Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK sportegyesületeket csúcsszervezetbe tömörítik, melynek neve Munkás Sport Központ lesz [...]. A polgári egyesületek mögött rendszerint tőkeérdekeltségek vagy gazdag mecénások állottak, míg a munkás sportegyesületek úgy a múltban, mint ma is csak tagjaik áldozatkészségére vannak utalva. Hogy a maguk elé tűzött feladatokat megoldhassák, felszerelésekre, sporttelepekre és sportoktatókra van szükségük. A Munkás Sport Központ legelső feladatai közé tartozik tehát, hogy mindezekhez segítsen előteremteni az anyagi alapot. [...] Hangsúlyozzuk, hogy szövetkezésünk nem irányul a polgári sport ellen. Továbbra is ugyanúgy, mint eddig, részesei kívánunk lenni az ország sportéletének a polgári sportolókkal együtt a legteljesebb egyetértésben.”26 A MADISZ és a Barátság Sportközpont egyesületei valamennyien beléptek a Munkás Sport Központba, így annak taglétszáma gyorsan megnövekedett.27 A „koalíciós sportpolitika” természetesen nem sokáig maradt érintetlen. Az MKP politikai törekvései, a koalíciós partnerek bezúzására tett intézkedései a sportot sem hagyták érintetlenül, a pártok különböző módszerekkel való megszüntetése értelemszerűen a hozzájuk kapcsolódó sportközpontok végét is jelentette. 1948 elején már egyértelműen az állami irányítás alá vett sportszervezetek, az egységes állami sportpolitika kialakítása volt a cél. 1948 márciusában létrehozták az Országos Sporthivatalt, valamint megindult a sportszervezetek tömegsporthoz kapcsolt szervezeti átalakítása, a szakszervezeti szervek és a sportegyesületek összekapcsolása is. Az Országos Sporthivatal felállításával párhuzamosan megszűnt a MADISZ és a Barátság, majd rövidesen a Kinizsi és a Kossuth Sportközpont is. A koalíciós pártok által támogatott sportklubok eltűnése vidéken erőteljes klubösszevonási hullámot indukált, amelynek vidéki sportegyesületek tömege esett áldozatul. A korábban kisebb üzemek, helyi testületek, egyéb intézmények támogatásával működő kis klubokat „szakmaközi egyesületekké” vonták össze és a Szakszervezetek Országos Tanácsa ellenőrzése alá helyezték. „Sportéletünk alapjait az eddigi egészségtelen, politikailag helytelen társadalmi alapokról át kell helyeznünk a munkásosztályra. Sportéletünk bázisa, fő ereje a munkásosztály legyen, ami azt jelenti, hogy egész sportpolitikánknak elsősorban szakszervezeti, üzemi sportra kell támaszkodnia. Az üzemi sportegyesületeket a szakszervezetek és helyileg az Üzemi Bizottság (ÜB) gazdasági és politikai ellenőrzése és irányítása alá kell helyeznünk, irányt kell venni a jelenleg még erősen fellelhető burzsoá sporterkölcsök megváltoztatására.”28 Az átszervezés Magyarországon is követte a szovjet mintát. A cél egyfelől a fegyveres (hadsereg) és a rendvédelmi erők (rendőrség, állambiztonság) sportegyesületeinek 26 Felhívás a munkás sportegyesületekhez. Népsport, 1945. május 25. 1. 27 Kutassi László: A Magyar Kommunista Párt sportpolitikája 1944-1948. Bp. 1987. 36. 28 Javaslat a magyar sport átszervezésére. Előadó: Hegyi Gyula. Az MDP Titkárságának jegyzőkönyvei. 1949. nov. 23. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, MDP Központi szervei, Titkárság, 1948-1956 (a továbbiakban: MNL OL M KS 276. f. 54. cs. 74. ő. e.) 694