Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1907-02-02 / 28. szám

eo Tr› eo 63 c­ o o› ›u E ›*« ’S­ b­ tautDgt. + Az iskolaszék ülése. A községi iskola­szék február 4-én délután 4 órakor a városi széképület bizottsági üléstermében ülést tart. + A siketnémák intézetének segélye. A siketnémák intézetének igazgatósága ma dél­előtt kérvényt nyújtott be a város tanácsá­hoz, amelyben kéri, hogy az intézet fejlő­désére való tekintettel az eddigi rendes és rendkívüli segélyen kívül — minthogy a jelentkezők száma évről-évre nagyobb , mert a tanulók számarányával szemben az ellátá­sukra engedélyezett gyű­jtések nem fedezik a szükséges költséget — a tanács újabb 1000 korona segélyt adjon. + A csongrádmegyei tanítóegyesületből. A csongrádmegyei tanítóegyesület központi választmánya most tartotta meg rendes ülé­sét, amelyen Nemecskay István elnöklete alatt Scossa Dezső kir. tanfelügyelő, Feny­­vessy Jenő, Erős János, Bite Pál, Fülöp Jó­zsef, B. Trinksz Paula, Hajdú Antal, Gerhardt József, Barabás Gergely és Rosenberg Nán­dor jelentek meg. A választmány ülésén be­számoltak arról, hogy a kiküldöttek eljártak a szegedi és csongrád megyei választó­kerü­letek országgyűlési képviselőinél az országos tanító bizottság memorandumával. A választ­mány köszönetet mondott báró Bánayi Dezse, Mezőfi Vilmos és Becsey Károly országgyű­lési képviselőknek a tanítóság érdekeinek a védelméért s azért a meleg érdelődésért, amit országgyűlési fölszóllalásuk alkamával is ta­núsítottak s felkérte őket a tanítók fizetési javaslatának benyújtása alkalmával is a párt­­fogásr­a. Bite Pál javaslatot terjesztett elő, hogy a választmány tegye tanulmány tárgyává, hogy a tanítók minő szerepre vállalkozhat­nának a közigazgatási életben. A választmány Scossa Dezső kir. tanfelügyelő elnöklete alatt Nemecskay István, Bite Pál, Szász Gyula, Fülöp József és B. Trinksz Paula tagokat küldötte ki a kérdés tanulmányozására, dez­­­színre kerül „A sárga csikó.“ Vasárnap este 6 órakor a szegedi nők rendeznek Dmke-teaestélyt a Kassban, a felsővárosi mezőgazdasági egyesület Lippai Péter ven­déglőjében (Brüszeli-körút 5.) és a bőripa­rosok testülete Nyári János ipartestületi vendéglőjében szintén bálákat rendeznek. Az Otthon farsangi estélye. A Szegedi Tiszt­viselők Otthona­ február 9-én tartja meg farsangi táncestélyét. A vigalmi bizottság élén Sidlovits Kálmán elnökkel már serényen készülődik és es­télyre s arra törekszik, hogy azt a tagok és családtagjai, valamint a meghívott vendégek ré­szére minél kedélyesebbé és családiasabbá tegye. Minthogy az előbbi estélyeket megnyitó hang­versenyek miatt a tánc későn volt megkezdhető, elhatározta a vagalmi bizottság, hogy ez alka­lommal nem rendez hangversenyt, hanem kizá­rólag tánc lesz. Tekintve az estély" családias jel­legét, felkéri a rendező­bizottság a hölgy­eket minél egyszerűbb ruhában megjelenni. A meg­­hívóra igényét tartó nem tagokat pedig kéri, hogy címeiket mielőbb közöljék a vigalmi bizottsággal, mivel a pénztár csak meghívó előmutatása elle­nében szolgáltat ki belépőjegy­eket. Kezdete 9 órakor. m­Rt .O CS­OS coKo VÁRMEGYE. VIDÉK.­ ­ Tízezer iskolázatlan. A vallás- és közoktatási miniszterhez Scossa Dezső kir. tanfelügyelő jelentést küldött a népoktatási állapotokról. Az adatokból kitűnik, hogy Csongrád megye területén az összes tanköte­lesekből tízezer tanköteles nem jár iskolába. A tízezer iskolába nem járó tanköteles közül Szegedre 2800, Hódmezővásárhelyre 300, a közigazgatásilag vett csongrád megyére 6900 iskolába nem járó tanköteles esik. Hódmező­vásárhely a kedvező eredményt csak az ál­tal érte el, hogy iskoláit már államosította. Három évvel ezelőtt még szomorúbbak vol­tak csongrád megyében a viszonyok, akkor a 60,000 tanköteles közül 15,000 tanköteles nem járt iskolába. ISZO S­­ÍM­) MULATSÁG. A pénteki bálés. Pénteken éjjel két bál volt Szegeden. A­z egyiket a Máv. szolga­személyzete rendezte. A Kass-vigadóban megtartott bál kitünően sikerült. Táncvigalom és hangversen­y volt továbbá Kunérth Sán­dor tánciskolájában és itt is nagy közönség vigadott. Bálák. Szombaton este számos bál lesz Szegeden. .4 Délmagyarországi Közműve­lődési Egyesület a Kass termeiben, a Pálfy gyufagyár munkásai a Ludvig-féle vendég­lőben (Kaszinó épület), a Back malom mol­nárai az ipartestületi Nyáry János vendéglő­jében, a szegedi fuvarosok a Csiszár-féle vendéglőben, a palánki mezei társulat Nyári György Boldogasszony-sugárúti vendéglőjé­ben, a kereskedő-szolgák M. Gedó Ferenc, oroszlán­ utcai vendéglőjében, a szervezett földmunkások a Hétválasztó kávéházban, a szegedi téglaverő és földmunkások a Kul­mán Imre (Kossuth Lajos-sugárút 29.) ven­déglőjében, az újszegedi ifjúsági közműve­lődési egyesület a régi kaszinó épületben (Maros-utca) rendeznek bálát. Az újszegedi ifjúsági egyesület műkedvelő előadást is ren­ Szeged, 1907. február 2., szombat, SZEGED ÉS VIDÉKE. Magyar Ede építési irodája = Feketesas­ utca 15. sz. ] (Schaeffer örökösök házában). Telefon 381. szám. Telefon 381. szám. 1141—1144 rsncsánfü­m­l­i Budapesten. Nyári estéli gyógy- LullutlIl­lUi UU lílaffj'az irgalmasrend tulaj­——————— dona. Elsőrangú kénes hévizU gyógy­fürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszap­fürdők, uszodák, tőrök-, kő-, és márványfürdők, hőlég-, szén­savas- és villamos-vizfürdők. Ivó- és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés. Jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 1892-3 Az igazgatóság. KÖZGAZDASÁG. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár Igazgatóságának üzleti jelentése az 1906. évről. Tisztelt Közgy­űlés ! I. Intézetünk hatvankettedik évi jelenté­sének és ezzel kapcsolatosan a lefolyt 1906. üzletév zárszámadásának előterjesztését meg­előzőleg van szerencsénk az 1906 február 11-én tartott rendes közgyűlésünkön az alaptőke felemelésére vonatkozólag hozott határozat­nak mikénti végrehajtásáról jelentést tenni. 1906 február 11-én kelt hirdetményünk­ben részvényeseinket felhívtuk, hogy a ki­­bocsájtandó új részvényekre a részvényesek­nek fenntartott elővételi jogot a közgyűlés által kiszabott záros határidőben, vagyis 1906 március 15-ig gyakorolják. Ezen felhívás folytán a kitűzött határidő alatt részvényeseink a nekik fentartott elővételi jogot 497 darab régi részvény után 497 darab új részvény erejéig érvényesítették, s azok után a köz­gyűlés által megállapított 3000 korona ki­­bocsájtási árt, s annak 1906 január 1-től számított 5®/6-os kamatait a befizetések nap­jáig tényleg befizették. Az elővételi jog gyakorlása után fenmaradt 3 régi részvényre eső 3 darab új részvényr­e 134 részvényes 245 darab részvénynyel jelentett be elsőbbségi jogot, de miután ezen bejelentések nem vol­tak figyelembe vehetők, ezt a 3 részvényt sorsolás útján helyeztük el. Ezen 3 részvényre a 4000 koronás befizetés, nemkülönben az 50/6 kamat 1906 január 1-től a befizetés nap­jáig a kiszabott határidőben teljesíttetett. A múlt évi közgyűlés határozata értelmében az 500 darab új részvény névértékének megfelelő 500.000 korona az alaptőke javára íratott, a névértéken felül befolyt 1.000.000 korona pedig a részvények kibocsátásánál felmerült 4536 korona 70 fillér költség levonásával, s e szerint 995,463 korona 30 fillérnyi összeg­ben a rendes tartalékalp javára folyósíttatott. Az elsőbbségi jog alapján elhelyezett 3 darab részvény 3­000 koronán felüli értékéből 3000 korona a külön tartalékalaphoz csatol­­tatott. Az új részvények kibocsájtási művelete ily módon lebonyolíttatván, 1906 december 31-én kelt mérlegünkben jelenlegi alaptőkénk 1.000,000 koronával, rendes tartalékalapunk pedig 1.500,049 korona 56 fillérrel van ki­tüntetve. A múlt évi közgyűlés alkalmával a rész­vénytőke felemelésével kapcsolatosan hozott határozatokat a szegedi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság 6318/906. számú végzé­sével jóváhagyta. Alaptőkénk felemelésének szükségességét igazolja most előterjesztendő mérlegünk is. Jobb összhangba kellett hozni saját tő­kéinket az egyes üzletágakban elhely­ezett tőkékkel. Közgazdasági hivatásunk teljesítése, az intézet további fejlődésének biztosítása, állandóan szaporodó üzletfeleink és össze­köttetéseink igényeinek kielégítése, üzlet­körünknek célirányos fejlesztése, végül inté­zetünk tekintélyének emelése és megóvása elkerülhetlenné tették saját tőkéink szapo­rítását. Örömmel ismerjük el, hogy részvényese­ink az intézet irányában tanúsított bizalmuk­nak az összes új részvények készséges át­vétele által újabb tanújelét adták. II. Az elmúlt év a belpolitikai helyzet nyomása alatt indul. Az alkotmányos élet helyreálltával felszabadulnak a gazdasági erők a nehéz megpróbáltatás alól. Államháztartá­sunk rendes menete biztosíttatott. A kitűnő termés, mely" minden várakozáson felüli volt, mindenesetre nagyban járult a viszonyok gyors javulásához. A pénzpiac terén legszembeötlőbb a vi­szonyok állandó szilárd jellege. Már 1905-ben megállapítható volt, hogy a pénzbőség kor­szaka véget ért. Az 1906-ik év első negye­dében az irányzat szilárd volt, s a hivatalos bankráta 4 és fél 7o-al volt érvényben má­jusig. Májustól októberig 4®/o-ra szállíttatott le, míg októberban ismét 4 és fél emel­tetett fel, mely tételt az osztrák-magyar bank — dacára a jelentékenyen magasabb külföldi bankrátáknak — fentartotta. A pénzdrágaság okát főleg a rendkívül fokozott ipari tevé­kenységben, az áruk és főleg egyes nyers­anyagok értékemelkedésében és a munka­bérek folytonos drágulásában kell keresnünk. Mint a pénz drágulásakor mindenkor, úgy a múlt évben is az üzleti kamatok meg­állapításánál figyelemmel voltunk ügyfeleink érdekeire, s a változott viszonyok dacára a közgazdasági érdekeknek megfelelően, mél­tányos tételek alkalmazására törekedtünk. Nemkülönben helyesen óhajtottuk kielé­gíteni ügyfeleink érdekeit azon intézkedéssel is, hogy amidőn a drágább pénzviszonyok állandóbb jellegére következtethettünk, a takarékbetétek utáni általános kamatlábat 3 és fél Vo-ról 4®/o-ra emeltük fel. III. Áttérve üzleti jelentésünkre, azzal számolhatunk be, hogy a múlt év, eltekintve a tőkefelemelés által elért természetes növe­kedéstől, az intézet fennállása óta a leg­nagyobb jövedelmet eredményezte, amit an­nak köszönhetünk, hogy a múlt évben üzle­tünk minden ágát nagyobb mérvben fejlesz­tenünk sikerült. Abban a kedvező helyzetben vagyunk tehát, hogy bár az elmúlt évben eddigi alap­­tőkéjük kétszeresét kellett gyümölcsöztetnünk, oly eredménynyel járulhatunk a tisztelt köz­gyűlés elé, mely lehetővé teszi, hogy nem­csak az eddigi osztalékot tarthatjuk fen vál­tozatlanul, hanem 2 és fél t/%-kal, vagyis 25 koronával magasabb osztalék­­ megállapítását javasolhatjuk. Tesszük ezt abban a remény­ben, hogy ezen magasabb osztalékot sikerül­nünk fog üzleteink körültekintő fejlesztése és tisztelt részvényeseink érdekeinek szigorú megóvása­­mellett a jövőben is fentartanunk. IV. Összforgalmunk az elmúlt évben 258.827.299 korona 41 fillér volt, mely összeg­ben a pénztári forgalom 100.838,060 korona 53 fillérrel szerepel. 1905-ben az összforgalom 210.087,343 korona 32 fillér, a pénztárforga­lom 79.171,367 korona 29 fillér, a szaporulat ennélfogva 48.739,956 korona 09 fillér, illetve 21.666,693 korona 24 fillér. 11

Next