Századvég, Új folyam, 55. szám - Kontinuitás (2010)

Szerzőink DEMETER Tamás (1975, Budapest) az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese és a Miskolci Egyetem docense. Jelenleg Lorenz Krüger Fellow a berlini tudománytörténeti Max Planck Intézetben. Kutatási területei az elmefilozófia, a 17-18. századi tudomány- és fi­lozófiatörténet kapcsolódásai, a magyar filozófia szociologizáló hagyománya. Legutóbbi köte­te: Mentális fikcionalizmus (Gondolat, 2008). Tanulmánya lapunkban: Az emberkép keresése (52. szám). KISS Viktor (1976, Budapest) politológus, ideológiakutató. A Budapesti Corvinus Egyetem védés előtt álló PhD-hallgatója és a Zsigmond Király Főiskola adjunktusa. Kutatási területei elsősorban Marx ideológiaelméletei, a társadalom és a politika ideológiai folyamatai, a poszt­ós posztmodern marxizmus eszmetörténete. Esszéit, publicisztikáit az értelmiség identifiká­ciós kérdéseiről, az ifjúsági gondolkodásmód változásairól, a kritikai gondolkodás esélyeiről, a rendszerváltás, a liberális demokráciák, az újkapitalizmus és a globalizáció folyamatairól is. Kötetei: A baloldaliság kísértetei (Új Mandátum, 2004), Leértékelt társadalom (Új Man­dátum, 2009). PERECZ László (1959, Budapest) filozófiatörténész, jogász, újságíró. Az MTA doktora, a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, a Magyar Tudomány társadalomtu­dományi szerkesztője. A magyar filozófia történetével foglalkozik. Főbb kötetei: A pozitiviz­mustól a szellemtörténetig. Athenaeum, 1892-1947 (Osiris, 1998); Nemzet, filozófia, „nem­zeti filozófia” (Argumentum - Bibó István Szellemi Műhely, 2008). Tanulmányai lapunkban: A belátásos elmélettől a mezőelméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikter, Somló, Moór, Horváth (10. szám), Talpraállás után. Magyar filozófia a kilencvenes években (18. szám). SZŰCS Zoltán Gábor (1979, Budapest) a Miskolci Egyetem tanársegédje, a Magyar Politika­­tudományi Társaság elnökségi tagja, a L'Harmattan Posztmodern politológiák sorozatának társszerkesztője, a Századvég folyóirat szerkesztője. Főbb kutatási területei: diskurzuselmé­let, jelenkortörténet, politikai eszmetörténet (különösen a 18. századi). Legújabb publikációi: Az antalli pillanat (L'Harmattan, 2010), Magyar protokonzervatívok (Kommentár, 2009/4. 17-31.), „Reménységtől és félelemtől szabad lélek" (Irodalomtörténet, 2009/4. 428-461.). írá­sa lapunkban: Történelem és politika az önkormányzati vitában. Az 1990-es önkormányzati törvény vitájának diszkurzív elemzése (42. szám). VADERNA Gábor (1979, Paks) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanársegéd az ELTE ВТК Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében. Kutatási területe a 18-19. század fordulójának irodalom- és eszmetörténete. 2000 óta publikál kritikákat és tanulmányokat, számos tudományos konferencia szervezője, több tanulmánykötet, 2007 óta pedig a Ligatura irodalomtörténeti könyvsorozat szerkesztője, írása lapunkban: Jó igazgatás, közbátorság és boldogság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabadságról (51. szám). ZEMPLÉN Gábor (1973, Budapest) tudománytörténész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet tanszékének docense. Kutatási területe az optikatörténet, tudományfilozófia-történet és argumentáció. Kötetei: The History of Vision, Colour, &­ Light Theories. Introductions, Texts, Problems. In Bern Studies in the History and Philosophy of Science (Bern, 2005); A tudomány határai (Kutrovátz Gáborral és Láng Bene­dekkel, 2008, Typotex). Szerkesztője a L'Harmattan Tudománytörténet és tudományfilozófia sorozatának.

Next