Szeged és Vidéke, 1904. május (3. évfolyam, 154-177. szám)
1904-05-01 / 154. szám
Hivatalos értesítés. A szegedi Bánffy-párt május hó 8-án (vasárnap) tartandó alakuló gyűlésére nagyobb küldöttség fogja meghívni Bánffy Dezső bárót, a párt vezérét s a párt többi vezérférfiait. Ez a küldöttség kedden, május hó 3-án a délelőtti gyorsvonattal tolózik föl Budapestre, ahol Bánffy Dezső báró a délutáni órákban az Angol királynő-szálló földszintjén levő pártklub-helyiségben fogadja a küldöttséget. Akik a küldöttségben részt kívánnak venni, jelentkezzenek a párt elnökségénél (Tisza-szálló nagytermében este 6—8 óra közt). A sisegedi Bánffy-párt ideiglenes elnöksége. Bánffy Dezső. Irta: Kalmár Antal dr. A kérdés ez: van-e és ha van, hol van a közjogi igazság Bánffy Dezső új pártjának programjában ? Bánffy Dezső programjáról százan írtak már százféleképpen, de a programot tiszta közjogi világításban még senki se állította a nemzet elé. Pedig a kérdésnek éppen ez a legfontosabb része, s abban tisztán látni, olyan elsőrangú állampolitikai szükség, amelyet se a gúny, se a szubjektív politikai érzelmek, hanem csakis a rideg tételes közjogi igazság alapján lehet megoldani. Én tehát tisztán csak ezen és nem a politikai opportunizmus alapján fogok Bánffy Dezső új pártjának a programjával foglalkozni. Én nekem, mint vérbeli 48-asnak, van egy közjogi Szentháromságom: 1. az önálló vámterület; 2. az önálló magyar bank; 3. az önálló magyar hadsereg. Ez a három dolog az, amiben a nemzetnek a számadása mindig Ausztriával esik meg és igy bármely politikai pártnak bármiféle egyéb programja , csak olyan dolog, amelyben a nemzetnek számadása Ausztriával soha se esik s amelyek tehát igy az ország rendszeres fejlődésének, nemzeti államunk kialakulásának és konszolidálásának napi élelmezéséhez tartozván, azoknak többé-kevésbbé minden párt programjában honfoglalva kell lenniök. A közjogi Szentháromsághoz képest tehát kis dolgok is ezek s Bécs se igen törődik velük. Non curat minima praetor. Lényegileg ezt a közjogi Szentháromságot fejezte ki Kossuth Lajos is, mikor a vezető 48-as emberek közjogi programért fordultak a turini remetéhez, s aki azt tanácsolta nekik, hogy a függetlenségi párt programját csakis és egyedül az 1791 : X. és az 1848: III. t.-czikkelyeknek kell kifejezni, amely két törvényczikkelyből elvenni nem szabad semmit, de hozzáadni sem szükséges semmit. Tudjuk, hogy a függetlenségi párt nem fogadta meg Kossuth Lajos tanácsát ; a két törvényczikkelyből nem vett ugyan el semmit, de ragasztott hozzá harmad- és negyedrangú belpolitikai kérdéseket, amelyeken össze is vesztek s többfelé válva — a nemzet igaz szomorúságára — halálos ellenségek gyanánt marakszanak már tizenöt esztendő óta. A közjogi Szentháromságban egyetértenek, de a tizedrangu kérdésekben halálosan czivakodnak, Bécs pedig dörzsölgeti a kezét, mert ugyan lehet-e félni czivakodó ellenségtől? A történelem meg fogja állapítani, hogy a függetlenségi pártnak ez a gyászos viszálykodása teremtette meg Bánffy Dezső pártjának közjogi jogosultságát és igy politikai szükségességét is. És még egy : az 1867 : XII. t.-czikkelynek a kellő meg nem értése, amire majd alább rá is jövünk. Vizsgálnunk kell tehát azt, hogy ebből a közjogi Szentháromságból Bánffy Dezső mit akar megvalósítani. Nem kétséges, hogy az önálló vámterület és az önálló magyar jegybank, vagyis az országnak ú. n. gazdasági függetlensége Bánffy programjában épp úgy benne van, amint benne van az én 48-as lelkemben is. Hát a Szentháromság harmadik részét, vagyis az önálló magyar hadsereget akarja-e Bánffy? Erre az a felelet, hogy nem akarja. Mit akar hát Bánffy? Magyarul beszélő magyar hadsereget akar. No ez különös. Hát van közjogi különbség az önálló magyar hadsereg és a magyarul beszélő magyar hadsereg között? Van bizony A közjogi különbség a kettő között az, hogy az önálló magyar hadsereg az 1848 : III. t.-czikkely szellemében csakis egy hozandó uj törvény alapján valósítható meg, míg a magyarul beszélő magyar hadsereg az 1867 : XII. t.-czikkelyen, tehát egy már létező törvény alapján is létesíthető. A szemmel látható gyakorlati közjogi különbség pedig a kettő között az, hogy amaz Budáról, emez pedig még mindig Bécsből kormányoztatnék. Vagyis a magyarul beszélő magyar hadseregnek a hadügyi kormányzata továbbra is a bécsi közös hadügyminiszter által eszközöltetnék. Bánffy ez utóbbit akarja, tehát a XII. t.-czikkelyen, vagy, amint mondani szokták, a Deák-féle 67-es közjogi alapon állva akarja megvalósítani a magyarul beszélő magyar hadsereget. Azonban mit akar Bánffy. Hisz a XII. t.-czikkely mai nap is élő törvény és még sincs magyarul beszélő magyar hadseregünk. Eljutottunk tehát a kérdésnek azon punktum szálienszéhez, amelynek már némi alkotmányjogi története van. Láttuk ugyanis, hogy az országgyűlési ellenzék egy esztendőnél tovább utáni harczot folytatott — az önálló magyar hadseregért? Nem, hanem a XII. t.-czikkely végrehajtásáért, vagyis az ezen törvény alapján megvalósítható magyarul beszélő magyar hadseregért. Az országgyűlési harczokat megelőzőleg néhány hónappal megjelenik egy könyv, amely a XII. t.-czikkelyen álló magyarul beszélő magyar hadsereg eszméjének, vagyis a törvény végrehajtásának a tudományos magyar közjogi irodalomban az első fecskéje. Az én könyvemet elkobozták, az országgyűlési ellenzék viszálykodása folytán letörött, de Bánffy korának és nemzetének ütőerejére tapintva, fölkapja ez elejtett zászlót s pártot alakítva írja föl a zászlóra — az ország intranzigens gazdasági függetlensége mellett — a magyarul beszélő magyar hadsereget. Az kétségtelen, hogy ez a hadsereg még nem a mi ideálunk, ez még a mi közjogi Szentháromságunknak nem Szentlelke, de vitathatlan, hogy van benne két reálisan értékes dolog: a) már létező törvényen áll; b) közelebb hoz bennünket az Istenhez. Ámde mit kell az egyik és mit kell a másik dolog alatt érteni ? A XII. t.-czikkelyről, az egységes magyar nemzeti állam kialakulására nézve, Magyarország állami közéletében eddig kétféle, homlokegyenest ellenkező fölfogás volt elterjedve. Az első az volt, hogy a XII. t.-czikkely, úgy, amint az megkonstruáltatott és 1867 óta végrehajtatott, az ország állami szuverenitását teljesen kifejezi s az u. n. „jogbeli államiságot“ semmi ügyben vagy vonatkozásban nem áldozta föl, ennélfogva ezen az alapon az egységes nemzeti állam teljesen fölépíthető. A második fölfogás pedig ebből indult ki: Mivel államiságunk és nemzeti aspiráczióink a XII. t.-czikkely alapján nem birt másképpen érvényesülni, csak aképpen, amint azt már a negyedik évtized óta látjuk érvényesülni, ennek a törvény az oka s így azt minden gondolkodás nélkül el kell törülni. Az első a hivatalos fölfogás és ezekhez tartozik a dinasztia, az aktiv GEDES V DEK SZEGED, 1904. vasznap, mijus 1. POLITIKAI NAPILAP, 111. ÍVFOLTAM, 154. (781.) SZE SZERKESZTŐSÉG: KÁRÁSZ UTCZA 10. SZÁM. Kiadóhivatal: SCHULHOF KÁROLY könyvkereskedés«. FELELŐS SZERKESZTŐ: BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 24 kor. — Félévre 12 kor. — Negyedévre 6 kor. — Egy hóra 2 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. Lapunk mai száma 20 oldal.