Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Kiss László – Mitrovits Miklós: A sport és a szakszervezetek – a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában
A SPORT ÉS A SZAKSZERVEZETEK egyesített közalkalmazotti, helyiipari és városgazdasági, egészségügyi, valamint pedagógus szakszervezetek egyesülete kapta a rossz emlékű megnevezést. A labdarúgás első osztályát 1951 és 1956 között a Vasas (Budapesti Vasas, Diósgyőri Vasas, Győri Vasas, Csepeli Vasas, Vasas Izzó) és a Bányász (Dorogi Bányász, Salgótarjáni Bányász, Tatabányai Bányász) sportkörök uralták. Az NB I-et a Honvéd sportkörök közül a központi Budapesti Honvéd mellett a Szegedi Honvéd, valamint Légierő SK érte el; a Dózsa SE-t a Budapesti Dózsa mellett az említett Pécsi Dózsa képviselte az első osztályban. A vasutas szakszervezet Lokomotív Sportegyesülete, a Szombathelyi Lokomotív, valamint az 1952-ben a Pécsi Lokomotív, a Vörös Lobogó SE pedig 1953-tól a Budapesti Vörös Lobogó, illetve egy évig a Vörös Lobogó Sortex révén volt jelen a legjobbak között. A Kinizsi SE-nek (a Budapesti Kinizsi néven szereplő Ferencvárosnak) és megszűnéséig a Bástyának egy-egy csapata volt az élvonalban. A Haladás Sportközpont két évben jutott el az első osztályig (mindkétszer a Szegedi Haladás révén), és ugyancsak Szegedhez kötődik a Petőfi SE NB -es szereplése is. Az Építőket a Sztálin Vasmű Építők juttatta el az élvonalig. A másodosztályban a Vasas és a Bányász csapatok mellett a Lokomotív, az Építők és a Vörös Lobogó sportkörök domináltak. Itt már csaknem valamennyi ágazati egyesülettel találkozunk, kivételt csak a Traktor SE képez — a MEDOSZ-csapatok ugyanis az ötvenes években nem jutottak feljebb a megyei bajnokságoknál. A csehszlovák és a lengyel bajnokságokhoz képest magyar sajátosság, hogy a minisztériumi csapatok (Budapesti Honvéd, Bástya, Budapesti Dózsa) 1950 és 1956 között uralták a mezőnyt.47 Ebben a hét szezonban rajtuk kívül csak a Kinizsinek (kétszer) és a Vasasnak (egyszer) sikerült a dobogóra állnia.48 Ennek oka csak részben az, hogy a Rákosi-féle magyar sztálinizmus kiemelt szerepet tulajdonított e minisztériumoknak, illetve hogy a Honvéd elődje a Kispesti AC, valamint a Bástya elődje az MTK már az átszervezés előtt is jó csapattal bírtak. Az 1949-1950-es bajnokságot a Honvéd még KAC néven kezdte, a december végi átalakítás semmilyen szerepet nem játszott a bajnoki cím elnyerésében. Később a Ferencvárosi ÉDOSZ, majd Kinizsi néven meggyengítették ugyan, de korántsem olyan mértékben, mint például a cseh Slaviát. Az 1956-os forradalom után komoly változás történt a sportszervezeti struktúrában: a Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanis 1956 decemberében az egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesületek felszámolásáról 47 Azzal a megkötéssel, hogy az MTK csak 1951-1952-ben, két szezonon keresztül tartozott az ÁVH- hoz Bástya néven. 1950-ben Textiles, 1953-tól pedig Vörös Lobogó néven szintén a textilipari dolgozók szakszervezetének felügyelete alatt állt. 48 Az 1956-os szezont a forradalom kitörése miatt nem fejezték be. 1956. október 23-án a Honvéd állt az élen, második volt a Lobogó, harmadik a Kinizsi. 702