Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)
1864-11-26 / 29. szám
Megjelen e lap hetenként egyszer. — Szerkesztőségi, kiadó s ügyletiroda : Dorottya utcza 3. sz. Lykaház. — Állandó hirdetések 3-szor halálozott petit sora 6 krral számittatik , bélyeg külön 30 kr. A lappal félévenként nagy jutalomkép jár , melynek bolti ára 3 ft. Megrendelési dij : félévenként 6 ft., egész évenként 12 ft. — Helybeliek ezt havonként is fizethetik; vidékre negyedévenkénti megrendelések is tétethetnek, de a postai költségek miatt a fél- vagy egész évenkénti fizetést czélszerűbbnek tartjuk. A lapjainkért eső megrendelési díjak egyenesen szerkesztő-kiadói hivatalunkba küldendők. Egyedül megbízó felhatalmazásunkkal ellátott ügyviselőink és senki más nincs jogosítva részünkre pénzeket fölvenni. Pénz-kölcsönök bármi nagy összegekig létesittetnek ügyletirodánk által. 29 . sz. lsők érfolyam Pest, november hó, 1864. Több szaktudományos gyakorlati képességgel biró férfiak közreműködése mellett megjelenő nemzetgazdászati, humanistikai, vallás-erkölcsi, művészet, tudomány, mezei gazdaság, ipar, kereskedelmi, általában közérdekű ismeretterjesztő közlöny. Helyreigazítás. Lapunk 19-ik számában megjelent s Prückler Ignácz urat közelebbről érintő czikkre nézve szükségesnek látom kijelenteni, miszerint az tévedésből csúszott be a lapba, s részemről, ki olyforma kifakadásoknak barátja nem vagyok, annál inkább kellemetlenül vettem az esetet, minthogy az egy köztisztelet s becsülésben álló polgártársamat érintett. Miután a sértett úr Gyarmathy úr s felkeresésem folytán a megkezdett törvényes vizsgálatról lemondott azon kijelentése mellett, hogy ő nem a bosszúállás embere , sem az, ki embertársait a végletekig üldözőbe vegye. Annálfogva Gyarmathy úr nézete és saját meggyőződésemnek engedve aluljegyzett ezennel kijelentem, hogyan a nevezett czikket, melyben Prückler ur személyes gyára alaptalanul sértve volt, úgy is mint távollétem alatt tudtomon kívül a lapba csuszottat, lopom irányával ellenkezőnek s ezért nem belevalónak tekintem s az abban foglalt s Prückler úr személyét s gyárát bántó kitételeket ünnepélyesen visszavonom. Szerkesztő. Általános szemle. Az éghajlat befolyása az ember, az álat és növényekre. Az éghajlat befolyását legfeltűnőbben látjuk azon állatoknál, melyeket önmagunk nevelünk, s háziállatoknak nevezünk. A műveit ember már alig Mutatvány példány Bélyeg nélküli használatra, nélkülözheti a lovat, szarvasmarhát, birkát, kutyát; a háziállatok közé számítjuk a sertéseket és kecskéket is; a tollasok közé a ludat, tyúkot és a galambot. A merre az első emberek vándoroltak, ezen állatokat magukkal vivék, s a melyek tőlük elszabadultak, eredeti vadságukat visszanyerték, s ismét vadállatokká lettek, így p. dél- és éjszakamerikában a lovak és szarvasmarhák, — melyek ott egész csordákat képezvén, több millióra mennek; úgy nemkülönben a pampas-i kutyák, melyekkel egykor a spanyolt a benszülöttek leigázását megkisérlették s a melyek most már hatalmas csapatokra szaporodván, felette veszedelmes ragadozó állatokká rajzották el, melyek nem ritkán támadják s szaggatják szét a lovasokat, mint a farkasok egyéb tartományokban. Akár merre vitte az ember háziállatait, mindenütt tapasztalta az éghajlat befolyását. Az állatok természete ugyan hajlékony, s nem oly kényes mint a növényeké, melyek bizonyos fokú téli hérmérsékletben éppen nem tenyésznek, sőt még ki is vesznek, ha nagyobb vagy kisebb foknyi meleg járni hozzájuk , melyet szobáinkban mindenkor tapasztalhatunk, ha p. télen át valamely gyümölcsfát vagy egyébb növényt viszünk oda be. A kaktus, az aloe és a különféle pálmafajok, melyek üvegházainkban előfordulnak, 12°— 5° C. hévmérsékletet kívánnak téli időben, s ha valamely" vigyázatlan ker- I rész a tüzet kihagyja aludni, s a légmérséklet az üvegházban 0° alul áll, minden drága növény ment- I hetlenül elvesz. — A mint tehát ezen növények 29