Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
KISS LÁSZLÓ - MITROVITS MIKLÓS egyesület első spartakiádjára mintegy tízezer tanulót mozgósítottak. A főiskolai és egyetemi sportszervezeteket egységesítő Haladás Sport Központ viszonylag kisebb hatásfokkal kezdte meg működését — csak két évvel megalakulását követően, 1953-ban született meg az a határozat, amelynek értelmében egyetemi és főiskolai hallgatók kizárólag a Haladás Sport Egyesület keretében folytathattak sporttevékenységet. 1951 októberében a két legnagyobb múltú budapesti egyetemi egyesületet, a Műegyetemi Atlétikai és Football Clubot (MAFC) és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubot (BEAC) is összevonták Budapesti Haladás SE néven.45 A kisipari szövetkezetek sportmozgalmát szervező-irányító Spartacus Sportközpontot 1952 áprilisában hozták létre, ezt követően országszerte megindult a Spartacus sportkörök alakítása. Megkezdték az Apaffy utcai központi Spartacus sporttelep (Kőér utcai sporttelep) építését is; 1952 végére már 43 sportkör 235 szakosztályát tarthatták nyilván. A központosítási folyamatból már csak a mezőgazdaság dolgozói maradtak ki, de ők sem sokáig. A társadalomátszervezés eredményeként 1952 januárjában megalakult a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete (MEDOSZ), áprilisban pedig megszületett a Traktor SE, a MEDOSZ központi sportköre. A traktor, a harmincas évek „szovjet mezőgazdasági csodájának” jelképe, ettől kezdve a magyar sportban is a falu társadalmának szocialista átalakulását szimbolizálta. Bár már 1952-ben mintegy 150 Traktor sportkör alakult, a falvak sportéletét — Csehszlovákiához és Lengyelországhoz hasonlóan — nem uniformizálták teljesen. Az új sportkör a mezőgazdasági üzemekre koncentrált, a falvakban működő egyéb szakszervezeti csapatokat (jellemzően Építők, Kinizsi, Vasas, Bányász) nem integrálta, és néhány helyen az egységes falusi sportköröket (SK) is érintetlenül hagyta. Ez persze csak annyit jelentett, hogy egyetlen központi döntéssel nem szüntették meg az „egyéb falusi” sportköröket. 1952 és 1955 között az egyes községek sportklubjai többször is átalakultak: SK-ból vagy Kinizsiből Traktorrá, Traktorból Építőkké vagy Spartacusszá váltak. 1954 októberében a centralizált sportkörökön belül is újabb összevonásokat határoztak el. A határozat szövegezése szerint a Lokomotív SE-t, az Előre SE-t és a Postás SE-t Lokomotív SE, míg az értelmiségi dolgozókat tömörítő Petőfi SE-t, a Fáklya SE-t és a Lendület SE-t Petőfi SE néven vonták össze. A gyakorlatban ez az alacsony taglétszámú Előre és Postás, valamint a központi sportteleppel sem rendelkező Fáklya és Lendület sportkörök beolvasztását jelentette egy-egy nagyobb szakszervezeti sportkörbe.46 A következő évben a Bástya név is újra forgalomba került - az első körben Petőfi néven 45 Kutassi László: 100 éves a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub. Bp. 1998. 131.; Nemesdaróczi István— Péterfalvi Lajos: Műegyetemi Atlétikai és Football Club 1897-1997. Bp. 1997. 59. 46 MDP Titkárság jegyzőkönyvei, 1954. nov. 8. MNL OL MKS 276. f. 54. cs. 342. ő. e. 701