Századvég, 1987/4-5. szám (1987)

FIGYELŐ - Benda Gyula - Orbán Viktor: Kelet-Nyugat találkozó

álláspontot fejtett ki a vitában: az orosz területeken a civil társadalom történetileg nem alakult ki, csak az állam létezett, a társadalom nem. És ma is ez a helyzet. Ezzel szemben a közép-európai térség szocialista országaiban a helyzet egészen más, ezeknek európai tra­díciójuk van. Kis János vitába szállt Castoriades véleményével, s azt fogalmazta meg, hogy anélkül, hogy illúziókba ringatnánk magunkat a szovjet átalakulást illetően, mégis új helyzet állt elő azáltal, hogy Közép-Európa került válságba, vált kezelhetetlenné. Lehetsé­gesnek tartja reális követelések megfogalmazását és kiharcolását (a szocialista országok és a Szovjetunió kapcsolatának újrarendezése, az integrációból az országok számára előnyök — utazási lehetőségek, szabad munkaerővándorlás, kereskedelem — kivívása), akkor is,ha a szovjet katonai jelenlét nem képezheti vita tárgyát. A hozzászólók többsége azonban kevésbé szkeptikus álláspontot képviselt, illetve nem azt vizsgálta, hogy mi fog történni a Szovjetunióban, hanem azt, hogy új politikai helyzet­ben a­­közép-európai országok polgárjogi mozgalmai számára milyen lehetőségek adódnak, s milyen politika képzelhető el. Ilyen értelmű volt J. Sabata felolvasott írása. Ezekben a hozzászólásokban a helyzetelemzés és óhaj, leírás és program erősen összefonódott. Jóllehet a tanácskozás harmadik napirendi pontja volt a nemzetközi helyzet és a pek­e­­mozgalmak jövője, tartalmilag mégis ez csatlakozott az elsőhöz. Vásárhelyi Miklós előadá­sában arról beszélt, hogy a diplomácia a francia forradalom után is egy vékony elit kezé­ben maradt, s elkerülte a kialakuló parlamenti rendszerek szoros ellenőrzését. Az 1917-es bolsevik forradalom a titkos diplomácia megszüntetését deklarálta és a cári kormány titkos szerződéseinek közreadásával nagyban hozzá is járult ehhez. Idővel azonban a fej­lődés visszaállította a régi helyzetet, a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok megőrizték ellenőrizetlen, titkos jellegüket. A legújabb európai független mozgalmak újszerűsége éppen az, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén az államok közti kapcsolatok mellett új formákkal kísérleteznek, s ezzel megkérdőjelezik ezek kizárólagosságát. Vásárhelyi Miklós kitért a békés egymás mellett élés 1950-es években kidolgozott alapelveire, s ismertette a szovjet kormány 1956 október 30-i nyilatkozatát a szocialista országok kapcsolataira vo­natkozóan. Pákh Tibor is 1956 eseményeire utalva fogalmazta meg a vitában, hogy amíg nincs igazság, addig nem lehet béke, s ameddig megszállás van Európában, addig nincs igazság. Mient-Jan Faber a holland Egyházközi Béketanács főtitkára arról beszélt, hogy jelenleg a független európai mozgalmaknak újra kell definiálni magukat. Amikor megszülettek, az egységet egy negatívum, a közös ellenség, az atomfegyverek teremtették meg. A fegyver­kezés elleni tiltakozás hozta össze a legkülönbözőbb csoportokat. Most a leszerelés a nagyhatalmak közötti szerződéssel elindult a megvalósítás útján, új egységet kell keresni, ennek már pozitívnak, azaz közösen vallott nézetnek kell lennie. A legtöbb hozzászóló ismertette saját csoportjának tevékenységét. Vásárhelyi Judit a környezetvédelmi csopor­tok működési nehézségeit ismertette, beszámolt a Duna-kör munkájáról. Emellett a kelet­európai személyiségtípus jellemzőiről, a nyugatitól való eltéréséről beszélt. Mécs Imre egy Közép-Európai Egyetem megalakításáról kialakított elképzelését ismertette. Kodolányi Gyula beszámolt a magyar Bethlen alapítvány küldetéséről és gyakorlati tevékenységéről. A kelet-berlini környezetvédelmi könyvtár egyik munkatársa beszámolt működésükről. Könyvtáruk egy evangélikus templomban működik, s tevékenységük számos polgárjogi területre is kiterjed. Holtzer Tibor a minisztertanácshoz benyújtott új békejavaslatáról beszélt, s azt kívánta, hogy ne az Országos Béketanács képviselője, hanem a magyar or­szággyűlés nyilvánítsa ki, hogy Magyarországon nincsenek atomfegyverek. A tanácskozáson megvitatott harmadik kérdés, a napirend második témája a lelkiisme­reti okból történő szolgálatmegtagadás volt. Bevezetőképpen Haraszti Miklós rövid ház-

Next