Szeged és Vidéke, 1904. július (3. évfolyam, 209-236. szám)

1904-07-21 / 227. szám

Szeged, 1904. csütörtök, július 21. SZEGED ÉS VIDÉKE. alkotóerő, amely Dante mellett a középkor és az újkor határán állt s az assisi szent Ferencz által fölébresztett keresztény élet­öröm friss mohóságával markol bele a klasz­­szikus világ üde motivumai közé. A Scipio Afrikanusról írt, óriási, de kissé primitiv eposz a föléledő antik szellem egyik első nyilvánulása, de sokkal nagyszerűbbek azok a szerelem bűbájos szonettjei, amelyekben Anakreon és Sappho lantja csendül meg újra, a treczento kereszténységében új han­gokkal szaporodva. A Laura-dalok költőjére emlékezett ma Olaszország és a műveit világ belső részvéttel fordult az ünneplő ola­szok felé. Arezzoból jelentik, hogy ma megkezdő­dött a Petrarca-ünnep, mely 20-tól 25-ig tart. Ma volt a kongresszus első napja, melyen mindent tárgyalni fognak, ami összefüggés­ben van Petrarca életével és működésével. 22-én históriai ünnepélyt rendeznek, amely Petrarcának 1350-ben Arezzoba történt be­vonulását fogja ábrázolni. Azután a házon, melyben Petrarca született, emléktábláját fogják leleplezni. — A rendező pályaudvar renová­lása. A szegedi rendező pályaudvar épüle­tét, amelyet még az ötvenes években emel­tek, most renoválásnak vetik alá. A három részből álló épület középső részét ugyanis teljesen lebontják és parkírozzák. Erre a favázas épületre ugyanis ott már nincs szük­ség és azért rombolták le.­­ Az új termés-jelentés. A föld­­mivelési miniszter tegnap adta ki hivatalos jelentését a termésről, amelyet nagyon gyen­gének mond ; ehez még hozzájárul a takar­mányhiány, ami veszedelemmel fenyegeti fejlődő állattenyésztésünk­et. Búzában gyönge közepes a termés, de ínséges esztendő azért nem lesz, mert mégis elegendő kenyérrevaló marad. Egyébként, ha a legutóbbi tíz esz­tendő terméseredményét összehasonlítjuk, úgy nem az idei a legrosszabb esztendő. Ez év­ben 34,82 millió métermázsa az eredmény, ami a tavalyi 44,07 millió métermázsához viszonyítva , 9,75 millió métermázsával gyen­gébb termést tüntet föl, mint amilyen a múlt esztendei volt. A szárazság különben még a legutóbbi napokban is erős hatással volt a terméseredményre. A rozs nemcsak mennyi­ségileg, de minőségileg is rossz. —­ A felsővárosi szérüskert égése. Ma délután 3 órakor tüzet jelzett a toronyőr a felsőváros­ irányában. .A tűzoltóságot nem­sokára arról értesítették, hogy kigyuladt a felsővárosi szérüskert. Úgy a városi, mint az önkéntes tűzoltóság Harcz Lajos vezetése mel­lett kivonult és megállapították, hogy a kert rakományai közül a városi oldalon elhelye­zett csomók gyuladtak ki, alkalmasint az ott dolgo­s cséplőgépekből kiugró szikráktól. Gyorsan megjelent a 46. gyalogezred készen­léte is ; a rendőrség részéről Molnár János alkapitány jelent meg a tűznél. A tűzoltóság hamarosan nagy erővel fogott hozzá a tűz elnyomásához, ami sikerült is jó másfélórai munka után. .4 tűz közel 30 rakományt pusztított el .4 rakományok között szalma és polyva volt, de elcsépeletlen búza azon a részen már nem volt s igy nagy kár nem is származott. A tűz még késő este is lobogott és a tűzoltóság egész reggelig őrséget hagy a kazlak között, mert a többi rakományokat meg akarják menteni, ami valószínűleg sike­rül is, ha az éjszaka nagyobb szélvihar nem kerekedik. A kárt és a károsultak nevét még nem lehetett megállapítani. — Siketnéma-szerelem. Érdekes pár jelentkezett tegnap házasságra a nagyváradi anyakönyvvezetői hivatalban.­­Két siket­némából áll a szerelmes pár, sem a vőlegény, sem a menyasszony nem mond el egymás­nak élőszóval szerelmes szókat, legfölebb azon a nyelven, amelyet hang és szó nélkül is mindenütt megértenek. Telegdi Lajos és Vadas Rozália a két siketnéma. Tegnap együtt voltak fönn a városházán és meg­értették, a leány anyjának segítségével, hogy házasságra óhajtanak lépni. Három hét múlva meglesz az érdekes pár esküvője is. — Az aradi jószágigazgatóság és a telepesek. Tallián Béla földmivelés­­ügyi miniszter a Csernovits Diodor dr. min. osztálytanácsos vezetése alatt álló aradi jó­szágigazgatóság hatáskörét nagyban kibőví­tette. Többek közt megbízta a régi telepes községek felügyeletével, új telepes községek létesítésével, az államjószágok összes sze­mélyzete és a kezelő hivatalnokok ellenőrzé­sével, kincstári építkezések végrehajtásával, a telep­hátralékok mikénti behajtása, az ál­lami birtokok eladása és bérbeadásával. A telep iránti kérvények ezután egyenesen az aradi jószágigazgatóságokhoz intézendők. A legújabb miniszteri intézkedés szerint a fa­­cseti, igazfalvai, bodófalvai, mosniczai, gon­­dori, pu­glevicze szentiványi uj telepek, me­lyek eddig a központból kezeltettek, az aradi állami jószágigazgatóság fölügyelete alá he­lyeztettek. Az erdélyrészi repitéseket kezelé­sére Kolozsváron egy uj fölfigyelői hivatal fog létesittetni. — Előkelő rokonság­. Egy kedélyes tár­saságban két ur afölött kelt egymással versenyre , kinek vannak tekintélyesebb rokonai. Elősorolták a család magasabb tagjait. Az egyiknek volt egy törzsorvos rokona, amire a másik egy vezérőrnagygyal állott elő. Amikor az egyik egy miniszteri tanácsost mondott, a másik egy képviselővel dicsekedett. — Az én nagyapám főrabbi volt, — szólt az egyik. — Egyik rokonom kalocsai érsek volt, — vágta ki a másik kissé hirtelen. Mindenki megdöbbenve nézett reá e merész kijelentés után, mert erre nézve vallásbeli c­áfolatok álltak a társaság rendelkezésére. — Igen, — szólt egyre jobban begabalyodva az ifjú. — Kuncz bácsi! A múlt század közepe táján. Elvette egyik rokonomat. Az egész társaság kaczagni kezdett a naiv zavar fölött, amely a dicsekvőt elfogta s a vig hangulatot fölhasználva, valaki azt proponálta, hogy most már a másik oldalára kell fordítani az érmet. — Kinek van több rokona Amerikában ? — kérdezte az illető. Senki nem akarta tengerentúli rokonait elő­sorolni, csak az egyik jegyezte meg félénken. — Nekem van egy unokaöcsém Londonban, de nem adják ki! — Közművelődés és lólopás. Ezt a két távolálló fogalmat Törökkanizsa község képviselőtestülete hozta egymással kapcso­latba, még­pedig — dicsőség a nagy férfiak­nak — a közművelődés rovására. A múlt héten ugyanis közgyűlést tartottak a török­­kanizsaiak. A gyűlés egyik tárgya az ottani óvónő fizetésemelés iránti kérelme volt, me­lyet az óvodai választmány teljesitendőnek javasolt. A közgyűlés egyhangúlag kimon­dotta, hogy­­ nincs pénz s különben is van a kisasszonynak elég szép javadalmazása. A gyűlés második tárgya az volt, hogy két jó­módú gazdától elloptak a tavaszszal a köz­legelőről egy-egy lovat. .A károsult gazdák (községi képviselők) most a községgel akar­ták megfizettetni a kárukat. S ime a kép­viselőtestület konstatálta, hogy­­ van pénz s a jómódú gazdákra ráfér ez a nagylelkű adakozás. Megszavazták nekik a kártérítést. — Elfogott betörő. Ma egy makói péklegényt fogtak el Szegeden. Weisz ,Albert és Hoffmann Károly makói péksegédek több betörést vittek véghez a városban, míg végre egyen rajtavesztettek. Hoffmant elcsípték, Weisz azonban kereket oldott és azóta be­barangolta már az egész országot. Nem régen vetődött Szegedre, de itt nem sokáig marad­hatott szabadon, mert ma elfogta a rendőr­ség és átadta az ügyészségnek, amely előze­tes fogságba helyezte. — Egy álomért a halálba. Schorka Margit 21 éves varróleány, egy kőbányai nyugalmazott vasúti tisztviselő egyetlen leánya a minap a varrodában forgópisztoly­­lyal halántékon lőtte magát és nyomban meghalt. Az öngyilkosságot az előzmények teszik érdekessé. Még tavaly álmodta a leány, hogy nem éli túl születése napját. Ezt az álmát minden ismerősének elmondta, akik valahányszor a kisasszony nekik a furcsa álmot említette, azon voltak, hogy kiverjék fejéből a halálgondolatot. De még tulajdon édesapjának az intései és kérései is hiába­valók voltak. A kisasszony mindinkább izga­­tottabb lett és minél közelebb volt a rá nézve végzetesnek hitt nap, annál komorabb és magába zárkózottabb volt. Néhány héttel ezelőtt már a műhelyben is gyéren érintke­zett társnőivel és otthon szótlanul és rend­kívül érzékenyen viselkedett. Tegnapelőtt, születésnapján, mit sem szólva, elment hazul­ról a varrodába, ahol ebédszünet alatt halán­tékon lőtte magát. Nyomban az eset után értesítették a szerencsétlen leány atyját, kit az eset leánya különös viselkedése után nem is lepett meg. Temetése óriási részvét mellett tegnap ment végbe Kőbányán. — Elmebajos napszámos. Egy sze­rencsétlen, elmebajos embert szállítottak be ma a szegedi közkórházba. Dékány Lajos gargonyai napszámos az elmebajos pavilion új lakója, aki különben már nem elő ízben került be az élőhalottak közé. Most meg­kötözve hozták be, mert a tanyán mindenkit agyon akart verni és a tanyai orvos jónak látta beszállítani. — Katonai automobil-posta. A „N. W. Tagbr.“ értesülése szerint a boszniai katonai műszaki hivatal azokon a vonalakon, ahol vasúti összeköttetés nincs, automobil­járatokat akar katonai posta czéljaira be­rendezni. Az első, e czélra szolgáló automobilt már meg is rendelték. — Rendőri hírek. Márki Balázsné tanyai assszony panaszt emelt a rendőrségen, hogy 14 korona értékű ruhaneműt loptak el tőle. — Varga Péter Hattyas-sor 18- szám alatti lakos ellen vizsgálatot indított a rend­őrség. Varga ellen az a panasz, hogy még e hó 17-én megtámadott a Vásárhelyi-sugárúton egy leányt, de egy rendőr közbelépett. A támadó erre a rendőrt is megütötte és el­futott. — A reklám Amerikában. Az amerikai reklám végtelen. Él és ezerféle. Van Írott, van szóló, éneklő, van gépes, van villamos, van csil­lagászati, van a falon, hajón, léggömbön, társas­kocsin. Kis híján Amerika nemzeti őrangyala a reklám. Kirakat nem igen van reklám híján. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy ízlésnek, művé­szetnek nyoma sincs az amerikai kirakatokban. Newyorkban épp oly kevéssé, mint Kansas­ Cityben. Washingtonban épp oly kevéssé, mint Puebloban. Például Newyorkban a legelőkelőbb utcza, az ötödik Avenue egyik legelőkelőbb kirakatában a lóversenyek idején szénával van meggyúrva a kirakat s a széna közt lógnak a nyakkendők, lovaglópálczák és szivartárczák. Sanfranciscoben egy gyógyitóárukereskedő kirakatában halommal fetreng a kígyó, köztük egy nagy boá­s üveg­harang alatt, ott táplálják őket az utcza szeme­­láttára. Húsvét idején a patika kirakatában külön­böző színre festett kis csirkék futkosnak. Egy czukrász kirakatában borókabokron ül egy kitömött varjú s egy gyermekcsontváz van a csőrében — az utcza tanakodjék, mit jelenthet ez ? . . . A szomszéd bolt kirakatában két zongora és négy koporsó . . . Különben a koporsókereskedés a legpompásabb üzlet, ötszáz perczentet jövedelmez. És az amerikai reklám úgy van szervezve, mint sehol egyebütt a világon. Hatalmas ügynökségek foglalkoznak a nagy és kis dobok döngetésével. A világ bármely újságja számára elfogad hirdetést s vannak íróik a hirdetés megszövegezésére, ha tet­szik komolyan, tréfásan, találósan, méltóságosan, bibliai stílusban, vagy rímesen és vannak rajzolóik, akinek miniatűr kell, azt épp oly gyorsan kielégítik, mint azt, aki tizenkét rőfös plakátot akar. És vannak az ügynökségek szolgálatában művészek, akik évente megkeresnek hatvan-nyolc­vanezer koronát. Akinek reklám­ötlete van, az beléphet s nyomban értékesítheti. Van egy hirdetési vállalat, amely cserebogarakat tenyészt s a cserebogarak ott röpködnek ezrivel Newyorkban, a Hudson fölött, nyolcz-tíz méteres hirdetési szalaggal. A szalagon Rockefeller petróleumát, a Standard Oil-t hirdeti. A kereskedők főiparkodása, hogy a bolt előtt megállítsák a járókelőket. Egy csikágói vendéglős valódi ezüstdollárral padlóztatta ki az ebédlőjét. Egy patkány és poloskairtó üveghintón kocsikáz­­tatja a patkányokat és poloskákat. A hajvizek föl­

Next