencient.” 44 Uo. No. 25. 196-199, 196.: „Italia adeo se bello nuper extincto demonstrat fessam, ut ferias agat et quasi diutino morbo liberata de instaurando bello contra Turcos omnem curam credatur proiecisse.” 45 A Fancesco Oddi püspöknek (aki Péterváradból meghívta Kapisztránt prédikálni) címzett olasz nyelvű levél kiadását lásd Thallóczy Lajos - Aldásy Antal: Magyarország melléktartományainak oklevéltára II. A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. Okleveles függelék X. (CXXXI). (Monumenta Hungáriae Historica 33.) Bp. 1907. 465-466. Ez a kötet jó példa arra, hogy Kapisztrán levelezésén túl (és azzal együtt) mekkora dokumentációt kell megvizsgálni, hogy jobban körülhatárolhassuk a kapisztráni forrásegyüttest: nagy mennyiségű levélről van szó, amelyet a „szerbiai” vállalkozás szereplői írtak (különösen Carvajal bíboros). 46 Aeneas Silvius Piccolimini dicséri Burgundiai Fülöpöt, hogy Regensburgban képviselte a távollévő császárt: Pii Secundi pontificis maximi. Commentarii. Eds. Ibolya Bellus Iván Boronkai. Bp. 1993., lib. I. cap. 26., 64-65. Magyar fordítása: II. Piusz pápa feljegyzései. Ford. Bellus Ibolya - Boronkai Iván. Bp. 2001. 35. „A császár midőn erről értesült s azon fáradozott, hogy eltörölje ezt a szégyenbélyeget, még nagyobb folt esett a becsületén, hiszen elkezdett valamit, ám nem fejezte be; közös tanácskozásra hívta a keresztényeket, ő maga azonban nem jelent meg Regensburgba, Bajorország Duna mellett fekvő városába hívta össze a németeket, és meghívta Burgundia hercegét, Fülöpöt, ezt 231