Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)
1865-01-15 / 2. szám
2. sz. II-dik évfolyam. A hirdetések következőleg számíttatnak ! Egy egész oldal , bélyegdijt is beleszámítva 30 frt., */, oldal 15 frt., % oldal 8 frt., */s oldal 4 frt., %6 oldal 2 frt., l/,s oldal 1 frt. A lappal félévenként nagy jutalomkép jár , melynek bolti ára 3 frt Pest, január 16, 1860. Előfizetési dij: Egész évre 6 frt., félévre 3 frt., képes album nélkül 1 evvel együtt 12 frt. — Előfizetési pénzek helyben úgy mint vidékről „Századunk“ szerkesztőségének Khór és Wein nyomdai kiadó hivatala által Lloyd-épület Dorottya-utcza 14. szám alatt küldendők. Több szaktudományi s gyakorlati képességgel bíró férfiak közreműködése mellett megjelenő, nemzetgazdászati, immanistikai, vallás-erkölcsi, művészet, tudomány, mezei gazdaság, ipar, kereskedelmi, s általában közérdekű ismeretterjesztő közlöny. Lapunk bármi módon történő netáni kimaradását a kiadóhivatalhoz intézett bérmentetlen nyitott levélben azonnal tudtul adatni kérjük. A mai számmal küldetett szét, lapunk azon megrendelőinek kik már befizettek a f. é. január—június félévfolyamára eső jutalomkép, melynek bolti ára 3 frt. Közgazdászati szemle. Magyarország föld-, kézmü-, gyáripar , kereskedelem-, művészettudomány-, valláserkölcs közjólét megelégedés tekintetében viszonyítva köznemzetekhez. A feltanult istentől elfordul, mig a valódi alapos tudományig mindinkább istenhez ragaszkodik. Midőn lapunk címéhez az emberi ipar, szorgalom és munkásság különböző jelvényeit kötöttük, s ezzel mintegy századunk törekvését és irányát jelképezve, a tért, melyen haladni kötelességünkké tettük, kitűzők nem feledkeztünk meg azon szellemről sem, melynek e tevékenységet, társadalmi munkásságunkat átlengeni kell, s melynek jelképét a középen a többiek fölé helyeztük; e szellem a mindent megdicsőitő s felemelő keresztényi szellem s ihlettség, melynek zászlója alatt a józan nemzeti törekvések kivánt sikerre vezetnek. Mi tehát mit már többször kijelentek az anyag, jobban szólva a reálismeretek és gyakorlati életnek nem kizárólagos képviselőiül tekintjük magunkat, de reálirányunk és törekvéseinkben csak is e szellem vezércsillaga fényénél haladunk utunkban. Egy Hume David tévelygései az érzéki világban, ki Isten s a lélek lételének tudalmához nem képes feljutni, egy Toland, Condillac, Coward, Dod we 11, Helvetius, Rochefoucauld, Bolingbroke és Voltaire mindannyian a materialismus apostolainak tévtanait- s különösen ez utóbbiét ki nem csak mint Istentagadó lett a tudatlanon tömeg s a minden uj dolgok után ész nélkül kapkodó féltudósoknál kedveit, hanem mint Hobbes elve szerint a köpönyegforgatás és a körülményekhez való alkalmazkodás mestersége által önmagát meghazudtoló hamis apostol tanait is melyekbe ügyetlen s gyenge lábon álló embertársak csalárd után belevonatnak, magának a természettumánynak axiómai s a materialismus alaptételeiből fogjuk megczáfolni s a szellemvilág, az Isten országának jogos uralmát az anyagiság fölött kideritni. Napjainkban mintegy szokássá vált vallástalannak, erkölcstelennek lenni, a felvilágosodottság, mely a valódi bölcs szivét Istenhez közelebb viszi, a tudatlanok vagy féltanultak lelkét csak kétes félhomályban leadja s ez elég eszeveszetten elmeri tagadni azt, mihez korlátolt lelki ösmeretei nem voltak képesek felemelni, a valláserkölcsi sztant, s lesz belőle materialista (anyagbálványzó) mely előtt nincs se polgári se emberiségi erény, csak jéghideg önzés, s a gazdagság utáni vak törekvés. Az erkölcsi életnek sülyedése óriási, az anyag hatalma erőt vett a szellemen, a vallási érzelem kihűlt, a tiszta lelkiismeret igazi becsét nem akarják többé ösmerni, az alávaló hazugság, csalás, vesztegetés, egymás becsületének lerontása, anyagi pusztítása, lopás oly köznapi dolgokká váltak, amiken meg sem ütköznek immár, és ez csodálatos, mintegy két évtized óta napról napra nagyobb terjedelmet vesz az erkölcsi életnek pusztulása, az anyagiasságba való sülyedés. Egy elláthatlan nagy tábor kezd gyülekezni a polgári társadalomban, mely a puszta (materialismus) anyagiasság uralmát törekszik az Isten szellemének uralma fölé helyezni. A puszta anyagiasság (materalismus) embereinél a merő érzékiség, minden következményeivel együtt határtalan kéjvadászat, jéghideg önzés uralkodik, mely megmérgezi a családi élet szentélyét, aláássa az állam alaposzlopait kigunyol mindent a mi vallás és erkölcs s minden tehetségével a poklok felforgató hatalmával szövetkezik; e tábor embereinél a mindent üdvözítő, szentesítő tőke, az arany a főhatalom, ezen emberek, kik bevételeiken túlkölteni megszoktak, a kiknél Mammon az Isten, a kiknél a gazdagság .