Szeged és Vidéke, 1903. december (2. évfolyam, 346-390. szám)

1903-12-23 / 382. szám

6 aJtói)Jtíj3tr 3ZEOEO ÉS VIDÉKE. Szeged, 1903. szerda, deczember 23. líiíl SJ3 ‘ — Nyakkendőtű mint bűnjel. Ér­­ dekes hirt hozott ma Zomborból a telefon­drót. A zimbori-zombori szép asszonyok egyike, — a legszebbek egyike fönt van Budapesten s nem is akar többé visszatérni a bácskai székvárosba, ahol pedig epedve várja az ura s ahol most a karácsonyfára gondol hetek óta két aranyos, szőkefejű kis­gyerek. Arról szólt a hír, hogy a szép asz­­szonynak a szobájában egy férfi­ nyakkendő­tűt talált a szakácsnő. Hogy azok a cselédek is mindig azt találják meg, amit nem kel­lene . . . Mikor a nagyságos úr hazajött, elébe tartotta a nyakkendőtűt a jó cseléd. — Ott találtam a nagysága szobájában. Tessék. És e pillanatban nyílt az ajtó s belépett egy libériás inas. — Kérem, X. nagyságos ur küldött, mert itt feledte a nyakkendőtűjét . . . Az asszonyka elutazott s mig most a város vígan rágódik a szenzáczión, két ügy­védi irodában egyszerre készül két válókere­set, az egyikbe pedig bele van szúrva a bűnjelül szolgáló nyakkendőtű. — Eltévedt kis fiú. Egy pufók, pirosarczu kis fiút találtak ma a Hid-utczában rettentő sírások között. A rendőrségre vitték és ott kiderült, hogy Jójárt Jánosnak hívják. Arra a kérdésre, hogy hol laknak, a kis Jani pityeregve felelte : — A Petőfi-sudáruton dolgozit az apám. A kis ficzkót elküldték, hogy meszet hozzon s az után eltévedt. Most a rendőri legénység szobá­jában várja az anyját, aki nem tudja elképzelni, hol marad ilyen sokáig a mészszel az ő fiacskája. — Rabszállítás a csillag­börtön­­ből. A mai napon két nevezetes és súlyos bűnnel terhelt rabot szállítottak el a szegedi csillagbörtönből. A feleséggyilkosság miatt 12 esztendei fegyházra ítélt Hotter Györgyöt és a többrendbeli lopás miatt 4 évi fegyházra ítélt fiatal Bóka Mihályt vitték el Váczra, hogy ott töltsék le jogerőssé vált büntetésü­ket. — Papp Károlyt, a volt szegedi adó­tisztet a napokban fogják elszállítani szintén Váczra, hogy 5 évi fegyházbüntetését ki­töltse. — Kisasszony — sorozáson. Az az elegánsan öltözött hölgy, akiről kisült, hogy Mócsi Istvánnak hívják, már útban van Balassagyarmat felé, ahol sorozásra fogják állítani. A Gyöngyi Aranka nevet viselő férfiú­ról ugyanis kisült, hogy katonaszökevény és mint szökevényt rendőri fedezet mellett ille­tőségi helyére tolonczolják. A főkapitány által megejtett tudakozódásra kiderült az is, hogy a tizenöt év óta női ruhában járó Arócsi István előkelő családból származik, az apja ügyvéd, az egyik bátyja pedig katonatszt. — Klarinétos, mint tanító. Szemlak arad­­megyei községben mindig történik valami. Most az egyik tanítói állást az odavaló rezesbanda klári­­nétosával töltötték be, akinek természetesen nincs oklevele. Az állásra tudósítónk szerint hatan pályáz­tak. Öt okleveles tanító és a szemlaki rezesbanda klárinétosa. A választást eszközlő ág. ev. egyház­tanács két szavazat ellenében nagy többséggel a klarinétos mellett foglalt állást, akit mint ideiglenes vagy helyettes tanítót alkalmaztak is, még­pedig egy korona napidíjjal. A tanító úr egy hét óta már foglalkozik is a gyermekek oktatásával, de hogy milyen eredménynyel, azt csak Arad megye tanfelügyelője mondhatja majd meg, aki a megyei tanügyet bizonyára a szivén viseli. — Elhunyt nábob. Uj-Szent-Annáról írja tudósítónk, hogy ott elhunyt ma a köz­ség legvagyonosabb polgára, Mandl Mihály, aki körülbelül egy millió korona értékű va­gyont hagyott hátra. Családja nem volt, gyermektelenül hunyt el s igy mindent rokonai örökölnek. Egész élete visszavonultságban és önmegtagadásban telt el, amire nézve jellemző, hogy háztartására évi 100 forintnál nem kel­lett több. Jótékony intézményre egy fillért se hagyott, a részvét megnyilatkozása éppen ezért igen mérsékelt. — A szeg­edi bazárkiállításból. Jó napjuk volt ma iparosainknak, mert az urleányok megkezdték dicséretreméltó tevé­kenységüket. A mai napon Grasselly Jenni és Lábdy Margit urleányok jelentek meg, kik kedvességükkel nagyban előmozdították a vásárlási kedvet. A bazárkiállítás bevétele a mai napon 380 koronát tett ki. Megjegyez­zük még, hogy iparosaink, fölbuzdulva a szép sikertől, ma újabb szép tárgyakat szál­lítottak a bazárkiállításba. — Negyedszázados napilap. A Pesti Hír­lap 1903 deczember havában érte meg alapítása 25-ik évfordulóját. Ez idő alatt sok lapot látott születni és meghalni, míg ő maga diadalmasan ha­ladt előre a törhetetlen és megalkuvást nem ismerő szabadelvűség, demokratikus világnézet és függet­len meggyőződés zászlajával, így lett Magyarország­nak manapság kétségbevonhatatlanul legelterjedtebb lapjává. Ezt a nagy sikert főleg az magyarázza meg, hogy a Pesti Hírlap minden párttól független s mint ilyen, szókimondó, bátor ellenére kormány­nak, pártoknak, hatóságoknak, politikai és társa­dalmi köröknek. Tartalma leggazdagabb. Naponként 32—40 oldal terjedelemben jelenik meg, tehát jó­formán kétszer annyit ad olvasóinak, mint a többi napilap. S ez a tartalom válogatottan változatos elsőrendű politikai és szépirodalmi írók tollából. Főmunkatár­sai : Tóth Béla, Gárdonyi Géza, Kóbor Tamás, Murai Károly, Bede Jób, I­lek­ai Jenő (Elza), Szemere Attila, báró Jósika Kálmán, Kézdi-Kovács László s a tárcza-irók és írónők egész sora. A Pesti Hírlap az újévtől kezdve egyszerű két regényt közöl: eredetit Kóbor Tamástól és egy szenzácziós külföldi regényt. Minden előfizető díjtalanu­l és bérmentve kapja meg a Pesti Hírlap nagy képes naptárát, melynek az az előnye minden más aján­dék­ könyv fölött, hogy egész éven át hasznát lehet venni. .Szóval, nem hiába a legkedveltebb, mert igazán a legtökéletesebben szerkesztett lap ma a Pesti Hírlap s az ára mégis csak 7 korona negyed­évre, 2 kor. 40 fillér egy hóra. Kiadóhivatala , Budapest, V., Váczi-körút 78. szám. A katona bűne. A bűnszerző szerelem. A cselédleány ékszerei. A detektív kedvese.­­ Szuro­nyok között.­ ­Saját tudósítónktól.) Nagy feltűnést kel­tett ma délután a Polgár­ utczában, hogy egy negyvenhatos közlegényt nyolcz katon­a szu­ronyok között hozott ki az egyik házból és egyenesen a Mars-téri kaszárnyába kísérték. Nagy néptömeg gyűlt össze a letartóz­tatott katona kíséreteképpen és az emberek érdeklődéssel tudakolták egymástól, hogy mi bűne lehetett a bakának. Kiderült azután, hogy a fiú régóta bűnös úton járkál, ameny­­nyiben már hónapok óta rendszeresen űzi a lopást és a betörést s az ez által szerzett nagy összeget csaknem az utolsó fillérig a kedve­sére költötte. A dolog rendkívül érdekes körülmények között végre kitudódott és a szerelme miatt bűnbe esett fiút ma letartóztatták. A tolvaj katona üzelmeiről és leleplezé­séről az alábbi tudósítást adjuk: " A Polgár­ utcza 23. számú házban lakó 46. gyalogezredben főhadnagynak a szolgája, név szerint Kosztolányi Pál, hódmezővásár­helyi fiú már régóta szerelmi viszonyt foly­tatott egy Kovács Magda nevű cselédlány­­nyal, aki a szomszédságukban szolgált. .A fiú egy idő óta csaknem minden héten valami szép ajándékkal lepte meg a kedvesét. Hol egy aranyfüggő, hol egy gyűrű és arany­­karperecz került a cselédleányhoz, aki rop­pant megörült az ékszereknek, de azért nem mulasztotta el idegkérdezni: — Honnan van neked annyi pénzed, Pali ? — Az apámék küldik, — hazudta a fiú, aki mindig hamarosan elterelte a beszédet erről a tárgyról. Az ékszerekkel elhalmozott leány aztán megmutogatta az aranyholmikat az udvar­ban lakó barátnőjének, akinek viszont egy szegedi udvarolt nagyban. A leány egyszer megsokalta a barátnője ajándékait és igy szólott a titkosrendőr imádójához : — Hát maga miért nem vesz nekem arany-karpereczet ? Magda mán annyi szépet kapott a Palitól. — Ki az a Pali ? — Hát a főhadnagy úr kutyamosója. Azután elmondotta, hogy mennyi drága ajándékot kap az ő Magda barátnéja az udvarlójától, aki pedig csak közönséges tiszti szolga. A detektívnek gyanús volt a dolog és puhatolózni kezdett, hogy honnan szerezheti a fiú azt a temérdek pénzt, amit az ék­szerekre kiad.­­ szimatolás eredményre is vezetett. A detektív ugyanis megtudta, hogy a szolga szomszédságában lakó Weisz Adolf, akinek ugyancsak a Polgár­ utczában van üzlete, már hónapok óta nem tudja, hova tűnik el az ő fiókjából az árulásnak egy része. A detektív ebben az irányban nyomo­zott kitartóan és kiderült, hogy a tiszti szolga rendszeresen lopja­ a Weisz Adolf üzletét. Álkulcsot szerzett a kapuhoz és a lakás ajtajához s annak segélyével sikerült be­hatolni a kere­skedő lakásába, meg az üzle­tébe. Ily módon csaknem minden nap elvitt bizonyos összeget és a tegnapi napig összesen közel hatszáz koronát lopott el a kereskedőtől. A detektív jelentést tett a dologról az ezredparancsnokságnak, amely ma délután elrendelte a bűnös fiú letartóztatását. Betörés a rókusi templomba.­ ­Sajóti tudósítónktól.) Egy többszörösen büntetett ember betört ma a rókusi római katolikus templomba és feltörte a szent Antal perselyét, ahonnét elvitt csaknem ötven korona készpénzt. A betörést elkövető alakot Martinovics Jánosnak hívják, aki a rendőrség és a törvényszék előtt általánosan ismert egyén. Ez az ember már több betörést követett el Szegeden. Deli tizenkét órakor feltörte a Farai Pál hentes üzletét és kivette a kasszá­ban levő készpénzt. Több lopás terheli még a lelkét ennek a rovott multú alaknak, aki nem régen került ki a csillagbörtönből. .Alig nyerte vissza a szabadságát, ismét bűnös cselekedetet követett el. Legutóbbi bűntettéről alábbi tudósításunk számol be : A rókusi templomban hajnali misét tar­tottak ma hajnali hat órakor. A betörő bement a templomba, amelynek hátsó, sö­­tétebb részében elbújt és amikor a hivők eltávoztak, előjött. Feltörte a nála levő szerszámokkal a szent Antal perselyét és kivette a benne levő pénzeket. Javában dolgozott, amikor délfelé kinyitották a templomot. A betörő úgy látszik még nem volt készen a munká­jával, mert a perselyt a nála levő kendővel letakarta .A harangozó bement, föl is tűnt neki, hogy bennő van a perselyen, de azt gondolta, hogy valamelyik koldusasszony terítette oda. Tizenkét óra után eltávozott a templom­ból és bezárta az ajtót. .A jómadár akkor előjött és tovább folytatta munkáját. Hama­rosan kész is lett vele és elbújt a templom hátsó részébe,­ várva, hogy majd kinyitják a hátsó ajtókat. Három óra felé újból töb­ben megjelentek a templomban. Oda ment többek között egy szülésznő is, aki egy ko­ronát akart bedobni a perselybe. A pénz nem ment be, mert a perselyt a betörő elrontotta. — Mi az, talán elromlott a persely ? —, tudakolta az asszony Klimó harangozótól. — Én nem tudok róla, — felelte Klimó és megnézte a perselyt. .Akkor látta, hogy ott valami betörő járt, mert a szent Antal perselyének nyílása össze volt verve. Valami zörgést hallott a hátsó padok körül, tehát Juhász Dóra Sándor nevű harangozó-társá­­val együtt keresésére indult a templomban rejtőzködő alaknak. .Az úgy látszik jól lát­hatta a kutatók minden mozdulatát, mert amikor a harangozók távol voltak az ajtótól, ő hirtelen ki akart szökni a templomból. A két harangozó azonban idejekorán észre­vette és nyakon csípte a betörőt, akit át­adtak a közelben levő rendőröknek, akik a kapitányságra kísérték. Ott elvették tőle a perselybeli pénzt, amely 41 korona 83 fillér volt. Martinovicsot holnap átszállítják az ügyészség fogházába.

Next