Szcenárium, 2014 (2. évfolyam, 1-9. szám)

2014-12-01 / 9. szám

tartottak: G. B. Shaw Candidáját, a Pathelin mestert 53 és Moliére komédiáját, A botcsinálta doktort állították színpadra. Másfél hónappal később került sor legjelentősebb és legnagyobb sikerű vállalkozásuk, Csokonai befejezetlenül maradt drámája, A méla Tempefői premierjére, melynek címszerepére Gellért Endrét kérték fel. Az ötfelvonásos darabból Schöpflin Gyula 54 és Benedek András 55 háromfelvonásos változatot készített, az utolsó felvonások epikus jellegét drámaibbá formálta, a címszereplő húgának ne­­vét Dorottyára változtatta és zenés dalbetéteket válogatott össze Csokonai verseiből. A darab bemutatására 1938. április 28-án került sor az Erzsébetvárosi Színházban 56. A Független Színpad ebben az évben folyóiratot is működtet, amelyben a Tempefői kapcsán Schöpflin Gyula és a díszlettervező Háy Károly László e7mellett Gellért is kifejti véleményét az előadás szándékaival kapcsoltban. Vallomásában fontos szerepet játszanak a vígszínházi tapasztalatok: „Állandó színházainknak megvan a maguk kialakult játékstílusa. A különböző műfajú darabokban rendszerint ugyanazok a színészek játszanak: a színház társu­lata, sőt, már a darab kiválasztása is többnyire ennek a játékstílusnak érdekében történik. Minden egyéni különbözés ellenére is van valami közös vonás az állan­dóan ugyanazon színházban foglalkoztatott színészek között. Az első érdekességet és izgalmat a Tempefőiben éppen ennek az előre meglevő játszásmódnak a hiánya okozta. Itt a legkülönbözőbb színészi egyéniségek talál­koztak. A stílust így nem az együttesnek eleve meglevő adottságai szabták meg - a rendező egyenesen az íróból indult ki, a darab atmoszférájából, amely ma is olyan friss, mint másfél évszázad előtt volt. S másfél évszázad előtt, ha így adták volna elő, az akkori közönség ugyanúgy élvezte volna, mint a mai. Bánhidi László, Hont Erzsi, Gellért Endre Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői, Független Színpad, 1938, r.: Hont Ferenc (fotó: OSZMI Archívum) 53 Az ismeretlen középkor végi francia szerző bohózatát A póruljárt ügyvéd címen játszot­ták. A darabot Magyarországon először a Nemzeti Színház mutatta be 1912-ben, He­vesi Sándor rendezésében. 54 Schöpflin Gyula (írói nevén Nagypál István, 1910-2004) író, műfordító, diplomata, Schöpflin Aladár (1872-1950) fia. A harmincas években kommunista szervezkedésért fogházra ítélték, 1945-től a Magyar Rádió műsorigazgatója, majd nagykövet Svédor­szágban. 1950-ben lemond, és emigrációba vonul. 55 Benedek András (1913-1995) író, dramaturg, műfordító, Benedek Marcell (1885-1969) fia, Benedek Elek (1859—1929) unokája. 1945-től a Nemzeti Színház dramaturgja. 56 Az átdolgozást 1948. május 27-én bemutatta a Nemzeti Színház, 1963. május 4-án pedig a Jókai Színház is. 57 Háy Károly László (1907-1961) festőművész, grafikus. Antifasiszta linómetszeteket és könyvillusztrációkat készített. A Szocialista Képzőművészek Csoportjának alapító tagja.

Next