Századok – 2023

2023 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Richly Gábor: A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ története, 1980–2020 (Hammerstein Judit)

TÖRTÉNETI IRODALOM Richly Gábor A HELSINKI MAGYAR KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS KÖZPONT TÖRTÉNETE, 1980-2020 Ráció, Bp. 2021. 388 oldal Ma már közhelynek számít, hogy a nemzeti érdekérvényesítés, a külpolitikai célok megvaló­sítása során a kormányok nem mondhatnak le az úgynevezett „puha hatalom”, a kulturális diplomácia eszközrendszeréről. A magyar kormányzat e megállapítás érvényességével korán szembesült, több mint 100 évvel ezelőtt, a trianoni békekötés nyomán, ellenséges, gyanak­vó országok gyűrűjében. Felismerve a kultúrában rejlő, addig kiaknázatlan lehetőségeket, egy intellektuálisan is jól végiggondolt, a korban kimondottan korszerűnek tekinthető, komplex stratégia mentén állt neki többek között a külföldi magyar kulturális hídfőállások, a Collegium Hungaricumok kiépítésének, megvetve ezzel a mai kiterjedt - 26 intézetből álló­­ kulturális diplomáciai intézményrendszer alapjait. A két világháború közötti időszak kulturális diplomáciája immáron jól dokumentált, köszön­hetően elsősorban Ujváry Gábor alapos kutatásainak. Kevésbé feldolgozott viszont a világhábo­rútól a rendszerváltásig terjedő időszak, az elmúlt évtizedekről pedig még egyáltalán nem születe­tett tudományos igényű, egyben átfogó jellegű munka. Richly Gábor kötete több szempontból is figyelemre méltó. Kutatásának középpontjában egy nem stratégiai jelentőségű, közepes méretű, ám a nyelvrokonságból fakadó kölcsönös rokonszenv nyomán nagyobb figyelmet érdemlő kultu­rális intézet 40 éves története áll, az 1980-as alapítástól egészen 2020-ig. A helsinki kulturális in­tézet (Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ) múltja érdekfeszítő esettanulmány, feltérképezésével nemcsak a szélesebb értelemben vett finn-magyar kulturális kapcsolatok törté­nete bomlik ki, de a magyar kulturális diplomácia egészébe is bepillantást nyerhetünk. A szerte­ágazó, levéltári forrásanyagot is feldolgozó monográfia így egyszerre villant fel egy tágabb hori­zontot, miközben figyelme az intézeti működés ismertetésekor a legapróbb részletre is kiterjed. A szerző jól hasznosította a helyzete kínálta előnyöket: Richly Gábor nemcsak történész, a finn-magyar kapcsolatok kutatója, de a magyar kulturális diplomáciai intézményrendszer be­ható ismerője, aki éveken át dolgozott a Balassi Intézet (2007 és 2016 között a magyar kulturá­lis diplomácia központi szerve) hungarológiai részlegének vezetőjeként, majd a helsinki intézet igazgatójaként. Ahogy előnyt tudott kovácsolni abból a hiátusból is, hogy a fenntartó nem tudta megoldani az intézetek iratanyagainak rendezését, selejtezését, így a kulturális diploma­taként Helsinkiben dolgozó kutató számára helyben rendelkezésére állt az intézet történetének feldolgozásához nélkülözhetetlen matéria. A kötet szerkezete jól felépített, a szerző kronologikus rendben halad előre a témában. Az első fejezetben a finn-magyar kulturális kapcsolatokat tekinti át a helsinki intézet megalapításáig, majd áttér az intézetalapítás körülményeinek bemutatására. A 2. és 3. fejezetben a szocialista korszak utolsó évtizedeinek kultúrpolitikájába ágyazva ismerjük meg a helsinki intézet részletes történetét. A rendszerváltást követő, majd a kétezres évek kulturális diplomáciai irányváltási tö­rekvéseit elemzi a 4. és az 5. fejezet. A kötetet záró konklúziók levonása előtt a helsinki kulturális centrum történetét immáron a Balassi Intézet keretein belül működve szemlélhetjük. A monográfiából számos érdekes részlet derül ki. Megtudhatjuk például, hogy a finn-magyar kapcsolatok egyik kiemelt időszakának a Horthy-korszak bizonyult. A reláció ápolásában hangsúlyos szerepet játszott itthon a Turul Szövetség, de a népi írók is (lásd Kodo­­lányi János útirajzai) nagy érdeklődéssel fordultak Finnország felé. A magyar rokonszenv talán legemlékezetesebb megnyilvánulása, hogy miután 1939-ben a Szovjetunió megtámadta Finn­országot, Magyarország önkéntes zászlóalj és hadfelszerelés kiküldésével, valamint humanitá­ SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM 832

Next