Századok – 2023

2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: (Fél)polgárok hadiállapotban. Ivánka Imre volt 48-as honvédtiszt és választói az 1860-as évek elején

(FÉL)POLGÁROK HADIÁLLAPOTBAN szolgálhat a jogtudatosságot erősítő rutin hiánya mellett az is, hogy egyes cso­portok zajos fellépésük erejétől a jogélvezet hiánya ellenére is a választás befo­lyásolását remélték. A kerületet illetően kínálkozik 1861 és 1869 párhuzama: a vármegyei-járási-községi igazgatási elit által ignorált, szalonképtelennek tekintett csoportok határozott igényt formáltak arra, hogy a választást fórumukká tegyék. Az elit reprezentánsai 1861-ben viszont még Ivánka Imre köré vontak védőhálót, így téve illegitimmé a tiltakozást. Ivánka Imre az 1861. április 6-án, Budán megnyíló országgyűlésen a Teleki László vezette, majd Tisza Kálmán közreműködése nyomán sokkal taktikusabb és mérsékeltebb irányt vevő Határozati Párthoz csatlakozott. A majdani kor­mányfőt a politikai tér átalakulása során a Szabadelvű Pártba is követő képviselő az 1861-1862-es közéleti-politikai működését így idézte fel két évtizeddel ké­sőbb: „A lehető legnagyobb erélyt fejtettük ki az ellentállás rendszeresítésében, míg 1862. május 18-án az Alianzában azon nevezetes »Progetto«117 jelent meg, mely felett e napokban Kossuth Lajos és Jókai Mór vitatkoztak. [...] nem is vo­nom kétségbe a kormányzó jó szándékát, de [...] e percztől vége volt az egyetér­tésnek, és igen sokan [...] kimondották, hogy ha az emigratió ennél jobbat hozni nem képes, inkább megalkudnak a körülményekkel”.118 Ivánka Imre 1881-ben írt sorai arról vallanak, hogy a választókerületbe történő visszatérésekor megalkotta a pragmatikus politikus önképét, ezzel magyarázva szakítását a kossuthi értelem­ben vett radikális 48-as politikával. Apály és aszály - társadalmi-képviseleti visszarendeződés A képviselőházi feliratot elutasító Ferenc József 1861. augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést, röviddel később a kancellária utasítására a képviseleti intézmény­rendszer alsóbb fokán, vagyis az ország megyei törvényhatóságaiban is véget ért az alkotmányos élet. A Pest-Pilis-Solt vármegyei bizottmány szeptember 29-re tűzte napirendjére a feloszlatásról született felsőbb döntés megtárgyalását, ám a köz­gyűlést a megyeháza udvarára benyomuló katonaság lényegében szétzavarta. Ezt követően a tisztikar lemondott. A megyebizottmány működését mintegy keretbe 117 1862. május 18-án a Milánóban szerkesztett L’Alleanza című lapban Helfy Ignác, egyébként kos­suthi jóváhagyás nélkül, megjelentette a Dunai Konföderáció tervét. Lásd Varga Dániel: A Duna-kon­­föderációs terv előzménye. Il Programma Ungherese. Századok 156. (2022) 563-584., 581-582. 118 Ivánka Imre: A Dunapataj­i kerület tisztelt választóihoz. Bp. 1881. 4. Utóbbi mondatai - amelyek 1881-ben, az immár szabadelvű párti Ivánka Imrének a dunapataji választókerületbe való visszatérte­kor születtek - világosan mutatták, hogy a tőle 1869-ben elforduló egykori támogatói számára szük­ségesnek tartotta tisztázni politikai mérséklődését-irányváltását. Mindennek az 1860-1870-es évek fordulóján politikailag „nagykorúsodó” képviselő igyekezett is megfelelni, működésében a következe­tességre és a pragmatikusságra helyezve a hangsúlyt. 754

Next