Századvég, Új folyam, 70. szám - Írástörténet (2013)

BLUM, Ulrich (1953, Karlsruhe) a Drezdai Műszaki Egyetem gazdaságmérnöke. Leonard Dudley-val közösen írt két tanulmánya kivételével kortárs gazdasági kérdésekről publikál. A válogatásunkban közölt írás „ikre": Religion and economic growth: was Weber rights. Journal of Evolutionary Economics, 11., 2001/2., 207-230. DUDLEY, Leonard (1943, Vancouver) a Montreali Egyetem gazdaságtörténet-pro­fesszora. A technológiai változás kérdéseit kutatva kezdte tanulmányozni az in­formációtechnológia hadtörténetét és az itteni innovációk hatását az állam evo­lúciójára. Eredményeit 1991-es könyvében összegezte (The Word and the Sword. How the Technologies of Information and Violence Have Shaped Our World). Az információtechnológiának a gazdasági fejlődésre, a politikai intézményekre és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányaiból nőtt ki 2008- as könyve (Information Revolutions in the History of the West). FELFÖLDI Szabolcs (1975, Békéscsaba), régész-történész, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa. Kutatási területe: a Selyemút története és régészete, az eurázsiai steppe késő ókori, kora középkori története és régészete. Legutóbbi vonatkozó publikációi: Egy új szemléletű Selyemút-történet alapvonalaihoz. Ókor, 8., 2009/2., 29-35. Előszó, szöveggondozás, jegyzetek, mutatók. Stein Aurél 2013: Marco Polo nyomában. Tanulmányok (Stein Aurél-életműsorozat 5., sorozatszerk.: Felföldi Szabolcs). Budapest, Palatinus. Információ, titkosítási eljárások a 3-4. századi Selyemúton. In Keller László (szerk.): Ábrándjaink kora. X. Nemzetközi Vámbéry Konferencia, Dunaszerdahely, Lilium Aurum (megjelenés alatt). HAJDÚ Helga (1907-1970) könyvtáros, paleográfus, medievista. Thienemann Tivadar és a Minerva szellemi köréhez tartozott, később Hajnal Istvánnal és számos kiváló középkortörténésszel állt szakmai kapcsolatban. A harmincas években közzétett német nyelvű információtörténeti kismonográfiái (Lesen und Schreiben im Spätmit­telalter. Pécs-Fünfkirchen, Danubia, 1931, illetve Das mnemotechnische Schrifttum des Mittelalters, 1936) közül az utóbbi nemzetközi ismertséget hozott neki, több kiadásban is megjelent rangos kiadóknál. 1945-től nyugdíjazásáig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, emellett volt magántanári praxisa az (1950-től) ELTE-nek hívott budapesti tudományegyetemen. KRÁSZ Lilla (1971, Mosonmagyaróvár) történész, az ELTE ВТК Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe: kora újkori orvostörténet, nyugat-európai és magyar társadalom- és kultúrtörténet (tudáskultúrák, az oktatás és az adminisztráció változó struktúrái kultúratudományi, könyv- és ol­vasástörténeti, kommunikáció- és információtörténeti megközelítésekben). Leg­utóbbi publikációi: A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén. Gerundium, 2., 2011/1-2., 51-74. Quackery versus profes­sionalism? Characters, places and media of medical knowledge in eighteenth-century Hungary. Studies in History and Philosophy of Biological and Biomedical Sciences, 43., 2012/3., 700-709. Orvosi tudás és hatalom. A hivatalnok-orvos társadalmi képlete Magyarországon, 1750-1830. In Gurka Dezső (szerk.): Tudósok a megismerés szín­terein. A romantikus tudományok és a 18-19. századi tudóssztereotípiák. Gondolat, Budapest, 2012. 189-200. LÁNG Benedek (1974, Budapest) történész (ELTE ВТК), középkorász (PhD: Central European University, Department of Medieval Studies, 2003). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, itt oktat társadalomtudományi tárgyakat. Tudománytörténész, aki a tudomány határterületeit vizsgálja mind történeti, mind elméleti szempontból. Történeti munkáiban az elfogadott tudomány és a tanult mágia kapcsolatát vizsgálja a XIV-XVII. században. Az utóbbi években a mesterséges nyelvek történetével, titkosírásokkal és kódrendszerekkel foglalkozik. Több könyve jelent meg, angol nyelvű monográfiáját (Unlocked Books, Manuscripts of Learned Magic in the Medieval Libraries of Central Europe) a Penn State University Press adta ki 2008-ban.

Next