Szcenárium, 2014 (2. évfolyam, 1-9. szám)

2014-12-01 / 9. szám

A rendező munkáját kétségtelenül megnehezítette ennek az egységes, korhű stílusnak a kialakítása, a színész számára azonban felszabadulást jelentett: nagyobb kísérletezési szabadságot, színesebb játéklehetőséget, új utak kipróbálását. De maguk a szerepek is, más darabok lehetőségeivel összehasonlítva rugalma­sabbak. Alkalmat adnak a színészi fantázia szabadabb működésére. Tempefői is túlnő önmagán: többé már nem fiatal, szerencsétlen, mecénás után futkosó költő, hanem maga Csokonai, akinek csodálatosan gazdag egyénisége egyre újabb és újabb lehetőségeket nyújt az ő zsenije előtt alázattal meghajló színész számára.”58 A bemutató nemcsak komoly szakmai sikert hozott, de a közönség is nagy tet­széssel fogadta. A premier szabályos németellenes tüntetésbe torkollott, a nézők minduntalan közbekiabálásokkal, közbetapsolásokkal szakították félbe a játékot. A szemtanúk elbeszélése szerint volt olyan előadás, amikor a végén feltódultak a színpadra és vállukra emelve ünnepelték a színészeket. Az előadás május közepén átkerül a Józsefvárosi, nyáron pedig az éppen elké­szült Márkus Parkszínházba59. A Népszava így számol be a nyári eseményről: „Ezek a kitűnő és nagyrészt fiatal művészek: Hont Erzsi60, Szántó Klári61, Gellért Endre, Bánhidy László62, Harsányi Miklós63, Halász Kálmán64, Kalla István65, Bihary66, Darvas67 stb. teljesen magukévá tették a Független Színpad haladó célkitűzéseit, és egész újszerű - de ugyanakkor a patinás darab hangulatához finoman hozzási­muló - egységes játékstílussal gazdagították a magyar színjátszást. A szabadtéri előadás a maga sajátos követelményeivel újabb próbaköve volt a Füg­getlen Színpad együttesének, és elmondhatjuk, hogy a próbát derekasan meg is állta. Nem vesztett semmit hatásából A méla Tempefői, sőt, minden eddiginél nagyobb erő­vel keltek életre a szabad ég alatt a szabad gondolatot hirdető Csokonai-mondatok.”68 58 A színész beszél. Független Színpad, 1938. 6-7. szám 59 Az Erzsébetvárosi, a Józsefvárosi és a Márkus Parkszínház Erdélyi Mihály (1895-1979) bérleménye volt, amelyekben operetteket és zenés bohózatokat játszott. A Múzeum körút 2. alatti Márkus Parkmozit 1938-ban fedett nyári színházzá alakíttatta át. A Márkus Parkszínház jelképes helyen állt: az 1837-ben megnyílt, 1840-ben Nemzeti Színházzá átnevezett, 1908-ban „ideiglenesen” a Népszínház épületébe költöző és 1913-1914-ben lebontott Pesti Magyar Színház telkén. 60 Hont Erzsi (1901-1954) színésznő, énekesnő, a Szegedi Nemzeti, majd a Király Szín­ház tagja. Bartók és Kodály dalaival ért el jelentős sikereket. 1945-től haláláig a Fővá­rosi Operettszínházban lépett fel. Hont Ferenc első felesége. A Tempefőiben Rozália szerepét játszotta. 61 Szántó Klára Dorottya szerepét játszotta. 62 Bánhidi (Bánhidy) László (1906-1984) Serteperti szerepét játszotta. 63 Harsányi Miklós (1894—?) színész, rendező. Az Országos Színészegyesület iskolájának elvégzése után több vidéki színpadon játszott. 1924—26 között a szegedi színház főren­dezője, 1926-tól a Magyar Színház tagja. A Tempefőiben Betriegert játszotta. 64 Halász Kálmán gróf Fegyverneki alakítója volt. 65 Kalla István Szuszmir szerepét kapta. 66 Nem beazonosítható, neve a premier szereposztásában nem szerepel. 67 Darvas Ernő Tökkolopi volt. 68 A méla Tempefői szabadtéren. Népszava, 1938. május 25.

Next