Szeged és Vidéke, 1904. május (3. évfolyam, 154-177. szám)

1904-05-19 / 169. szám

Szeged, 1904. csütörtök, május 19. SZEGED ÉS VIDÉKE. — Nagybeteg­ kanonokok. A Csa­nádi káptalannak ezidőszerint három tagja beteg. Az első Hemmen Ferencz prelátus­­kanonok, aki a napokban ismét megoperáltatta magát a budapesti vörös­kereszt-kórházban. Hemmen ezúttal harmadszor vetette alá ma­gát nehéz operácziónak, amely sikeresnek mondható, ha csak különösebb komplikáczió nem áll be. — Engels János dr. prépost­kanonok egy hét óta ágyban fekvő beteg, de állapota immár annyira javult, hogy a napok­ban elhagyhatja betegágyát. — Spéth Károly dr. prelátus-kanonok a harmadik súlyos beteg, akinek állapota immár hetek óta változatlan­nak mondható. — Elhunyt tudós. Schmidt Sándor dr. műegyetemi tanár, az egyetemes és vegyészeti szakosztály titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Dugonics-Társaság tiszteletbeli tagja, tegnap délután Zöldfa­ utcza 29. sz. lakásán meghalt 49 éves korában. A nagytudású tanárt már hosszabb idő óta szívbaj gyötörte. Temetése szerdán délután volt. Halála hírére a műegyetemen kitűzték a gyászlobogót. Az elhunyt életrajzi adatai a következők : Szegeden született 1855 január 29 én. Közép­iskolai tanulmányait Szegeden, az egyetemet Budapesten, a műegyetemet pedig Strass­­burgban végezte. Ez utóbbi helyen a ter­mészettudományokból doktori diplomát nyert, amelyet hazatérte után honosíttatott. 1876-ban a Nemzeti Muzeum ásványtár­ osztályához segéddé, majd őrré nevezték ki s ez állásában 1894-ig működött. Időközben, 1885-ben magántanár, 1890-ben pedig nyilvános rend­kívüli tanár lett a budapesti egyetemen. Nagy elismerést keltett tudományos működéséért 1891-ben levelező tagjává választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia. 1894-ben kinevezték a műegyetemre az ásványföldtani tanszékre. Nagyszámú értekezései hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Egy ideig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket és a Földtani Értesítőt. A halálesetről egyébként az elhuny­t családja a következő gyászjelentést adta ki. Dr. Schmidt Sándorné született csalóköt Szalay Mahtid és Schmidt Béla megtörve a fájdalomtól tudatják, hogy a legjobb férj, az áldott szivü apa, Schmidt Sándor dr., a kir. József-műegyetem nyilvános rendes tanára, a vegyészeti és egyetemes szakosztály ez idei dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Dugonics-Társaság dísz-, a ter­mészettudományi társulat, az anyagvizsgálók egyesületének választmányi tagja, a földtani társulat volt alelnöke, stb. folyó évi május hó 16-án este fél kilencz órakor áldásos, munkás életének 49-ik, boldog házasságának 28-ik évében, hosszabb szenvedés után, örökre lehunyta szemeit. A drága halott földi maradványai folyó évi május hó 18-án délután 3 órakor fognak a római katolikus anya­­szentegyház szertartása szerint a gyászházból. IV. ken, Zöldfa­ utcza 29. szám alól a Kerepesi­­úti temetőben az örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 19 én délelőtt 11 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban az Urnák bemutattatni. Budapest, 1904 május hó 17-én. Áldott emlékét megőrizzük a sírig!­­— Az állattenyésztési felügyelő vizsgálata. Bagály Kálmán szegedi kerü­leti állattenyésztési felügyelő, továbbá Kókay Imre miniszteri kiküldött tegnap Vásárhelyre utazott s Juhász Mihály kir. tanácsos, polgár­­mester és Vékony József tejszövetkezeti el­nök társaságában megszemlélték a vásárhelyi tejszövetkezet állatait. — Az egyetemi ifjak gyűlése. A szegedi egyetemi polgárok csütörtökön, e hó 19-én este 6 és fél órakor értekezletet tarta­nak a Tisza-szálló földszinti üvegtermében. A fontos ügyekre való tekintettel az ifjakat a minél számosabban való megjelenésre kéri a vezetőség. — V. H. O. Sz. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége 1904 május 22-én (pünkösd vasárnap délután 4 órakor Buda­pesten az „Otthon“ nagytermében VII., Dohány-utcza 76. sz.) tartja évi rendes köz­gyűlését. A közgyűlést megelőzőleg az igaz­gatóság tart délután 3 órakor ülést a követ­kező tárgysorozattal : 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 2. A fölvételre jelentkező és kilépő rendes tagok kérvényei­nek elintézése. 3. A tagdijaikkal 6 hónap óta hátralékos rendes tagok törlése. 4. Az 1903. évi zárszámadások bemutatása. 5. Segély­kérések elintézése. 6. Az elnökség jelentései és javaslatai. 7. Indítványok. — Új palota Szegeden. A palotás Szeged szépsége ismét egy hatalmas épület­tel növekedik a közel­jövőben. Mint értesü­lünk, a Feketesas- és Kigyó-utcza sarkán levő épületet, amely a Schäffer-örökösök tu­lajdona, lebontják, hogy helyébe szép két­emeletes palotát emeltessenek a tulajdonosok. Az építést, hír szerint, augusztus havában kezdik meg. A Fodrászsegédek értekezlete. A szegedi borbély- és fodrászsegédek egylete folyó hó 20-án, pénteken este 9 órakor az egylet helyiségében (Csongrádi-sugárúl, Mixich György-vendéglő) nagy értekezletet tart, melyre az összes szegedi borbély- és fodrász­segédeket fölkéri, hogy megjelenni szívesked­jenek : az elnökség. — Tíz korona. Fadrusz János szob­rára gyűjtenek most. A nagy szobrásznak szobrot akarnak csinálni a gyönge epigonok. A gyűjtő­bizottság tehát alázatos kérelemmel fordult a városokhoz, hogy adakoznának a szo­bor költségeire. A kérés eljutott Debreczenbe is, ahol a tanács nagy bőkezűen tíz koronát szavazott meg Fadrusz szobrára. Tíz koronát a gazdag Debreczen ... A nagy szobrásznak emlékére nem jut több a czivis város ke­gyelméből . . . Bizony, már nemcsak az élő­nek, de a halhatatlannak sem igen jár ki az elismerés . . . — Őszi hadgyakorlatok. Az idei katonai évben nem lesznek nagyobb katonai gyakorlatok, mert a május 9-én bevonult újonczoknak csak július első felében lesz akkora képzettségük, hogy a kétéves katonák­kal együtt járhassanak gyakorlatra. A nagy­gyakorlatok helyett csak dandárgyakorlatok lesznek szeptember 1-től 15-éig, amikor az 1901. évben besorozottakat hazabocsátják. Az idei elmaradt gyakorlatok helyett azonban a jövő évben, 1905-ben Kecskemét környékén lesznek hadtestgyakorlatok, amelyeken előre­láthatólag a király is részt fog venni. — A szm­leges joggyakorlat. Az ügyvédjelöltek ■— tudvalevőleg — csak akkor mehetnek ügyvédi vizsgára, ha az első jog­­tudományi szigorlattól számítva három esz­tendeig vagy irodában, vagy valamely bíró­ságnál joggyakorlaton voltak. Sűrűn hang­zottak azonban panaszok, hogy az ügyvéd­­jelöltek e törvényes intézkedést kijátszák, amennyiben szinteg bejegyeztették magukat valamely ügyvéd által joggyakornok gyanánt, de a valóságban nem teljesítettek joggyakor­latot, sőt ez idő alatt állami vagy közszolgá­latban is állottak. Most végre a budapesti ügyvédi kamara energikus intézkedéseket tett. A kamara választmánya ugyanis határozati­­lag elrendelte, hogy ezentúl minden ügyvéd­főnök minden egyes ügyvédjelölti bejegyzés esetében nyilatkozatot köteles sajátkezűleg két tanú jelenlétében kiállítani arról, hogy a jelölt egész idejét a szokásos irodai órák alatt a joggyakorlatnak szenteli és hogy sem állami, sem más szolgálatban nem áll. — Miért nem ment Berzeviczy Kolozsvárra? Berzeviczy Albert közokta­tásügyi miniszter az egyetem és a középisko­lák megvizsgálása czéljából május közepe táján Kolozsvárra akart látogatni, útját azon­ban az utolsó pillanatban őszre halasztotta. .A vizsgálat elhalasztását hivatalosan egy templomszenteléssel indokolták meg, de a tényállás, mint most kiderült, a következő: A kolozsvári tudományegyetemnek ezidősze­rint Apátffy István dr., a kolozsvári Bánffy­­párt egyik oszlopos tagja a rektora, aki tudvalevőleg nem szalaszt el egyetlen alkal­mat sem, hogy kifejezést adjon a Tisza­­kormánynyal szemben táplált ellenszenvének. Berzeviczyt — midőn lemenetelét tudatta — figyelmeztették e körülményre s kijelentet­ték, hogy nem állnak jót érte, hogy fogad­tatása alkalmával nem fogja-e megmondani véleményét a Tisza-kabinetről, amelynek ő is tagja. Erre aztán Berzeviczy lemondott az útról s őszre halasztotta azt, amikor is az uj rektor, Kiss Mór dr. fogja fogadni. Mindenesetre érdekes és pikánsizű história. — A Máv. bevételei a sztrájk havában. A „Keleti Értesítő“ jelenti. Az államvasutak szállítási bevételei április havá­ban, mely tudniillik a sztrájk jegyében állott, 12.684.000 koronát (3.778,000 korona a sze­mélyszállításból és 8.906,800 korona az áru­forgalomból) tettek, vagyis 2.439,730 koroná­val kevesebbet, mint a múlt év hasonló havában. Ha most tekintetbe veszszük, hogy az idén a forgalom emelkedő irányzatot muta­tott, úgy legalább is 2 és fél millió koronára kell becsülnünk azt az összeget, melylyel a bevételek a sztrájk következtében csökken­tek. A 2.439,730 korona keres­letből 672,753 korona a személy- és 1.767,377 korona az áruforgalomra esik. Természetesen a sztrájk eltüntette azt a bevételi többletet, amely az év első három havában mutatkozott. — A szabadságharcz katonája. Öreg, törődött aggastyán állított be ma Beck Istvánhoz, a katonai ügyosztály érdemes jegyzőjéhez, akit általában „a legutolsó ma­gyar“ néven emlegetnek a városban. Elmon­dotta, hogy Barta Alajosnak hívják és végig­­küzdötte az 1848—49. évi szabadságharczot. Évekkel ezelőtt kivándorolt Amerikába, mert Szeged földje nem tudott neki kenyeret adni. De visszahozta a magyar föld után való ra­jongása és most egy kis nyugdíj iránt fordul a városhoz. Az öregnek elhitték a szavát, amely igaz, mert a Barta Alajos neve benne van néhai való jó Reizner János monográ­fiájában is. — Mikor építették az Árvay­­házat? A Kárász- és Kölcsey-utcza sarkán most serényen folyik a munka, hogy a le­rombolt Árvay-ház helyére hatalmas palotát emeljenek, amelynek tulajdonosa tudvalevő­leg a Wagner F. A. czég lesz. Az alapozás­nál most érdekes leletre bukkantak. Egy kő­lapot találtak, amelyre ez volt vésve : 1799. M. F. A. A lerombolt épület tehát egyike volt Szeged legrégibb lakóházainak. — Gazdákat érdeklő kúriai ítélet. A kúria legközelebb igen fontos ügyben mondott elvi jelentőségű ítéletet. Kimondotta ugyanis, hogy amennyiben a megvett serté­sek között elhullások történnek, olyan serté­sekért, melyekről a vevő azt állította, hogy azok a sertésvészen átestek, erre a kijelen­tésre kártérítési kötelezettség meg nem álla­pítható. Az ítélet bizonyosan széles körben érdekli a sertéstenyésztő gazdákat, miért is röviden ismertetjük annak indokolását is. Az ítélet kimondására alapul szolgáló perben felperes azt állította, hogy a sertéseket csak azért vette meg, mert azok állítás szerint a sertésvészen átestek. Felperes így arra alapítja keresetét, hogy őt alperes tévedésbe ejtette. Ezzel szemben a Kúria az indokolásban azt mondja : Még ha a vitatott feltétel kikötése valóban megtörtént volna, ez a körülmény kártérítési igény érvényesítésére jelen esetben alapul nem szolgálhat, mert felperes nem bizonyította, hogy a sertésvészen már egy­szer átesett sertések a betegséget többé meg nem kaphatják, hogy immunisok. E nélkül pedig a fel­tétel hiánya és a vész folytán bekövetkezett káro­sodás között okozati összefüggés meg nem ála­­pítható. A vészen átesett sertések újra megbeteged­hetnek, így a kár volt a szerződő felek közt ki­

Next