Szeged és Vidéke, 1904. február (3. évfolyam, 60-99. szám)

1904-02-18 / 86. szám

— Az alsótanyai ideiglenes ipar­­­ vasút. Ismeretes, hogy Ripner és Kiinger ideiglenes iparvasutat óhajtanak Szegedről az alsótanyai központig vezetni, hogy a műút építési anyagát vasúton szállíthassák. A vasut­­építás ügyében helyszíni tárgyalást is tartottak és a tárgyaláson részt vett a szegedi kir. folyammérnöki hivatal képviselője is. A tár­gyalás folyamán a szegedi m. kir. folyam­mérnöki hivatal képviselője kijelentette, hogy az ideiglenes iparvasútnak a törvényhatósági közúton való kiépítése ellen észrevétele nin­csen, kívánja azonban, hogy az ideiglenes iparvasut üzeme alatt a belvizek akadálytalan levezethetésének biztosítása czéljából a ki­építendő törvényhatósági közúton tervbe vett és hatóságilag engedélyezett átereszeknek az iparvasut megépítése előtt való kiépítésére en­gedélyesek köteleztessenek. — Kép a kirakatban. Két nap óta értékes festmény díszíti Sátor Pál szegedi kereskedő Kárász­ utczai üzletének kirakatát. Maróczyné Mann Irén úrasszony kitűnően sikerült mellképe van ott kiállítva. Az értékes kép Keglovics Emilnek, az országosan ismert szegedi fényképésznek a munkája. Keglovich műterme gazdag ily festményekben. Csak a napokban volt ugyanott kiállítva Ternovszky Alajos kir. pénzügyigazgató sikerült festménye, amelyet szintén Keglovich Emil festett meg. — Szabad egyetem Pozsonyban, Pozsony városában szombaton kezdi meg a szabad egyetem előadásait. Az első elő­adást Lengyel Béla dr. budapesti egyetemi tanár tartja meg a kémia néhány fontosabb alapfogalmáról. Az előadás iránt Pozsony város közönségének körében igen nagy az érdeklődés. Szegeden is tervben volt, hogy meghonosítják a szabad egyetem fontos közművelődési intézményét, de eddigelé eb­ben az irányban semmi alapvető intézkedés sem történt. — Az a feleség. . . . Nagy harczok előzték meg azt a tárgyalást, amely ma folyt le a büntető járásbíró­ságnál. Fölös Gergő mint vádlott került a törvény elé, mert megsértette a tanyai szomszédját. Egy viharos jelenet közben ugyanis azt mondta a szomszédjának: — Rend meg ne sokat högyösködjön, mert kimondom, hogy egyszer elvitt egy birkámat. Ennek aztán a bíróság előtt lett a folytatása a mai napon. A biró megkérdezte a vádlottat: — Igaz-e, hogy ezt mondta ? — Az utolsó szóig hazugság ! Fölvonultak a tanuk, akik pontról-pontra be­igazolták a szomszéd vádját. A biró aztárr a vád­lotthoz fordult: — Hallotta-e öreg, a tanuk mást beszéltek, mint maga. Gergő gazda lehorgasztotta ősz fejét és bús­­komor ábrázattal mondta: — H­iszen éppen az a feneség, tekintetes uram . . . — Satriskoló lakatossegédek ké­relme. Megírtuk lapunkban, hogy a szegedi lakatossegédek egy része sztrájkba lépett. Kónya György lakatosmesternek 18 munkása ugyanis fölhagyott a munkával, mert nem volt megelégedve helyzetével. Erre a főnök a munkások egy részét nyomban elbocsá­totta és így most ezek családjai a nyomor­ral küzdenek. Az elbocsátott munkások az alábbi kérelemmel járulnak a jószivü embe­rekhez . Az elnyomott páriák fordulunk a közönség­hez s kérjük, támogasson bennünket, hogy valami­vel emberibb sorsot vívhassunk ki magunknak. Eddig dolgoztunk naponkint állítólag 12 órát, de valójában 12 és fél, 13-at. 13 órai nehéz vas­munkáért személyenkint átlag 1­kor. 20 fillér napi­bért kaptunk. Ebből az éhbérből kellett táplálni magunkat úgy, hogy a fárasztó munkára képesek legyünk. De bizony az nem megy és m­unkaerőnk napról-napra fogy. Közeledik az az idő, mikor el­­erőtlenedett karjaink a munkára képtelenek lesznek és mehetünk koldulni. Támogasson bennünket a jószivü közönség és juttassa adományait a Bunford­­féle vendéglőben (Csongrádi-sugárút 27. sz.) levő sztrájktanyára. A sztrájkoló lakatosok. — A Meggyilkolt legény temetése. A szerencsétlen Szegszárdi Józsefet, akit tudvalevőleg Csamangó Mihály szúrt agyon, ma délután temették el a közkórház udvará­ból. A halottat Anton Miklós római katolikus segédlelkész szentelte be, mely után a bel­városi temetőbe vitték. A temetésen óriási résztvevő közönség jelent meg. — A bál után. A szegedi kaszinó szombaton este fényes bálát rendezett. Hajnal­ban, amikor a bálázók széjjeloszlottak, egy finom feketeselyem csipkekendőre akadtak a bálteremben. A kendőt tulajdonosa átveheti Noszlopy Kálmán szegedi kir. mérnöknél. — Lopás. Farkas Mihályné paprika­kofa panaszt emelt ma a rendőrségen, hogy Török­ utcza 10. szám alatti raktárából 20 korona értékű paprikáját ellopták. — Gyilkosság Módoson. Módosról jelentik : Vukov Zorka már évek során át vadházasságban élt Mrksity Velkóval. A férfi iszákossága és durva bánásmódja azonban igen sokszor megzavarta a békét,­­a napok­ban egy viharos jelenet után az asszony otthagyta Mrksityt és egy barátnőjéhez, Surjanov Perszidiához ment. A férfi azonban ezt nem bírta elviselni, hanem bátyjával, Györgygyel utána ment az asszonynak és ütlegelni akarta. Az asszony segélykiáltására elősiető Vas István azonban megakadályozta a tettlegességet és a két férfi eltávozott. Másnap azonban ismét megjelentek a ház­ban és Miksity Velkó a menekülő Vukov Zorkára két lövést tett, úgy hogy az súlyo­san megsebesülve összerogyott. A gyilkos önként jelentkezett a csendőrségnél. SZEGED ÉS VIDÉKE, Szeged, 1904. csütörtök, február 18. Részletek a szántai szocziálista-zendülésről. Jelentés a szegedi csendőrparancsnokságnak. (Saját tudósítónkról.) A miniszterelnök­nek a szocziálista-gyűlések megszorítása végett kiadott rendelete országszerte föl­kavarta a szocziálisták nyugalmát. A főszolga­­birák, különösen Bács megyében, egyre-másra tiltják be a szoczialista­ gyűléseket a miniszter­­elnök rendelete alapján. Épp ezért valóságos forrongás támadt a délvidéki szoczialisták között és tegnap már — mint mai lapunk­ban megírtuk — Szánta községben zendülés­ben törtek ki a betiltott gyűlés miatt. A forrongás különben olyan nagy ará­nyokat öltött, hogy a szegedi csendőrkerület csendőrlegénységi állománya már nem elégséges a lázongók lecsendesítésére és megfékezésére, miért is a napokban az ország többi kerüle­teiből százötven csendőrt vezényeltek ki a bács- és torontálmegyei községekbe. A mai lapunkban megírt szoczialista­­zendülésről a kirendelt százados a következő részleteket jelenti a szegedi csendőrkerület parancsnokságának : Néhány nappal ezelőtt Szabó Imre szántai köteles­ mester, szoczialista­ vezér és társai írásbeli kérvényt nyújtottak be Matkovics Béla apatini főszolgabírónak, hogy hétfőn gyűlést akarnak tartani. A főszolgabíró vég­zésében azt adta tudtul a szoczialistáknak, hogy nem engedélyezi a gyűlést. Ennek ellenére több száz főnyi csapat gyülemlett össze s amikor a tíz főből álló csendőrség Vajda András őrsparancsnok vezetése mel­lett kivonult, a szoczialisták szétszéledtek a községben, útjukban beverték a házak ablakait. Azután a községházához vonultak és követelték az ott levő Matkovics főszolga­bíró kiadatását, majd a jegyzőt és a bírót akarták meglincselni. A csendőrök azonban sikerrel dolgoztak a tömegek szétoszlatásán és megakadályozták a táviróvezetékek ketté­­vágását. Déli 12 órára már teljesen vissza­vonultak a szoczialisták, de megállapodtak abban, hogy Szabó szoczialista­ vezér lakásán este összegyűlnek. A csendőrök tudomást szereztek erről s már este 7 órakor ott vol­tak a vezér lakásán, ahol már több mint kilenczszáz szoczialista gyűlt össze. Ellepték és bekerítették az egész környéket s a ti£ csendőrből és a községi rendőrökből álló ki­­rendeltséget körülfogták. Ökölnyi kövekkel kezdtek dobálózni és többek között Vajda őrsvezetőt a fején megsebesítették. Erre az őrsparancsnok fölfogta fegyverét és egy vastag fa mellé húzódó alakra czélzott, mert észrevette, hogy attól ered az őt megsebesítő kődarab. Elsütötte a puskát s az alak hirte­len eltűnt a fa mellől. Nem tudni, hogy megsebesült-e. Lutkity Elek csendőrt egy bottal verték fejbe, amire ő is fegyvert fogott, de mielőtt elsüthette volna, félreütötték a szuronyt, amely elgörbült. A csendőrök közül azután többen lőttek, de nem a zavar­gókra, akik a puskadurranásoktól megret­tentek és széjjelfutottak, útjukban meg­rohanták Friedman Sámuel dr. községi orvos és Drenoszky Mihály állatorvos lakását és a házat összerongálták, az ablakokat pedig bezúzták. Azutta visszavonultak. A csendőrök létszámát a mai nap folyamán tizennyolc­ emberrel megerősítették, azonkívül egy század katonaságot kirendeltek Zomborból. színház. Heti műsor Csütörtök : Figaro házassága. (Fölujitás.) Péntek : Megboldogult. (Fölujitás.) Szombat d. u.: Annuska. (Ifjúsági előadás.) „ este : Fatinicza. (Fölujitás.) Vasárnap d. u. : Ingyenélek. (Fél helyárakkal.) „ este: Fatinicza. ‘ A zsidónő. Halévy mélabús dallamai soha nem áradtak ki a színpadról. Hosszú ideig nélkülöztük ezt a ragyogó szépségű operát a műsoron. S örömmel láttuk a mai fölújításban, amelyet zsúfolásig megtelt néző­tér hallgatott. Székely Irén Red­ája ezúttal is egész nyilvánulása a művésznő kiváló­ságainak, amely előtt a kritika csak meg­hódolhat. Itt érvényesül teljességgel a prima­donna nagy énektudása, drámai játéka, gyö­nyörű plaszticzitása és itt csillog pazarul gyönyörű érzéki hangjának buja ragyogása. Vele együtt nagy a Mezei Mihály érdeme­s sikere is. Eleázár szerepében tökéletes s egyszerű a színészi alakítása, művészi és elragadó az éneke. .A legteljesebb elismerés hangján kell róla is írnunk akkor, amikor az ő tehetsége teszi Székely Irén művészetével együtt lehetővé, hogy operaelőadásaink meg­haladják az egyszerű vidéki mértéket. Két ilyen szereplő már magasabb színvonalra helyezi az előadást, amelyre büszkék lehe­tünk. Viszont Árkosi Vilmos Brogni bíboro­sát nem szükséges a legteljesebb mértékkel mérni s nem lehet vele szemben a Ney Dávidhoz való hasonlítással élni. Ney Dávid csak egy van , ellenben vidéken nem lehet Ney Dávidot kívánni. Árkosinak különben érvényesült mélyfekvésű bass-baritonja és első fölvonásbeli nagy áriája után zajos tap­sokat kapott. Nógrádi hangja ezúttal már érczesebb s erősebb. Örömmel konstatáljuk, hogy ennek a fiatal énekesnek csakugyan van hangja, amelyet makacs betegség tartott eddig lekötve. Csak most, javulás közben vigyázzon a hangjára. Dicséretes Rédei sze­replése is. Egészen új szereplő s különösen figyelmet érdemel Radó .Anna, aki már egy­két nagyobb szerepben kitűnt s most a karból a színház magánénekesnői sorába kerül. Ma ismét bebizonyította rávalóságát. Sikere volt, még pedig értékes. A herczegnő nehéz koloratúr-partijával próbálkozott. Kezdő énekesnőnél már az is siker, ha ilyen nehéz szerep terhe alatt össze nem roskad; ha pedig annyi biztonsággal tud vele megküz­deni, mint Radó Anna, akkor érdemes siker­ről lehet beszélni. Csak arra figyelmeztetjük a tehetséges, széphangú énekesnőt, hogy alsó hangjainak gutturális jellegétől mentői előbb igyekezzék megszabadulni. A magán­

Next