Szcenárium, 2017 (5. évfolyam, 1-9. szám)
2017-03-01 / 3-4. szám
Kodály beszél. S ennek az örökségnek a lényegét, esszenciáját kell nekünk is a színpadra vinni. Korántsem szolgai másolásról van tehát szó. A mi táncosaink olyan mozgáskultúrával rendelkeznek, hogy az eredeti stílushoz esztétikailag is viszonyulni tudnak. Példának okáért, ha egy délceg fiatal táncos egy nyolcvanéves „adatközlőt” lát, nem a hajlott hátú öregembert fogja leutánozni, hanem a hangsúlyokat, a stílust. A felgyújtott anyagokból az eredeti táncokat mostanra már egészen jól megtanultuk, és nagyon szeretjük is őket - régen ez bizony nem így volt. — Eszerint ti is a „tanulva tanítani” elvét valljátok, ahogyan azt Sebő most megjelent monográfiájában a táncház mozgalom kezdeteire visszautalva megfogalmazza. Igen. De a táncház mozgalom beindulása, tehát 1972 előtt ez még másképp volt. Valamelyik táncegyüttes tagjaként az ember elsősorban koreográfiákat tanult, s nem magát az autentikus táncnyelvet. Ma már ezen túlléptünk, elsősorban a táncház-mozgalom eredményeinek köszönhetően. Ha azt kérdezed, milyen is a magyar néptánc, az a válaszom, hogy improvizatív, individuális, s hogy óriási egyéniségei vannak. Mindenki másképp gondolja, csodálatosan gazdag a variációkban. Ha kiáll valaki legényest táncolni, a férjemtől tudom, hogy ez micsoda izgalom, az utolsó percig kattog az agyuk, hogyan rakják össze a pontokat. Ez sokkal nagyobb agymunkát igényel, mint amikor beállsz egy kólóba. Nem akarom leszólni, mert a kóló is gyönyörű, például a makedónoké. De ott mégiscsak arról van szó, hogy be kell állnod a sorba, és menned kell a többiek után. A magyar táncosnak ki kell állnia, és egyedül kell megmutatkoznia. A páros tánc az persze más. - De az is egyénített. Mert láttam én a mezőségi Visában nyolcvanéves párokat versengeni egymással. Mindegyik pár stílusa más volt, és ugyanolyan intenzívek voltak, mint a fiatalok. A táncház-mozgalom kezdeteire való visszaemlékezéseket hallgatva, olvasva nekem néha úgy tűnik, mintha az egészet csak zenészek csinálták volna, a táncosok többnyire szóba sem kerülnek. Ma már nem divat a mestereket emlegetni. Márpedig Tímár Sándor és Martin György nélkül nem lett volna ebből a mozgalomból semmi. Nálunk szinte minden nagy, a tánctanítások alkalmával elhangoznak ezek a ne Élő Martin archívum - Kalotaszeg, 2011, Magyar Nemzeti Táncegyüttes, rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán (fotó: Váradi Levente, forrás: sajto-foto.hu) Tímár Sándor és Németh Ildikó táncot tanítanak (forrás: hagyomanyokhaza.hu) 109