Szeged és Vidéke, 1908. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1908-01-01 / 1. szám
SZICIV ÉS VIDÉKE Új esztendő napján hetedik esztendejében jelen meg a Szeged és Vidéke. Hat éve már hogy ez az újság, a Szeged és Vidéke újjáalakult s hogy közel kétezredszer hagyja el ez az azóta megnőtt, megizmosodott újság a nyomtatógépeket, kedvünk volna elmélkedni ez újság pályafutásáról, harcairól, véleményeiről, hatásairól. Ugy de mi sincs távolabb tőlünk, mint akár a dicsekvés, akár pedig fölsorolása a sikereknek, amelyeket ez az újság eddigelé fölmutathat. Nagy dolog egy újság életében hat esztendő, hisz ez nem egy alkotásnak hat éves életét jelenti, hanem közel kétezer megújulást, új alkotást. Az újság, — ahányszor elmondották már ezt, — minden nappal újra születik, friss életre ébred és kezdő harcba megy. Az újságnak bármilyen dicső legyen is a múltja, akárhány sikert, eredményt is alkothatott esztendők küzdelmeiben, minden nap uj harcot jelent. Mindenki remélhet megpihenést, békét, nyugalmat, csak éppen az újság nem, mert minden reggel meg kell hódítania a mát, az uj virradatot s minden hajnalon uj világossággal kell ébrednie, mint a napnak. Hogy hat esztendő ebben az izzó, nehéz és fáradtságos harcban nagy idő, ezt csak az érzi, aki e küzdelmes esztendők viharaiban és csatáiban nemcsak szemlélő, hanem maga is harcos volt. Soha jelentősebb korszaka a magyar közéletnek nem volt, mint éppen az a hat év, amely alatt ez az újság pályáját eddig megfutotta, soha a szegedi közéletnek olyan forrongása, fölpezsdülése nem lehetett volna, mint ezeknek az éveknek itt lefolyt eseményei. Azt, amit eddig végeztünk, jól ismeri a Szeged és Vidéke olvasóközönsége. Hogy mennyiben tette magát ez az újság jelentőssé és hisszük, érdemessé is, arról ítéletet, bírálatot nem kell kérnünk; az újság egyetlen bírálója a saját olvasóközönsége s nekünk legigazabb örömünk, hogy ennek az újságnak olyan közönsége van, amekkorát ez előttünk kedves és szép hat esztendő előtt remélni merszünk sem volt. S ha ez a közönség, az a sok ezer olvasó, amely reggelenkint e fehér papiros betűiből értesül az eseményekről, a maga becsüléséről, irántunk való bizalmáról nem győzött volna meg bennünket annyiszor, akkor talán lehetne kétségünk, hogy az út, amelyen járunk, jó-e, helyes-e? De így, amikor érezzük és lelkesülve tudjuk, hogy ez a mi jó és őszinte közönségünk ez újság munkáját nem tartja céltalannak, harcait illeddőnek, amikor bizonyságaink vannak, hogy a múltúnk sikerei mind reménységek a jövendőre, akkor csak megújhődik a kötelességérzetünk, pezsdül a munkakedvünk, fölfrissül az akaratunk és tovább haladunk azon az úton, amelyen eddig sok ezer ember szeretete kísért bennünket. A magunk útján járunk és nincsenek támaszaink, segítőtársaink, akik minden lépésünknél ajnározzanak bennünket. Örvendve jegyezzük ezt föl, mert ez újságnak nincsen más erénye, mint a függetlensége. Kormánytól, hatóságoktól, hatalmi csoportoktól függni, annyi, mint ha az asszony odadobja magát idegen szerető karjai közé. Az újságnak hűnek kell maradnia a közönségéhez, függetlenségének büszke tudatában kell védenie annak érdekeit. Soha, egy pillanatra és senkivel szemben sem veszíteni el szabad függetlenségünket. — ez volt mindig az elvünk és úgy érezzük: szókimondásunk soha el nem némult és senkivel szemben sem forrott ajkunkra a szó. Azok előtt a kevesek előtt, akik szeretik a meghunyászkodást, azok előtt a félénkek előtt, akik lázadásnak vélik az igazmondást, talán hűn is ez a mi erényünk. De a rossz asszony sem szereti a tiszta leányokat, az elvtelen sem szereti azt, akinek bátorsága van ragaszkodni a maga fölfogásához. Hogy hívek voltunk, a magunk gyönyörűségére is volt, hogy nem léptünk soha más útra, mint amelyen elindultunk, a közönség bizalmát növelte számunkra. A reális nemzeti politika, az egyetlen okos, helyes és öntudatos magyar politika volt a mi hitvallásunk. Vallottuk és valljuk, hogy a polgárságnak, a nemzetfentartó magyarságnak jövendője, boldogulása egyedül azon múlik, hogy az ábrándok, a hazugságok és a félrevezetések politikája helyett mikor következik el már a valóság, az alkotások politikájának ideje. A Szeged és Vidéke mindenkor gondot fordított arra, hogy az újság irodalmi színvonala értékes legyen. Az újság, amelynek főszerkesztője Balassa Ármin dr. a szegedi irodalom legkiválóbb munkásait gyűjtötte mindenkor maga köré. A lap belső cikkeit Balassa József felelős szerkesztő, Apor Dezső, Juhász Gyula, Nagy Béla, Polgár Péter dr., továbbá Molnár Jenő dr., a lap budapesti munkatársa Írják. Szépirodalmi és publicisztikai cikkeikkel állandóan fölkeresik a Szeged és Vidéke közönségét Babics Mihály, Gallovich Jenő, Kun József, Márki Imre dr., Pillich Kálmán, Salamon Gyula dr., (Vassi Nagy Lajos, Seress Mihály, Sz. Szigethy Vilmos, Szinési György, Veszprémi Vilmos, továbbá a tárca és cikkírók egész sokasága. Ez a szerkesztőség buzgólkodik, hogy a Szeged és Vidéke mindenkor teljesítse azt a feladatot, amely részéül jutott: a magyar irodalom ápolását, a magyar gondolat, a faji érzés kifejezését. Sem hajlandóságunk, sem célunk kifejteni és leszögezni, hogy mi a fölfogásunk, mi a hitvallásunk a közélet minden kérdésében, hogy közigazgatási politikánk mindig újszerű és eleven, hogy irodalmi meggyőződésünk mindig nemzeti és modern. Hiszen éppen mondottuk, hogy az újság minden reggel újjászületik, éppen följegyeztük, hogy változatlan marad eddigi lelkesedésünk, hardvágyunk és munkakedvünk. Lehet, hogy ifjonti tüzünk csökkent, lehet, hogy azok közül, akik ez öt év munkájában részt vettek, érdemesek váltak ki sorainkból, hogy az újságírás nehéz munkáját másutt folytassák, de mi bízunk az uj remények, uj vágyak, uj törekvések lelkesítő erejében és bizünk munkánk eredményében. A görög legenda szerint Anteusza minden hajnalon a föld érintésétől szerzett magának új erőt, s minden hajnalon úgy érezzük mi is, hogy a közönséget újra megnyertük magunknak és ez a mi örömünk, serkentőnk, alkotásra késztetőnk. Nem kértünk soha senkitől kegyet, nem vártunk soha senkitől hízelgést, elég nekünk, hogy sok ezer ember gondolkodása az, ami a miénk. Lehet, hogy e hat esztendő alatt harcban kíméletlenek is voltunk; őszintén fájlaljuk ezt, mert nekünk nincsenek ellenfeleink, hiszen csak szószólói vagyunk az igazságnak. De amint ütöttünk sebeket, akként nem maradtunk soha senkivel szemben sem adósak az elismeréssel, ha cselekedte, tette, vagy szava az igazságot szolgálta. Megnyugvásunk és elégtételünk, hogy soha igaztalan ügyet, soha más célokat, mint a közönségét nem szolgáltunk. Hitünk, reményünk és fogadásunk, hogy igaz lesz ez a jövendőben is. Az öt esztendőben gyönyörűségünkre volt mindig a mi közönségünk híűséges támogatása és hálánkat vele szemben nem is tudjuk másként kifejezni, mint az eddigi módon. Jó, igaz és független újságot csinálunk. * A Szeged és Vidéke január elsején új előfizetést nyit. Az újság továbbra is a legolcsóbb szegedi napilap lesz. Továbbra is az eddigi igyekezettel, buzgósággal és becsvágygyal szolgálja a közönséget. Előfizetési árak január elsejétől: SSSGED ÉS MIDSEE, 1908 1/1 Szegeden, Vidéken. Az előfizetések megújítását tisztelettel kéri a kiadóhivatal. Mutatványszámokat egy hétig kívánatra ingyen küld a Szeged és Vidéke kiadóhivatala. Szegeden, Kálvária utca 6. Telefonszám 84. Január elsején az előfizetők díszes irodai naptárt kapnak, egy évre . . . fél évre . . . Negyedévre . . egy hónapra Egyes szám ára 18 K — fill 9 „ 4 „ 50 I „ 50 egy évre.... 24 K — fill, fél évre .... 12 „ —■ „ negyedévre ... 6 „ — „ egy hónapra . . 2 „ — „ egyes szám ára . — „ 8 „ TELEFON 281. SZÁM. 1297 TELEFON 281. SZÁM. BODA BERIALASI Ajánja asztali elsőrendű hegyi borait, tisztán kezelve, valamint az országos hirű Dietzl-féle pincéből balatoni 1 literes butéliákban. Ára üveggel 1 korona. Gognac, rUDDI (a legjobb angol) Popoff-tea, likőr nagy raktára. . . fűszer-, csemege-, déligyümölcskereskedése dióban, mákban és teasüteményekben. Káprát SZ ut CB. és Somogyi-ut CB. Szrif Lán: Karácsonyfadiszek. Alkalmi tárgyak.