Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)

1865-01-15 / 2. szám

2. sz. II-dik évfolyam. A hirdetések következőleg számíttatnak ! Egy egész oldal , bélyeg­­dijt is bele­számítva 30 frt., */, oldal 15 frt., % oldal 8 frt., */s oldal 4 frt., %6 oldal 2 frt., l/,s oldal 1 frt. A lappal félévenként nagy jutalomkép jár , melynek bolti ára 3 frt Pest, január 16, 1860. Előfizetési dij: Egész évre 6 frt., félévre 3 frt., képes album nélkül 1 evvel együtt 12 frt. — Előfizetési pénzek helyben úgy mint vidék­ről „Századunk“ szerkesztőségének Khór és Wein nyomdai kiadó hi­vatala által Lloyd-épület Dorottya-utcza 14. szám alatt küldendők. Több szaktudományi­ s gyakorlati képességgel bíró férfiak közreműködése mellett megjelenő, nemzetgazdászati, immanistikai, vallás-erkölcsi, művészet, tudomány, mezei gazdaság, ipar, kereskedelmi, s általában közérdekű ismeretterjesztő közlöny. Lapunk bármi módon történő netáni kimaradását a kiadóhivatalhoz intézett bérmentetlen nyitott levélben azonnal tudtul adatni kérjük. A mai számmal küldetett szét, lapunk azon megren­delőinek kik már befizettek a f. é. január—június félév­folya­mára eső jutalomkép, melynek bolti ára 3 frt. Közgazdászati szemle. Magyarország föld-, kézmü-, gyáripar , kereskedelem-, mű­vészet­­tudomány-, valláserkölcs közjólét megelégedés tekintetében viszo­nyítva köznemzetekhez. A feltanult istentől elfordul, mig­ a va­lódi alapos tudományig mindinkább istenhez ragaszkodik. Midőn lapunk címéhez az emberi ipar, szorgalom és munkásság különböző jelvényeit kötöttük, s ezzel mintegy századunk törekvését és irányát jelképezve, a tért, me­lyen haladni kötelességünkké tettük, kitűzők nem feledkez­tünk meg azon szellemről sem, melynek e tevékenységet, tár­sadalmi munkásságunkat átlengeni kell, s melynek jelképét a középen a többiek fölé helyeztük; e szellem a mindent megdi­­csőitő s felemelő keresztényi szellem s ihlettség, melynek zászlója alatt a józan nemzeti törekvések kivánt sikerre vezetnek. Mi tehát mit már többször kijelentek az anyag, jobban szólva a reálismeretek és gyakorlati életnek nem kizáróla­gos képviselőiül tekintjük magunkat, de reálirányunk és törekvéseinkben csak is e szellem vezércsillaga fényénél haladunk utunkban. Egy H­ume David tévelygései az érzéki világban, ki Isten s a lélek lételének tudalmához nem képes feljutni, egy Tolan­d, Condillac, Coward, D­o­d w­e 11, Helve­tius, Rochefoucauld, Bolingbroke és Voltaire mindannyian a materialismus apostolainak tévtanait- s külö­nösen ez utóbbiét ki nem csak mint Istentagadó lett a tudat­lanon tömeg s a minden uj dolgok után ész nélkül kapkodó­­ féltudósoknál kedveit, hanem mint Hobbes elve szerint a köpönyegforgatás és a körülményekhez való alkal­mazkodás mestersége által önmagát meghazudtoló hamis apostol tanait is melyekbe ügyetlen s gyenge lábon álló em­bertársak csalárd után belevonatnak, magának a természettu­mánynak axiómai s a materialismus alaptételeiből fogjuk megczáfolni s a szellemvilág, az Isten országá­nak jogos uralmát az anyagiság fölött kideritni. Napjainkban mint­egy szokássá vált vallástalannak, er­kölcstelennek lenni, a felvilágosodottság, mely a valódi bölcs szivét Istenhez közelebb viszi, a tudatlanok vagy féltanultak lelkét csak kétes félhomályban leadja s ez elég eszeveszet­ten elmeri tagadni azt, mihez korlátolt lelki ösmeretei nem voltak képesek felemelni, a valláserkölcsi sz­­tant, s lesz belőle materialista (anyagbálványzó) mely előtt nincs se polgári se emberiségi erény, csak jéghideg önzés, s a gaz­dagság utáni vak törekvés. Az erkölcsi életnek sülyedése óriási, az anyag hatalma erőt vett a szellemen, a vallási érzelem kihűlt, a tiszta lel­kiismeret igazi becsét nem akarják többé ösmerni, az alá­való hazugság, csalás, vesztegetés, egymás becsületének lerontása, anyagi pusztítása, lopás oly köznapi dolgokká váltak, a­miken meg sem ütköznek immár, és ez csodálatos, mintegy két évtized óta napról napra nagyobb terjedelmet vesz az erkölcsi életnek pusztulása, az anyagiasságba való sülyedés. Egy elláthatlan nagy tábor kezd gyülekezni a polgári társadalomban, mely a puszta (materialismus) anyagiasság uralmát törekszik az Isten szellemének uralma fölé helyez­ni. A puszta anyagiasság (materalismus) embereinél a merő érzékiség, minden következményeivel együtt határ­talan kéjvadászat, jéghideg önzés uralkodik, mely megmér­gezi a családi élet szentélyét, aláássa az állam alaposzlopait kigunyol mindent a mi vallás és erkölcs s minden tehetsé­gével a poklok felforgató hatalmával szövetkezik; e tábor embereinél a mindent üdvözítő, szentesítő tőke, az arany a főhatalom, ezen emberek, kik bevételeiken túlkölteni meg­szoktak, a kiknél Mammon az Isten, a kiknél a gazdagság .

Next