Századok – 2023
2023 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Pelles Márton: Az Atlantica Trust története (1906–1944)
KL ATLANTICA TRUST TÖRTÉNETE (1906-1944) ban a hajók neveit olaszosítani kellett, így a Fiuméból Fiumana, a Gróf Khuen Héderváryból Atlantica, a Gróf Serényi Bélából Danubio, a Kossuth Ferenczből Alberto Fassini, a Magyarországból Ungheria, a Szterényiből Budapest lett. A hajók az első években még hoztak némi jövedelmet, ám a flotta folyamatosan amortizálódott, miközben a versenytársak már sokkal modernebb gőzösöket járattak. Végül a Fiumanának a nagy gazdasági világválság adta meg a kegyelemdöfést. Időközben az 1930-as évek elejére az Atlantica Trust fizetésképtelenné vált, mert a magyar állam nem volt hajlandó sem a jóvátétellel kapcsolatos kisajátítás miatt kártalanítani a céget, sem pedig ebben az ügyben bármit is tenni, hiába ostromolta Polnay a minisztériumokat folyamatosan kérelmeivel. Végül egy 1932-es újbóli kérelem tudósít minket arról, mi lett a Fiumana S. A. N. sorsa. Az olasz kormány 1932-re elveszítette bizalmát mind az Atlanticában, mind a közösen birtokolt Fiumanában, és a tulajdonostárs megkérdezése nélkül februárban értékesítette a Danubio gőzöst 3700 angol fontért, valamint rövid időn belül (márciusi közgyűlés) kilátásba helyezte a Fiumana gőzös értékesítését és a Fiumana S. A. N. felszámolását. Emiatt írt Polnay sürgető kérelmet Korányi Frigyes pénzügyminiszternek, hogy folyósítson az Atlantica Trust részére 300 000 pengő hitelt, „mert ha még március 16. előtt, tehát a felszámolásnak a közgyűlés által történő kimondása előtt a megmaradó Atlantica, Alberto Fassini, Budapest három hajót meg nem vesszük, akkor [...] a Fiumanóba invesztált tőkénket elveszítjük”.65 A megkeresésre csak április 5-én érkezett válasz, miszerint: „A [...] felterjesztésére értesítem, [...] hogy [...] a kérelmét [...] nem találom teljesíthetőnek.” Ezzel a Fiumana 1932-ben megszűnt. Egy bravúros lépéssel ugyanakkor Polnaynak 1923-ban sikerült egy másik tengerhajózási társaságot is alapítania. Bíró Elek erről így ír: „Tudomására jutott, hogy az amerikai Harriman konszernnek (a vasútkirály fiának, a jelenleg is szerepet játszó Avril [sic!] Harrimannek) szándéka van a háború alatt vásárolt 7 hajóját olcsón eladni. Mivel Polnaynak pénze már nem volt, különben sem lehetett volna a kérdést valutáris nehézségek miatt megoldani, erre azt a javaslatot tette Harrimanéknek, hogy alapítsanak együtt hajózási vállalatot, az Anglo-Hungarian Shipping Ltd-t. Ennek részvényei Harrimané lesznek és átveszi Harrimantől a hajóparkot, de nem fizet érte, vagyis csak egy egyszerű lobogócsere lesz. Az Anglo-Hungaran Ltd. átadja a hajókat az Oceana Navigation Ltdnek kezelésbe. Az Oceana részvényeinek fele Harriman, a másik fele az Atlantica tulajdona, az elért haszonból vételár-törlesztéseket fizet az Anglo-Hungariannek, és amikor a megállapított vételár ezekkel a részletfizetésekkel kiegyenlítődik, a hajók átmennek az Oceana tulajdonába, így Harriman végül eladja a hajókat, 65 BFL VII-2-e. 2042-1915 Atlantica Tengerhajózási Rt. (1907-1944). 1010 d. 798