Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tamás Ágnes: Festmények metamorfózisai budapesti karikatúrákon (1890–1910)
Tamás Agnes FESTMÉNYEK METAMORFÓZISAI BUDAPESTI KARIKATÚRÁKON (1890-1910) A mai humoros rajzoktól sem idegen, hogy jól ismert festményeket értelmeznek át, helyeznek aktuális kontextusba (gondoljunk csak Leonardo da Vinci Monassáéra, vagy Az utolsó vacsora). Festményeket, közismert illusztrációkat, de még egy-egy népszerű karikatúrát is átalakítottak a 19. század második felének élclapjaiban a politikai üzenetek közvetítésére. Már az élclapok kezdeti időszakában feltűnt egy-egy illusztrációutánzat, ám ekkor a nyomdatechnikai lehetőségek még lényegesen korlátozottabbak voltak, így csak a 19. század utolsó évtizedeiben vált ez az ábrázolásmód gyakoribbá, így elemzésem az 1890-től 1910-ig terjedő időszak hazai termésére koncentrál. A kiválasztott lapok közül a Borsszem Jankó alapvetően kormánypárti, liberális sajtótermék volt, amelyet 1868 óta Ágai Adolf szerkesztett. Jókai Mór Az Üstökös (1858-tól) című lapja, valamint a Kakas Márton (1894-től) Rákosi Viktor, és a Bolond Istók (1878-tól) Bartók Lajos vezetésével pedig ellenzéki nézeteket hirdetett. Kutatásom kiterjed a hazai és a külföldi művészek alkotásainak felhasználására magyarországi élclapok karikatúráin, jelen tanulmány azonban a külföldi alkotások átértelmezésére koncentrál. Elemzésem célja, hogy feltárjam, mely nemzetközi képzőművészeti alkotásokat vették át a hazai karikaturisták, és hogyan módosították azokat. Egy-egy kép magas szintű kanonizációját feltételezhetjük, ha az napvilágot láthatott gúnyrajzként is, de mindenképpen a kortársak által ismert alkotásnak kellett lennie, hogy hozzáadhasson a karikatúra jelentésrétegeihez. A felhasznált eredeti alkotások kiválasztását vizsgálva arra is következtethetünk, hogy melyeket tartották a kortárs karikaturisták annyira ismertnek, hogy érdemes legyen felhasználásukkal gúnyrajzot publikálni, így a tanulmány adalékokkal szolgál az eredeti művek recepciótörténetéhez is. A tanulmányban szereplő karikatúrák nagy részét néhány művész készítette: Bér Dezső, Jeney Jenő, Linek Lajos, Faragó József és Jankó János, akik mindannyian Budapesten, illetve német nyelvterületen tanulták a festészetet és festőként vagy grafikusként is tevékenykedtek, a festést általában magasabb rendű művészeti formának tartották, mint a karikatúrarajzolást, amelyre megélhetési forrásként tekintettek. Az élclapokba megrendelésre rajzoltak, nem politikai meggyőződésből, és 1 Kutatásom tárgyát nem képezik a művészeket és azok stílusát pellengérre állító karikatúrák. Erről lásd Földi Eszter — Hessky Orsolya: így éltek ti. Faragó József (1866-1906) művészete. Karikatúrák a Borsszem Jankóból. (Kiállítási katalógus). Bp. 2012. 20-25. 2 Szana Tamás:CsM> János élete és munkái. Bp. 1899. 43. 761 SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM