Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Elbe István: A Shakespeare-ház. Egy Kossuth-emlékjel az Országos Széchényi Könyvtárban
ELBE ISTVÁN szülőházát utánzó könyvszekrényben Shakespeare összes műveinek” kiadását, mely „Közadakozásból ajándék Kossuthnak angliai tisztelőitől”.49 A Magyarországon időközben bekövetkezett területi, politikai és társadalmi változások nagymértékben befolyásolták az addig kialakult Kossuth-kultuszt. Az első világháború eseményei és az ezt lezáró trianoni békediktátum a magyar társadalomban elhalványította 1848-1849 emlékezetét. Az 1920-ban berendezkedő új rendszer „nem az »izgató« forradalmár Kossuthot, hanem a békés építkezés apostolát, Széchenyit választotta kultuszának tárgyául”.50 Kossuth történelmi megítélésében az 1900-as évek első felében elindult az a 20. századon átívelő folyamat, amely kultuszának kisajátításával, aktuális politikai célokra történő felhasználásával járt együtt. Kismértékben ez már az 1924-es kiállítás katalógusában is érzékelhető. A Shakespeare-ház bemutatása esetében feltételezhető, hogy a Tanácsköztársaság friss nyomot hagyott emléke miatt semlegesítették a pennynként adakozó angol munkások megnevezést Kossuth „angliai tisztelőire”. A torinói dolgozószoba ékkövének számító dísztárgyat, amelyet minden látogató megcsodált, hazahozatala után fokozatosan háttérbe szorították és több évre kivonták a nagyközönség látószögéből. A nemzetgyűlés 1923. január 20-án döntött egy új múzeum létesítéséről az Országházban, a magyar törvényhozás történetének bemutatására. A látogatók előtt 1929-ben megnyitott Országgyűlési Múzeum kiállítási tárgyainak döntő többsége a Nemzeti Múzeumból került át a Parlament épületébe.51 A kezdetben hét teremből álló látogatótér egyik helyiségében rendezték be Kossuth dolgozószobáját Parlaghy Vilma festménye alapján. „Bizonyság erre Parlaghi [sic!] Vilmának, New Yorkban elhunyt kitűnő festőnőnek egy olajfestménye, amely a turini dolgozószobát örökítette meg még Kossuth életében, és itt áll előttünk most a kép is egy állványon, hogy összehasonlíthassuk a turini szoba mását az eredetivel.”52 Az eddig végzett kutatások alapján úgy tűnik, hogy az Országgyűlési Múzeum a torinói „szentély” ékkövére kezdetben nem tartott igényt. Való igaz, hogy Parlaghy Vilma olyan szögből festette meg a dolgozószobát, amelyen nem szerepelt a makett,53 viszont az ábrázoláshű rekonstrukciót meglehetősen tágan értelmezték akkor, amikor a képen látható, Kossuth herbáriumgyűjteményét tartalmazó, két nagy fiókos szekrényt a kiállítótérben az egyik üveges könyvszekrényre cserélték ki. A Shakespeare-házat közrefogó két üveges könyvszekrényből 49 Kossuth-emlékkiállítás. [Rend. Höllrigl József-Bartoniek Emma]. Bp. 1924. 9. 50 Hermann Róbert: A Kossuth-kultusz. In: ’48 kultusza. Szerk. G. Merva Mária. Gödöllő 1999. 18. 51 Cs. Lengyel Beatrix: Az Országgyűlési Múzeum (1923-1949). Folia Historica 14. (1989) 110. 52 Mesterházy Jenő: Az Országgyűlési Múzeum. Pedagógiai Szeminárium 9. (1938-1939) 537. 53 Dömötör István: Az Országgyűlési Múzeum. Magyar Művészet 9. (1933) 195. 485