Századvég, Új folyam, 56. szám - (R)evolúció (2010)

Szerzőink BRÓDY Gábor (1988, Budapest) pszichológushallgató az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Érdeklődési területe a kognitív fejlődéslélektan és az elmefilozófia. KERTÉSZ Gergely (1978, Budapest) a Budapesti Műszaki Egyetem Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori iskolájának doktorandusza, tudományos segédmunkatárs a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéken. Kutatási területei a biológia filozófiája, az evolúcióelmélettel kapcsolatos határmunkálatok elemzése, oksági magyarázatok és re­dukciós programok az élettudományokban, az evolúcióelmélet oktatásának kérdései. KITTA Gergely (1980, Szikszó) médiakutató, kommunikációs szakértő, a Századvég Média­műhely vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Főbb kutatási területei a politikai marketing és az internet kommunikáció. KONTLER László (1959, Budapest), eszmetörténész, habilitált docens, a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem Tanszékének tanára. Kutatási területe a kora újkori, felvilágo­sodás-kori politikai, történeti, tudományos gondolkodás története, különös tekintettel a re­cepcióra és kulturális cserére. Fontosabb munkái: Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról (ford., szerk., Atlantisz, 1990); Az állam rejtelmei. Brit konzervativizmus és a politika kora újkori nyelvei (Atlantisz, 1997); A History of Hungary (Atlantisz, 1999; Pal­­grave, 2002), Konzervativizmus 1593-1772. Szöveggyűjtemény (szerk., Osiris, 2001), John Locke: A vallási türelemről (szerk., Stencil, 2003), Enlightenment and Communication (szerk., European Review of History tematikus száma, 2005/3). TAKÁCS Dávid (1984, Mosonmagyaróvár) politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem frissen végzett politológushallgatója. Kutatási területei elsősorban a történelemelmélet és történelem­politika egyes kérdéseiből kerülnek ki, illetve a német történészvita is ide tar­tozik. UGRAI János (1977, Eger) történész, neveléstörténész, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének habilitált adjunktusa. A 18. század utolsó és a 19. század első harmadának ku­tatója, két fő érdeklődési területe az északkelet-magyarországi református iskolázás és egy­házi társadalom összefüggéseinek a vizsgálata, illetve az uralkodói oktatáspolitika megszü­letésének körülményei a Habsburg Birodalomban és az azzal szomszédos államokban. Főbb kötetei: Önállóság és kiszolgáltatottság. A Sárospataki Református Kollégium működé­se 1793-1830 (­ Harmattan, 2007); Professzorok a „pataki reformkorban”. A Sárospataki Református Kollégium négy tanára a 19. század első harmadában (Új Helikon, 2007); A pal­­lérozatlanság ellenében. Iskolázás a falvakban a polgárosodás hajnalán (Új Mandátum, 2010). STRÁNER Katalin (1978, Budapest) a Közép-európai Egyetem (CEU) Történettudományi Tanszékének doktorjelöltje. Kutatási témája a darwinizmus és az angol evolúciós gondolko­dás recepciójának eszmetörténete a 19. századi Magyarországon.

Next