Szeged és Vidéke, 1904. július (3. évfolyam, 209-236. szám)
1904-07-12 / 219. szám
Maróczy Gézáról az édesapja. (Saját tudósítónktól.) Maróczy Gézáról, a világhírű magyar sakkozóról nyilatkozott az édesapja az aradi ,Függetlenség! tudósítója előtt. Az apa, Maróczy József így nyilatkozott az ő Géza fiáról: — Géza fiam most Pesten van , a ferenczvárosi községi polgári fiúiskolánál tanár. Előbb mint okleveles mérnök a budapesti vízvezetéki műveknél volt mérnöki állásban, azonban a tanári pályára nagyobb kedvet érezvén, tanári oklevelet szerzett. Előrehaladását közvetlenül Tisza Lajos gróf és Lechner Lajos volt budapesti középitészeti igazgatónak köszönheti, közvetve azonban a sakkozásban való nagy tudásának, mert ennek révén ismerték és kedvelték meg. Nem felel meg a valóságnak a lapok annak idején közölt ama híre, hogy a St.Louisban rendezett nemzetközi sakkversenyen fiam azért nem vett részt, mert arra az intézet igazgatója nem adott neki szabadságot. Szabadságot szívesen adtak volna neki, de ő azért nem ment, mert még nem heverte ki ama fáradalmakat, melyeknek oly szép gyümölcse a montekarlói fényes győzelem volt, valamint azért is, mert éppen nősülés előtt állott s családunk is az itthonmaradást ajánlotta. „Nem megyek ki St.Louisba saját elhatározásomból“, mondotta a hozzá fordult kérdezesküdőknek. Arra a kérdésre, hogy szándékozik-e mostanában a fiatal mester győzelemaratóútra menni ? — a következőket mondta Maróczy : — Mostanában nem. Fiam most egy barátjával együtt egy sakk-könyv szerkesztésével van elfoglalva, mely arra lesz hivatva, hogy akik a sakktudományt minél tökéletesebben elsajátítani óhajtják, abból megtanulhatják. Erősen hiszem, hogy a sakkkedvelők körében e mű — mely még a folyó év őszén megjelenik a könyvpiacon — nagy örömet fog szerezni. Úgy tudom, hogy még az őszszel nagyobbszabású sakkverseny lesz Zürichben, azon már alkalmasint ismét résztvesz. Maróczy Géza sakktudásának fejlődéséről és mai értékéről a következőket mondotta édesapja: — Géza fiamat gimnazista korában egy alkalommal reggel 7 órakor, midőn én már fölkeltem, szobájában sakktábla előtt találtam. Lámpájából a petróleum kifogyva, a szoba telve volt korommal, ő azonban annyira elmélyedve az önmagával egész éjjel folytatott játszmában, hogy a szoba fojtó levegőjét észre sem vette s csakis az ajtón való ismételt erős zörgetésemre tért magához. Szenvedélyes sakkjátékos voltát különben a szegedi régi gimnázium padjai s tankönyvei is élénken igazolják. Az első játszmát a szegedi zsidó hitközség előimádkozójával játszotta, akit — kitűnő játékos volta daczára — rövid idő alatt túlszárnyalt. Már a szegedi kasznóban mutatta be képességét és hírnevét is itt állapította meg. Előbb Magyarországon lett sakktekintélylyé , majd a külföld sakkversenyein is megjelent, mindenütt több-kevesebb győzelmet aratva, így Londonban, Párisban, Zürichben stb. az elsők között foglalt helyet, Montekarlóban pedig most már kétizben is első lett. Még a folyó évben Szentpétervárott is részt vett volna a nemzetközi sakkversenyen, ez azonban a háború miatt elmaradt. — Van egy rossz szokása a fiamnak, — mondta tovább — nagyon szereti az úgynevezett szimultán játékot. Ez abból áll, hogy egyszerre 8—10 ellenféllel is játszik. Pedig az ilyesmi — volt már reá a kiváló sakkozók közt több példa -- hamar megzavarhatja az elmét. Egy alkalommal fiam 100 frtot kért tőlem, hogy Londonba mehessen a nemzetközi sakkversenyre. A többek között Csigorin, világhírű orosz sakkjátékossal megmérkőzni. A 100 frtot átadtam s tréfásan megjegyeztem, hogy ha megvered fiam a muszkát, akkor nem kell a 100 frtot visszaadnod; megérdemelné, mert minek jöttek be ők mihozzánk 48 ban ? Úgy esett, hogy fiam Csigorin felett fényes győzelmet aratott. Közölte is erre vele az én kijelentésemet, mire Csigorin így válaszolt: — Ha hazamégy, mondd meg apádnak, hogy mi oroszok sokkal jobb barátjai vagyunk a magyaroknak, mint az osztrák testvéreitek. Végül a következőket mondotta Maróczy Géza atyja: — Négy gyermekem van. Két fiam, két leányom. Mindegyik bohém. Mindegyiknek van valami különösebb sajátsága. Géza fiam világhírű sakkozó, a másik fiam, ki úgy mint én, szintén kútfúró, a kerékpárján bukfenczet hány, nagyobbik leányom szintén kiválóan sakkozik és művészileg czimbalmozik, az ifjabbik leányomnak pedig . . . olyan nagy a nyelve, hogy nincs az a cseléd széles az országban, aki házunknál 8—10 napnál tovább maradna — ő miatta. SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1904. kedd, július 12. VÁRMEGYE. VIDÉK. *) Elutasított felebbezés. Köztudomású dolog, hogy Kelemen Béla dr. országgyűlési képviselő, megyebizottsági tag a vármegye legutóbbi, május hóban tartott rendes közgyűléséhez önálló indítványt nyújtott be arról, hogy a törvényhatósági bizottság mondja ki, miszerint Derekegyháza, Nagymágocs, Sövényháza, Magyartés és Fábiánsebestyén községeket megszüntetendőknek, föloszlatandóknak és részben Szenteshez, részben Mindszenthez, Algyőhöz, Sándorfalvához és Kistelekhez csatolandóknak véli és ebben az irányban teendő javaslattételre egy bizottságot küld ki. A megyegyűlés többsége beható vita után ezt az indítványt elvetette, illetőleg napirendre tért fölötte. A megyegyűlés ezt a határozatát Kelemen Béla dr. megfelebbezte a belügyminiszterhez, akinek döntése ebben az ügyben már leérkezett a vármegyéhez. Ebben a döntésben a belügyminiszter — a felebbezés elutasításával — a megyegyűlés határozatát indokainál fogva jóváhagyta. Fegyelmi eljárás Zentán. Zentáról jelenti levelezőnk, hogy a város házipénztárának tisztikara ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett. A fegyelmi vizsgálat azért történik, mert az 1903. évi zárszámadást többszöri fölhívás daczára sem terjesztették be. színház. * Ocskay brigadéros szabad ég alatt. Győrött érdekes tervet akarnak megvalósítani. Az Ocskay brigadérost játszák el nyílt színpadon Krecsányi Ignácz díszleteivel. A darabot műkedvelők játszák. IRODALOM. □ Nemzeti politika czimmel röpiratot irt Kolozsvárott Nadinyi Emil. A szerző azt óhajtja, hogy Bánffy Dezső báró és Apponyi Albert gróf pártjai egyesüljenek s magyar konzervatív pártot alakítsanak. A füzet ára 60 fillér. MŰVÉSZET. (*) A palicsi hangverseny. V'asárnap este tartották meg Palicson az idei szezonban az első hangversenyt. A hangversenyen nagy közönség volt jelen és a kiváló műsor egyes számaiban igazán gyönyörködött. A hangverseny Balassa József hírlapíró fölolvasásával kezdődött. A Példák Könyvéből czímen olvasott föl két szatirikus rajzot. Utána Parlagi Kornélia, a szegedi színház szubrettprimadonnája énekelt. Okuli belépőjét „A vándorlegény“-ből, a „Sió“ dalt az „Aranyvirág“-ból és a Madárdalt adta elő énekművészetének finomságával, nagy tapsokra ragadtatván a közönséget. Molnár László, a Király Színház tagja monológokat adott elő. Finom, disztingvált, ízléses színész ez a szegedi származású fiatalember, akinek tehetségében nagy bizodalmunk van. Érdemes lenne vendégszerepeltetni a színházban. Hetényi Elemér ötletes, aktuális verseket adott elő humorának teljével. Végül ismét Parlagi Kornélia énekelt, ezúttal Dankódalokat Bodrcs Miska zenekarának kíséretével. Ezzel is elragadta a művésznő a közönséget. Az énekeseket Müller Ottó, a szegedi színház karmestere kísérte zongorán, ismert művészetével. TANÜGY. + Az iskolaszék ülése. A községi iskolaszék július hó 12 én délután fél négy órakor a városi széképület bizottsági termében ülést tart. mulattság. Kereskedelmi alkalmazottak mulatsága. A szegedi közalkalmazottak tánczkedvelő ifjúsága e hónap 16 án, szombaton a Krausz Ármin féle táncziskola helyiségében tánczvigalmat rendez, a kereskedelmi alkalmazottak szakegyletének berendezési és könyvtára alapja javára. Belépődíj 00 fillér. Kezdete 9 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak. Iparosinak bálja. A szegedi Iparosifjuság közművelődési egyesülete e hónap 16-án a Csikós-féle kerthelyiségben (esős idő esetén a belső teremben) építendő házának alapja javára nagy nyári bálát rendez. A vigalmi bizottság mindent elkövet, hogy a hölgyek jól mulassanak s ezért tagjainak számát 50-re emelte föl, azonkívül a hölgyeknek csinos kiállítású legyezőkkel kedveskedik, amely egyszersmind tánczrendül szolgál. — Személyjegy előre váltva 1 korona, a pénztárnál 1 korona 20 fillér. Családjegy 2 korona 40 fillér, a pénztárnál 3 korona. Jegyek kaphatók a vigalmi tagoknál. A zenét egy elsőrendű czigányzenekar szolgáltatja. Gyermekek a siketnémák intézetének. A siketnémák és vakok intézete javára Nagylakon kedves műkedvelői előadást rendezett néhány kis diák. Gárdonyi Géza egyik gyermekdarabját adták elő a műkedvelő gyermekek, mégpedig szép sikerrel. A jövedelmet, 10 korona 20 fillért elküldötték már szerkesztőségünknek a műkedvelői előadás kis rendezői: Leopold Ede, Balassa József, István és Jenő. A küldött összeget eljuttatjuk rendeltetési helyére. TÖRVÉNYKEZÉS. § Fenyő Sándor ügye. Langer Jenő budapesti törvényszéki biró, aki Fenyő Sándor bűnügyében a végtárgyalást vezetni fogja„ elrendelte Fenyő Sándor elmebeli állapotának megvizsgálását, amelyet a törvényszéki szakértőorvosok foganatosítottak is s vizsgálatuk eredményét már be is terjesztették a tanácselnöknek. A szakértő-orvosok véleménye,, úgy látszik, nem lehetett volna akadálya a végtárgyalásnak, amelyet Langer bíró e hó 25-ére tervezett. Ámde időközben Pollék Illés, Fenyő védője azzal a kérelemmel fordult a vádtanácshoz, hogy miután védencze ellenében a vizsgálatot befejezték, óvadék ellenében bocsássa szabadon Fenyő Sándort. A vádtanács zárt ülésben tárgyalta a védő kérelmét s azt határozta, hogy harminczezer korona óvadék ellenében ideiglenesen szabadon bocsátja Fenyőt. A vádtanács végzését azonban a királyi ügyészség megfölebbezte s minthogy ennek a felebbszésnek halasztó