Századvég, Új folyam, 87. szám - Humor (2018)
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA DSc, az ELTE ВТК professor emeritusa. 1966-ban végzett magyar-orosz-finnugor szakon. Pályafutását gimnáziumi tanárként kezdte. 1975-től a budai tanítóképző főiskolán tanított, közben két évig vendégprofesszor volt egy-egy amerikai egyetemen. 1998-ban lett a tanárképző főiskola tanszékvezető professzora, majd a főiskola integrálása után а ВТК Mai Magyar Nyelvi Tanszékére került. Jelenleg az alkalmazott nyelvészeti doktori iskola retorikai alprogamjának vezetője. Fontosabb szerkesztések (fejezetek, szócikkek írásával együtt); A magyar nyelv könyve (1991, 8. kiadásánál tart); A magyar olvasástanítás története (2001); A régi-új retorika sorozat első tíz kötete (2000-2009); Retorikai lexikon (2010); Pécsek Király Imre: Bevezetés a retorikába két könyvben (2017, jegyzetek, utószó). Könyvek: Nyelvi elemzések kézikönyve (1995, Hangay Zoltánnal); Retorika (2004, Adamik Tamással és Aczél Petrával); Az olvasás múltja és jelene (2006); Klasszikus magyar retorika (2013); A mondattani elv és a kisnyelvtanok (2016); Jókai és a retorika (2016). Legutolsó tanulmány: Humor, derű és bölcsesség az érvelésben Arany János epikája alapján (2017). BALÁZS GÉZA PhD (1959, Budapest) nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár (ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport megalapítója (2000), a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke (2012—). Kutatási területe: a mai nyelvi és kulturális (szemiotikai, antropológiai) jelenségek, nyelvstratégia. Főbb munkái: Magyar nyelvstratégia (MTA, 2001), Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése (2007), Nyelvészetről mindenkinek (szerk., 2011), Nagy párlat- és pálinkakönyv (2012), A pesti nyelv (2013), Rádió és nyelv (2014), Antroposzemiotika (2015). Műsora a Magyar Rádióban: Tetten ért szavak. 2010-től az E-nyelv Magazin, 2013-tól a Nyelvünk és Kultúránk és E-NYÉK folyóirat szerkesztője. BÓDI LÓRÁNT (1987) társadalomtörténész, az MTA ВТК Történettudományi Intézet fiatal kutatója, az MTA ВТК COURAGE nemzetközi kutatóprogram munkatársa. Kutatási területe a második világháború utáni Magyarország társadalom- és kultúrtörténete, különösen annak a mindennapokkal és a művészeti mezővel kapcsolatos aspektusai. Legutóbbi publikációja: The Documents of a Fresh Start in Life: Marriage Advertisements Published in the Israelite Newspaper Új Élet (New Life) Between 1945- 1952 (Hungarian Historical Review 2017/2). DANKA ISTVÁN PhD (1978, Székesfehérvár) a kecskeméti Neumann János Egyetem egyetemi docense és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. A Pécsi Tudományegyetem filozófia szakának elvégzése után a Leedsi Egyetemen írta doktori disszertációját az online oktatás filozófiai problémáiról. A fenti intézmények mellett oktatott és kutatott az ELTE-n, a müncheni LMU-n, a Bergeni Wittgenstein Archívumban, valamint a Bécsi Egyetemen. Kurrens kutatásai fókuszában a(z ir)racionális érvelés némely problémája, azon belül is az internetes trollkodás retorikai és pragmatikai aspektusainak vizsgálata áll. ISTÓK BÉLA (1990, Rimaszombat) a révkomáromi Selyejános Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola harmadéves hallgatója. Kutatási területe a netnyelvészet, és a pragmatika és a szóalkotástan kérdéseivel is foglalkozik. Készülő disszertációjában a Facebook-kommunikáció populáris „részrendszereit” vizsgálja (digitális futballnyelvhasználat, internetes mérnök, divatos szóalkotási módok, reakciógombok stb.). 2014-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. 2013 és 2015 között a Tornaljai Gimnázium tanára volt. Jelenleg az első önálló monográfiáján dolgozik, amelyben a digitális futballnyelvhasználat sajátosságait elemzi.