Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején
TOLDI LÓRÁNT Ráadásul a kör egy 1848-as, lelkészi szószékről alkalmazott gyakorlatot tett meg a közösség politizálás! hagyományává.32 Mint a néhány évvel későbbi visszatekintésben olvasható: „tagjai honoratiorok, földművesek, kézmivesek, kereskedők; járatunk vasárnapi, gazdasági, politikai, szépirodalmi lapokat, mint csekély tehetségünk engedi, azokra fizetvén elő, hova a többség véleménye hajlik”.33 Hogy hová „hajlott” ez a vélemény 34 közéleti és kulturális vonatkozásban, az a Kossuth emigrációs környezetéhez tartozó, ekkor Amerikában élő mérnök, László Károly (1848-ban honvéd tüzér százados)35 és különösen Ivánka Imre közszervező ténykedésével mutatható ki. Ivánka színrelépésével teljesedett ki a községben a negyvennyolcas politikai hagyaték mozgalmi lendülete. Párhuzamos negyvennyolcak Az 1861. január 7-ei császári „legfőbb határozmány” április 2-ára összehívta az országgyűlést. Csaknem tizenhárom év után így ismét választást rendeztek a dunapataji választókerületben is. A népképviseleti követválasztásról szóló V. tc. egyes pontjait a dinasztia igényeinek megfelelően konzervatív irányba módosították, a választóképességet szabályozó passzusokon azonban nem változtattak. A vármegyei közgyűlés visszanyert legitimációját Kalocsa városa a választókerületi főhellyel kapcsolatos döntés megváltoztatására igyekezett felhasználni. A február 13-ai közgyűlésen a kisgyűlés által előzőleg helyben hagyott 1848-as gyakorlat ellen Kovács József kanonok, a kalocsai papnövelde intézetének volt igazgatója 36 összefoglaló. 1911. (a továbbiakban: történeti összefoglaló) Más adatok szerint az olvasókör induló létszáma 24 fő volt. A kör taglétszáma egy annak működését áttekintő, 1865-ös írás szerint rövidesen a hetven (67) közelébe is felkúszott. Politikai Újdonságok 11. (1865) 12. sz. 137. 32 „Tudom lesznek, kik ezen nyilatkozatomon megbotránkoznak s azt mondják, hogy szószékről újságot olvasni nem lehet, nem szabad [...] újságot több vasárnapon keresztül a szószékről olvasok, abból a hallgatóságot érdeklő dolgokat megmagyarázom, s mondhatom, ha paptársaim is zavaros korszakunkban azt teendik, többet tehetnek a haza megmentésére, mintha védelmére bármelly sok ezereket áldoznának. [...] lelkesítsük, világosítsuk a népet” — olvashatók a nemcsak felvilágosítást feladatának tekintő, de honvédeket is toborzó Kiss József pataji ref. káplán sorai. Kossuth Hírlapja, 1848. szeptember 30. 1. 33 Politikai Újdonságok 11. (1865) 12. sz. 137. 34 Schill Tamás: A dunapataji Kossuth-szobor. Dunapataj 2007. 14. A kör működése ennek ellenére, legalábbis gróf Pálffy Móric, Magyarország helytartójának rendelkezése nyomán, 1861 végén a vármegyétől bekért kimutatás szerint nem esett kifogás alá. Kapy Endre, a vármegyei főispáni helytartója ugyanakkor, a felsőbb engedéllyel nem bíró kecskeméti és kiskőrösi olvasókörökhöz hasonlóan, megszüntetését rendelte el. Mindez a kör gyakorlati működését, minthogy a szervezők korábban sem tekintették lényegesnek működésük törvényessé és hivatalossá tételét, nemigen érintette. 35 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI-VII. Bp. 1891. 833-834. László Károly életrajza. Személyét családi kötelékek is fűzték Dunapatajhoz, édesanyja és testvére is a községben élt, az emigráció évei után pedig maga is a községbe települt haza 1867-ben. 36 Religio, 1861. 1. félév, március 30. 245. 739