Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tamás Ágnes: Festmények metamorfózisai budapesti karikatúrákon (1890–1910)
TAMÁS ÁGNES az előterjesztő-bizottságban Than Mór különvéleményt adott be, mivel szerinte a mű „messze áll attól a művészi tökéletességtől, amely megérdemelné a tízezer forintnyi összeget”.95 Mégis ismét javasolták a miniszternek a vásárlást, ám csak 8000 Ft-ért,96 amelyet az alkotó végül elfogadott.97 A szfinx csókja nem csattant el, Wlassics tiltakozása nem volt sikertelen próbálkozás. Pusztulás és halál Gustav Doré francia festőművész Biblia-illusztrációjának egyikét, Az özönvizet (1866) szívesen használták a pusztulás, pusztítás bemutatására. Jeney Jenő készítette ennek alapján A vízözön című karikatúráját.98 Az eredeti metszeten egy tigris egy kistigrist tart a pofájában egy sziklán ülve, az anya mellett több kölyök is meghúzódik, valamint emberek próbálnak meg felkapaszkodni a sziklára, menekülve a pusztító ár elől. A torzképről már lemaradtak az emberek, a kistigrisek pedig nevet kaptak: Széll Kálmán anyatigris a „katonai javaslatok”-at, a vita tárgyát tartja fogaival, mellé a „jog, törvény, igazság” nevű állatok bújnak, ami ismét Széll politikai jelmondatára reflektál. Az obstrukció válik özönvízzé, óriási pusztítással, ami mutatja a politikai válság mélységét. Széll nem sokkal később, 1903 júniusában távozni kényszerült pozíciójából, az obstrukciós ár végül magával ragadta a kabinetet. Egy évvel később a Borsszem Jankó lapjain köszön vissza a kép, s ekkor is az obstrukcióhoz kapcsolódik (6. kép):99 a sziklán ellenzéki politikusok húzzák meg magukat (Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Hock János, Ugron Gábor, Kossuth Ferenc, Polónyi Géza, Eötvös Károly), akiket a „Tisza” fenyeget. A politikusok az obstrukciók elhíresült alakjai, Palónyit máskor is óriási szájú vízilóként ábrázolták, mint ahogy Apponyi is mindig zsiráfként szerepelt, ha állat bőrébe bújtatták. A torzkép a „zsebkendős szavazás” után született, amikor Tisza István (házszabályokat sértő eljárással) Perczel Dezső házelnök segítségével megszavaztatta a Lex Dánielt, azaz a szigorított házszabályt azért, hogy véget vessen az obstrukciónak (1904. november). A Borsszem Jankó mindvégig támogatta Tisza ezirányú törekvését, így e rajz kifejezheti azt a reményt, hogy az özönvíz (Tisza intézkedései után is életben maradó „állatok”, ellenzéki honatyák a parlamenthez méltóbban fognak viselkedni. 95 Pesti Napló, 1896. január 4. 7. 96 Pesti Napló, 1896. január 7. 7. 97 Pesti Napló, 1896. január 30. 7. 98 Az Üstökös, 1903. május 31. 345. Az eredetit közli: Vasárnapi Újság 28. (1881) 25. sz. 392. 99 Borsszem Jankó, 1904. november 27. (Bér Dezső). 781