Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)

1864-07-16 / 10. szám

sai okozzák, melyek által nemcsak általános összeom­lások, de az egész bányák égése is történhetik. A litt­weil­er mellett a rendes bányászat ily kigyul­ladás által végkép megsemmisült. A magasba emelke­dő gőzoszlopok tanúsítják a hegy gyomrában dühön­gő tüzet. Az ily helyeken nagy távolságban télen hó nem marad, s virányos legelők léteznek. Planitzban, Zwickau mellett már 3—400 év óta ég mai napig is egy dúsgazdag telep. A lángok, daczára minden oltó szereknek, már 260 láb mélységre haladnak. Léte­lüket a helyenként feltolongó gőz, mint halvány szag, eléggé bizonyítja. Azonban e helyeken, hol az égő aknákban minden további bányászat megszűnt,­ még­is némileg h­asz­­not hozó eredmény keletkezik. Néhai Geitner A. tudor, a vegytani felfedezésekben annyira kitüntetett egyén, az ásványvizek vegytani szerkezetének feltalá­lója azon gondolatra jött: ezen égő föld­felületeket melegágy kertekké alakítani, s csakugyan kielégítő ezést ért gyámolítva a kertészet és füvésztanban any­­nyira ügyes Geitner G. fia által. Ez utóbbi jelenleg is folytonosan tesz újításokat, s a földalatti tűz gő­zölgő melegségét oly módon kormányozza, hogy csö­vek által azt akarata szerint az igénylett helyekre vezeti, mely a mérsékelt foktól a legmagasabbig ha­ladhat. Kilencz üvegházban s számos falkerített me­legágyrekeszben a heves égalj legsikerültebb ter­ményeit mutatja fel, pálmák,balanán, ananász nős gyümölcsözik itt teljes érettségben, holott más helye­ken csak elsatnyulva található. Ennek közelében van a zwickaui földöböl 9 termékeny kőszén telepe. Íme azon koromszerü tömeg, mely most oly fá­radsággal s erélly­el kerestetik, egykor az ördög­szenének neveztetett, sőt Angolországban azelőtt ásatása szigorú büntetés terhe alatt tilalmaztatott, azonban a haszon megsemmisité az előítéletet. Azon ok, hogy ezen ősi kincs a f­öldátalakulás időszakai folytán nem található mindenütt, követke­zőben rejlik. Azon táj, hol csupán jege ázalakult kő­­vagy szürke varjukő (Grauwacke) találtatik, ott igen kétes a kőszéntelepek tétele. Hasonlólag hol kréta vagy fehér föld telepszik, hasztalan keresnénk kősze­net. Jelenkori iparviszonyunk föltétlen szükségletévé lett a kőszén, minthogy az erdők napról napra gyé­rülnek s a fa drágább lesz. Egyébb égő anyagok a turfa és az aszthrazit, melylyel rokonságban áll a fa­szén. A mi a kőséntelepeket illeti, azok kimerithetie­­nek. Angolország közel 1100 millió mázsát ásat, az ismeretes zwickaui bányák eredménye évenként 12 millió mázsa, nem tekintve hogy jelenkorunkban újabb és újabb felfedezések léteznek, s igy a jövő nemzedék iparága is biztosítva van ezen gyhanyag elégségéről. A legnagyobb kőszéntelep Amerika Ohio völ­­gyében van, melynek területe 230.000 angol mértföl­det tesz. Éhez segédeszközül járul a Caspi-tenger partján létező földolaj kimeríthetlen forrásai. A kő­széntelepek többnyire hajókázó folyamokhoz vagy vasutakhoz közel műveltetnek. O­ldal J­ó­z­s­e­f: Táj- és életrajzok. Hunyadi László jellem- és életrajza. (Folytatása illy magas kitü­ntésekben részesült a fiatal, még alig 75 éves Hunyadi a jóknak nagy örömére, háza ellenségeinek daczára. De még ugyanazon 1463-ik évben magasabb kitüntetés is várt reá. Giszkra cseh hadvezér I. László király jogai védelmének ürügye alatt, míg az a német császár hatalmában volt, rabló seregével Magyarország felső részét elárasztotta. Most miután a király valahára a nemzet körébe meg­érkezett, a pozsonyi országgyűléssel kötött egyezés következtében az országot seregestül együtt elhagyta. Hadnagyai közül Axamith­ nem követte ura példáját. Annak elmaradozott embereiből egy 16 ezerre menő csapatot szervezett, Lőcse táján táborba szállott, in­nen rövid­­idő alatt egész Szepességet adófizetésre kényszeritette s több ellene küldött királyi hadat szét­vert. A király megbízásából Hunyadi László küldetett ki Axamith­ megfenyitésére. A kitüntetés Cilléi taná­csából történhetett, ki a tapasztalatlan ifjút egy ta­pasztalt hadvezérrel szemben elveszettnek gondol­hatta. László hadi működésének folyamáról és sikeré­ről az egykorú írók mélyen hallgatnak ugyan, annyi mégis bizonyos, hogy Axamith­ serege némi ellenállás után nagy részben elszélesztetett s maradéka magá­val Axamithtal a király szolgálatába állott. Így az ifjú bán még is sikerrel járt el küldetésében. A következő 1454-ik évben ismét fényes meg­tiszteltetésben részesült­ A király nénje Erzsébet, Kázmér lengyel királynak volt eljegyezve. A királyi urának gyertyaszentelő körül kelletett Krakóba ér­kezni. Kilenczszáz lovag kisérte, köztük volt a ki­rály részéről Hunyadi László is. 1465-ben lemondott Dalmát, és Horvátország bánságáról azon egyesség következtében, melyet atyja a királylyal a budai országgyűlés alatt kötött, mely­nek egyik pontja szerint Dalmát, Horvát, és Tótor­­szág kormányával gróf Ciliéi Dirik a király rokona s ez időben mindenese mint bán bízatott meg. Ez al­kalommal, legalább szilire, Ciliéi és Garai nádor is kibékültek a Hunyadi házzal. A békesség szentesíté­sére Garainak bájos leánya '­ Hunyadi Lászlónak eljegyeztetett. A Ciliéivel váltott barátságos egyessé­­get egy évvel később mart. 31-kén maga Hunyadi László is megerősítette szinte Budán, az esküt Vitéz váradi püspök olvasta fel Újlaki, Palóczi, Ciliéi és má­sok jelenlétében. Az 1456-ik év s juh hó következett. A nándor­fehérvári ütközet megtörtént, fényesebb, következmé­nyeiben nagyszerűbb diadalra évkönyveink nem emlé­keznek. Az egész, több napig kétségbeeséssel folyta­tott küzdelemnek lelke volt az érdemekben, diadalok­ban megoszlik­ a 8 éves Hunyadi János és jó barátja a 11 éves szerzetes Kapistrányi János. A meleg napok fáradalmában, dicsőségében tevékeny részt vett Lász­ló is, a nagy atya szép tulajdonainak nagy reményű örököse. A végzet úgy akarta, hogy a legdicsőbb dia­dal legutolsó is legyen Hunyadi János életében. A sok fáradság megtörte testét, a táborban kiütött ra­gály, halálossá érlelte betegséget annyira, hogy sike­­retlen jön minden emberi segedelem. Halálát maga is érezte, jobb levegő végett orvosai tanácsára Zimonyba kívánkozott. *) Hunyadi László márkájának keresztnevét az írók nem szállították reánk, újabb költőink azt Máriának keresz­telték, azonban­­falainak oklevelesen csak egy leánya isme­­rős, ezt pedig Annának hivták. Huny. kor. 2. köt. 492. 1.

Next