Szeged és Vidéke, 1912. július (11. évfolyam, 149-175. szám)

1912-07-08 / 155. szám

2 zsurnalisztikára s értékes munkája nagy nyereség volt Vásárhelyre. A visszavonuló szerkesztő mintaképe volt mindig az önzetlen, a közért dol­gozó újságírónak. Utódja László Jenő dr. lett. Az ő személye garanciát nyújt arra, hogy a lap örökölt iránya, elve épségben marad. Endre, a jeles író országos körútra indul és az egyes na­gyobb városokban a választó­­jogi propaganda céljaira előadásokat tart. Kedden Szegeden lesz ilyen előadás, amelynek jövedelmét a vá­lasztójogi akció javára fordítják. Dél­után az Uránia-színházban meseelő­adás lesz gyermekeknek, este pedig Újszegeden konferansz Új szépségek felé címmel. Csongrádi-sugárű­ 7. számú postahivatalnak a Szentgyörgy­­térre való áthelyezését kérte Frankl Antal törvényhatósági bizott­sági tag. A tanács a kereskedelmi és iparkamarától kért véleményt, váljon célszerű-e az áthelyezés. A kamara úgy nyilatkozott, hogy a postahivatal szükséges a mostani helyén, de he­lyes volna, ha a Római­ körút elejére is kérnének egy fiókpostahivatalt. A tanács erre vonatkozó kérelmét azon­ban a postaigazgatóság nem hajlandó teljesíteni. E helyett azt ajánlja, hogy a 7-es számú postát helyezzék át a Római­ körút és a Gál­ utca kereszte­zésére. A tanács ezt az áthelyezést fogja kérni. Mi az oka? Seefranz hadtestparancsnok nyugalomba vonulása. (Temesvári tudosítónktól.) A Szeged és Vidéke híradása arról, hogy Seefranz Antal valóságos belső titkos tanácsos, hadtest­­parancsnok nyugalomba vonul, nagy meglepetést keltett. Ez a meglepetés egészen természetes, mert hiszen egy életerős, képzett főtisztről van szó, aki még hosszú ideig szolgálhatott volna és aki teendőit mintaszerűen látta el. És mégis, Seefranz tábornok nyuga­lomba megy, lovait már eladta és július 15-én végleg elhagyja Te­mesvárt. Gyorsan ment a dolog, ez bizonyos. Seefranz tábornok úgy intézte az ügyet, ahogyan azt csak egy kemény katona intéz­hette. Nem töprengett, nem této­vázott, hanem amikor úgy látta, hogy oka van rá, megírta a nyug­díjaztatást kérelmező iratot, köz­ben pedig nyomban igénybe vette szabadságát és már napok óta nincs is szolgálatban. Az oka pedig ? Nos, szombaton két verziót is közöltünk, mára pe­ SZEGED ÉS VIDÉKE. dig van egy újabb verziónk. Csak verzió, csak híresztelés, de annak aztán izgalmasan érdekes. Azt már jeleztük, hogy a nyugalomba vo­nulás Frank Libériusz titkos ta­nácsos, hadseregfelügyelő legutóbbi inspiciálásával van összeköttetés­ben. Hát igen, az összeköttetés megvan, még­pedig abban a for­mában, hogy Frank délvidéki útja alkalmával meglehetősen elítélőleg nyilatkozott a hetedik hadtest csapatjainak a működé­séről. Ez az elítélő nyilatkozat — állítólag nem is egy, hanem több — érthető módon bántotta See­franz tábornokot, mert hiszen Frank neki közvetlen elődje volt a hadtestparancsnoki állásban és így a dolog úgy nézett ki, mintha épen Seefranz két e­sztendős mű­ködése alatt csökkent volna a hadtest csapatainak a harcképes­sége. Seefranz tábornok körülbelül így is értelmezte a dolgot, mert összecsapta a sarkantyúját, szalu­tált és beadta a nyugdíjaztatás iránti kérvényét. Hogyan értette Frank hadseregfelügyelő azt a kritikát, azt persze nem lehet tudni, de az eredmény, — úgy lát­szik — még­sem az, amit akart, vagy akartak. Mert Seefranz nyug­díjaztatását nem akarták. Ugyanis néhány nappal a kérvény elkül­dése után levél jött Bécsből — ez is a verzióhoz tartozik, jót nem állunk érte, mert hiszen csak­ verzió — és éppen Frank had­­seregfelügyelőtől Seefranzhoz, amelyben kimagyarázni igyek­szik a dolgot. Ez a kimagyarázás nem sikerült, mert Seefranz azt válaszolta, hogy az elhatározása megmásíthatatlan. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyugalomba vonulás éppen a királygyakorlatok előtt történik, tehát az ügy nem olyan egyszerű. Dehát ez már így van. Egy de­rék, edzett, egészséges tábornoka a hadseregnek elkedvetlenedik és nyugalomba meg. Bélavállalat. Autó­állomás: Széchenyi-téren, a Tisza-szálloda előtt. Telefon 10-20. Vasúti állomásra, vagy vissza egy személy 2 korona, három személyig 3 korona, öt sze­mélyig 4 korona. Városi séta négy személyig 7 korona órán­ként. Vidékre távolság szerint méltányos megegyezés. 4983 BUKLIN FRIGYES. VÁLTOZÁS a katonai csapatok beosztásában. BÉCS, július 8. (Távirat.) A Boszniában, Hercegovinában és Dalmáciában elhelyezett gyalogsági zászlóaljak ez év szeptember else­jével ezredeiktől különválva önálló csapattestekké válnak. Minthogy 110 gyalogezred van és Boszniá­ban, Hercegovinában, Dalmáciában hatvan zászlóalj van, így az összes ezredek ezután csak három zászló­aljból fognak állani. Ez az újítás átmenetet fog alkotni az összes ezredeknek négy zászlóaljról há­romra való redukálásában. A három zászlóaljból álló ezredek képzésével a monarkia hadvezető­­sége a Németországban már régen fennállt és bevált és célszerűnek bizonyult csapatbeosztást kívánja utánozni. Állandó szinház Budán. 1913 őszén megnyitják. (Budapesti tudósítónktól.) Jövő év őszén egy színházzal több lesz a magyar fővárosban. Az új szín­ház Budán fog épülni és igy tel­jesedésbe megy a főváros jobb­­parti lakosságának régi vágya: a budai állandó szinház. Régi törekvése ez Krecsányi Ignácnak is, aki sok év óta játszik társula­tával nyáron át Budán, hogy Buda­pesten igazgathasson színházat. Krecsányi Ignác előterjesztést tett a székesfőváros polgármeste­rének, Bárczy István dr.-nak a budai állandó színház fölépítésére vonatkozólag. A tervet Lenkei Zoltán, a budai temesvári szín­társulat titkára adta át személye­sen a polgármesternek, aki már elvben hozzájárult az állandó színház fölépítéséhez. Ugyan­ekkor egy másik színigazgató, Beöthy László, a Király- és Magyar Színház igazgatótulajdo­nosa, foglalkozott a budai színház dolgával A két direktor megtudt­a egymás szándékát és ezért Beöthy László, Krecsányi Ignác iránt ér­zett tisztelete folytán, ajánlatot tett, hogy hajtsák ketten egye­sülve végre a tervet. Krecsányi Ignác, aki jól tudja, milyen befolyá­­sal és összekötte­tésekkel rendelkezik ez a fővárosi direktor, elfogadta az ajánlatot, így azután visszavonta Krecsányi a polgármesterhez beadott terveze­tét és pár hét múlva már közös tervvel lépett a két igazgató a fő­város elé. Ezt a tervet Bárczy István dr. polgármester a maga részéről elfogadta. Még mielőtt Beöthy László társulatával Bécs­­ben vendégszerepelt, Bárczy magá­hoz kérette a két direktort és hosszasan tárgyalt velük. Végleges tervek elkészítését kérte tőlük, hogy az ügyet a tanács elé terjeszthesse. Ezen a megbeszélésen elhatároz­ták, hogy a színház ugyanazon a helyen épül föl, ahol most az aréna van. Főbejárata azonban a Szent János­ tér felé lesz. Hatalmas és az egész környék díszére való épület építésére vállalkoztak a direktorok, akik a tervek elkészí­tésével egy országos nevű műépí­tészt már meg is bíztak. A tervek még a nyáron elkészülnek, úgy, hogy a főváros őszi törvényható­sági bizottsági közgyűlésének napi­rendjén már szerepelni is fog a budai állandó színház kérdése. A két direktor ugyanis a telek in­gyenes átengedését kéri a főváros­tól, mert nagy összeget fektetnek be az építkezésbe és nagy hord­erejű kulturális célokat vélnek tel­jesíteni az állandó budai színházzal. Még az őszszel megkezdenék a színház alapozási munkáját és hogyha semmiféle kü­önös akadály nem lép közbe, 1913 őszén már meg is nyitják a legújabb buda­pesti színházat. Hogy a budai állandó színház fölépítése után Krecsányi reflektálni fog-e a te­mesvári színházra, az egyelőre kérdéses. Annyi bizonyos, hogy az új színház művezetője Lenkei Zoltán, a Szegedről is ismert kitűnő szín­házi ember, primadonnája pedig Felhő Rózsi lesz. Érdekes, hogy az új alakulást Beöthy oldaláról még tagadják. Természetes, hogy ennek taktikai okai vannak. 19,2 VII 8 A ravasz adós. Reklámpénzzel fizetett. (Saját tudósítónktól.) Czinner Zsigmond szabómestert furfangosan csapta be régi adósa, Gál András ügynök. A hitelező és az adós vasárnap éjjel a Boldogasszony- Bugárúton találkozott össze. Gál örömmel üdvözölte Czinnert: — Csakhogy találkoztunk. Már régen keresem, meg akarom adni a tizenhárom koronáját, — szólt s százkoronásnak látszó papírdarabot lobogtatott Czinner felé. Gál már régen tartozott a pénz­zel s Czinner eddig azt tapasztalta, hogy Gálnak nem igen van kedve fizetni, mert ha összetalálkoztak, még a fejét is elfordította. Annál inkább elcsodálkozott hát most a nagy fizetési készségen. Átvette a százkoronást s vissza akart belőle adni. Előbb ötven koronást adott Gálnak, aztán az aprópénzt akarta leolvasni, de erre már nem volt ideje. Gál ugyanis az ötven koro­nással elfutott s hamarosan eltűnt az egyik sötét mellékutcában. Czin­ner csak ekkor kezdett gyanakodni. Megnézte a Gáltól kapott papír­pénzt s elképedve látta, hogy az közönséges reklámbankó. A ravasz adós ellen azonnal jelentést tett a rendőrségen. A detektívek Gált rögtön előállították a rendőrségen, de az ötven koronást már nem találták nála, a csalást pedig ta­gadja. A bűnügyi eljárásnak aligha lesz eredménye, mert a furfangos csalás tanuk nélkül folyt le. Szives tudomására hozom Szeged és vidéke­­ közönségének, hogy angol Uri divat Szalonomat 1912. évi augusztus hó 10-én Deák Ferenc­ utca 18. sz. a. (Milkó Henrik ház) megnyitom. London­ban történt kiképzésem és tapasztalatom följogosit arra, hogy a m. t. közönség kiváló tisztelettel szives pártfogását kérjem. Állandó nagy raktárom, mely kizáólag valódi angol éS parka. Manó skót szövetekből van összeállítva, a legkényesebb igényeket is kielégíti. ::: g^abó. ^

Next