Századvég, 1987/4-5. szám (1987)

FIGYELŐ - Benda Gyula - Orbán Viktor: Kelet-Nyugat találkozó

Benda Gyula — Orbán Viktor KELET-NYUGAT TALÁLKOZÓ 1987. november 21-22-én az ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium a Network for East-West Dialogue (továbbiakban Hálózat) nevű szervezettel közösen nem­zetközi konferenciát szervezett. A résztvevők három problémakört vitattak meg. Az első napon a Gorbacsov politikájának következtében kialakult új európai helyzetről, a máso­dik napon a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók helyzetéről és egy össz­európai demokratikus mozgalom esélyeiről volt szó. A találkozón több mint 200-an vettek részt, közülük mintegy nyolcvanan érkeztek Nagy-Britanniából, Svédországból, Dániából, az NSZK-ból, Olaszországból, Franciaország­ból, Svájcból, Ausztriából és az USÁ-ból, további tizen jöttek Jugoszláviából, Csehszlo­vákiából, az NDK-ból és Lengyelországból. Többségük egy-egy béke- és környezetvédelmi mozgalmat képviselt. Itt voltak az angol „END” és „Academic Council for Peace and Freedom”, a svéd „SPAS”, a holland ,JKV” és „Pax Christi”, a francia „Codene”, az egyesült államokbeli „Campaign for Peace and Democracy”, a „Swiss Peace Council”, a jugoszláviai „People for Peace Culture” és az NSZK-beli zöldek küldöttei. Az olasz kereszténydemokrata párt, az olasz kommunista párt, és a nyugatnémet szociáldemokra­ta párt is küldött megfigyelőket. Természetesen voltak olyan résztvevők is, akik önma­gukat képviselték. A konferencia egyik célja az volt, hogy a különböző mozgalmak aktivistái és a mozgal­makkal foglalkozó kutatók számára találkozási lehetőséget teremtsen, ezért pszichológu­sok, történészek és szociológusok is szerepeltek a meghívottak között. Cornelius Castoriadist, párizsi filozófust, Federigo Argentierit, a Centro Studi di Politica Inter­­nazionale munkatársát, Mary Kaldort, a sussex-i Institut of Development Studies közgaz­dász kutatóját, Jonathan Skellyt, a kaliforniai egyetem Institut of Global Conflict and Cooperation igazgatóját, T. Mastnak ljubljanai szociológust és Al. Lipow-t, a politikatu­dományok Londonból érkezett tanárát kell külön is említenünk. A szocialista országokból kevesen tudtak résztvenni, pedig a Hálózat nyugat-európai szervezői minden jelentősebb független mozgalmat megkerestek. Lengyelországból a Szabadság és Béke csoport egyik vezetője, Jacek Czaputovicz tehetett eleget meghívá­sunknak. A csehszlovákiai mozgalmak vezetőinek bevonták az útlevelét, de néhányuk­­nak - köztük Jaroslaw Sabatának és Jifi Dienstbiemek - sikerült elküldeni írásbeli hoz­zászólását, amelyeket a találkozón fel is olvastak. Az NDK-ból egyetlen küldött érkezett a konferenciára. Ha számbavesszük a találkozó magyar résztvevőit, talán nem túlzás azt állítanunk, hogy hosszú évek óta nem volt Magyarországon olyan esemény, amelyen a magyar értel­miség különböző politikai nézetű csoportjai közül ilyen számosán képviseltették volna magukat. A hivatalosság részéről jelen voltak az Országos Béketanács, a párt TKK osz­tálya, a KISZ KB megbízottai, és eleget tett meghívásunknak az ELTE Jogi Karának dékánja és több oktatója is — a vártnál és az igértnél ugyan kevesebben. A független egyetemi köröket a Rajk László szakkollégium, az Erdei kör. a Jászi kör és a rendező Jogász Szakkollégium tagjai reprezentálták. Részt vettek a katolikus bá­zisközösségek küldöttei és a környezetvédelmi mozgalom közismert aktivistái. Vásárhelyi Judit és Vargha János is. A magyar értelmiség olyan elismert személyiségei mint Vásár­helyi Miklós és Vitányi Iván hosszabb felszólalásra is vállalkoztak. Ideget tett meghívá­sunknak Kis Gy. Csaba. Bába Iván, Kodolányi Gyula. Magyar Bálint. Vezér Erzsébet és a 210

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék