Szeged és Vidéke, 1912. december (11. évfolyam, 278-301. szám)
1912-12-02 / 278. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XI. folyam, 21833751 SZ. SZEGED, 1912. December 2. hétfő. Politikai napilap :: Megtolentod délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonies-nyomda részvénytársasá. Nyomja a Dugonies-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újsó minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cim- szó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apróhirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apróhirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. ÜZENETEK. Utazó. Tekintettel arra, hogy belföldieknek Oroszországba, különösen Orosz-Középázsiába és Szibériába való utazása oly esetekben, amikor különös utazási kedvezmények, mint vámkönnyítések, mérsékelt áru menetjegyek vagy fegyverbeviteli engedély kieszközlése kéretett, nehézségekkel járt, a belügyminiszter felhívja a közönséget, hogy a vonatkozó megkereséseket idejekorán legalább 4 héttel az elutazás előtt juttassák az illetékes hatóságok útján a szentpétervári nagykövetséghez. M. Az urinők ápolónői tanfolyamán részt vett 25 hölgy kedden délután fél 3 órakor a Dugonics téri villamos megállónál találkozik, hogy a csapatkórházban Illés Imre dr. törzsorvos gyakorlati előadásán részt vegyenek. A második csapat szerdán, a harmadik csapat csütörtökön, ugyanazon időben megy ki a csapatkórházba az ápolónői tanfolyamra. A városháza közgyűlési termében 10-én délután 4 órakor folytatják az elméleti egészségügyi előadásokat. Azok az úrnők, akik részt akarnak venni, elhatározásukat közölték Illés Imre dr. törzsorvossal, aki Deák Ferenc utca 22. sz. alatt lakik. alagyarok és németek. Segítségére jöttünk az osztrák németségnek, valahányszor alkalom és szükség volt rá. Most csak két más döntő bizonyítékra hivatkozom . A magyar nemzet az, amelyik a német birodalommal való szoros nemzetközi szövetséget talán még az osztrák németeknél is nagyobb egyértelműséggel támogatja. Egész politikánknak egyik sarkköve ez, mert magasan múlandó epizódok fölött álló alapigazságnak valljuk és hirdetjük, hogy a magyar nemzetnek a nagy német nemzettel való politikai szolidaritásban kell világtörténelmi hivatását betöltenie. A másik, talán még frappánsabb bizonyíték az a körülmény, hogy hazánkban lakó 2 milliónyi németség a magyar nemzettel nemcsak a legjobb egyetértésben, de teljes politikai szolidaritásban áll. Ennek a németségnek elég nagy hányada szétszórtan lakik az országban, de soraikban egyes jelentékeny tömböket konstatálhatunk. Legkisebb ezek között a szepes- és sárosmegyei németség alig 50,000 lélekkel. Nagyobb a 234,000 lelket számláló erdélyi szászság; 300,000- nél többen laknak az ország nyugati határán Vas, Moson és Sopron vármegyékben s a legnagyobb tömb az ország déli határán a Bánátban, Bácskában és a vele szomszédos Baranya vármegyében található. 700,000 német lakik az itt szóba jövő 5 vármegyében, körülbelül ugyanannyi magyar, 600,000 román és 300,000 szerb között. Keressük föl ezeknek a tömböknek bármelyikét. A szepességi és erdélyi gazdasági és kulturális fejlődésüket biztosító magyar nemzeti politikának föltétlen támasza az őket körülvevő tót, illetőleg román áradattal szemben. A nyugati határon, közvetlenül az osztrák németség mellett élő, erőteljes, gazdag, virágzó német népnél nincs árnyéka sem az ellenségeskedésnek, az elnyomatás érzésének. Német mivoltuk minden sérelme nélkül, öntudatosan, sikeresen támogatják a magyar írta Tisza István gróf, a politikát. Ugyanaz áll csekély kivétellel a délmagyarországi németségről is. Ez is a körülötte lakó magyarsággal karöltve tartja fönn a műveltebb elemek túlsúlyát és a magyar állam ügyét Csak egyes szórványos pontok mutatkoznak a Bánságban, ahol sikerült német nemzetiségű törekvéseknek konkolyát elhinteni. Azok az agitációból élő silány elemek, akik egy ideig az erdélyi szászok előítéleteinek nagyra keltéséből élősködtek, ott teljesen elveszítve lábuk alól a talajt, erre a szűz térre vetették magukat s egyes szórványos pontokon sikerült az ott lakó németség békéjét némileg megzavarniok. Természetesen ugyanezek a kétes értékű tényezők azután nagyra fújják föl a nemzetiségi agitáció legcsekélyebb tünetét s vakmerően kiszínezett és ferdített híradásaikkal igyekeznek az ausztriai és németországi németséget nyugtalanítani. A nemzeti érzésnek azok a parazitái ezek, akiket nagyon jól ismerünk a magyar nemzeti életből is. Ugyanazt a díszes szerepet töltik be a német nemzet testén, mint a mieinkben azok a magyarok, akik az „Ausztria- Bécs“ elleni mennydörgésből politikai és sokszor más tőkét is kovácsolnak. Az egészséges nemzeti organizmusnak le kell őket magáról ráznia, mint alkalmatlan, zavaró tüneteket. Vádjaikból csak egygyel kell külön foglalkoznom, a bánsági németek kivándorlásának okát is a magyar elnyomásban keresik. Hát igaz, aggasztó mérveket öltött a kivándorlás az alvidék németségének némely részében. Olyan tünet ez, amelyet senki mélyebben nem sajnálhat a magyaroknál, mert hiszen minden kivándorló német a magyar nemzeti politikának egyik kihulló oszlopa. De nézze meg bárki, kikből állanak ezek a kivándorlók? Minden tekintetben jó viszonyok között élő, jómódú, megelégedett emberekből, akiket megragad ugyanaz a kivándorlási járvány, amelyik számos magyar vidékről is szedi áldozatait, elviszi a távol nyugatra őket a gyors meggazdagodási vágy. Ebben a kivándorlásban éppen olyan tévedés vagy rágalom az elnyomatás következményét látni, mint ahogy nem azért vándorol ki az a tót és ruthén, aki ezrével jön haza, amint a földbirtok vásárlásához szükséges összeget megkereste. Márpedig ép, józan észszel csak nem fogja senki állítani, hogy rosszabb elbánásban részesítjük a tótoknál és ruthéneknél a németeket! Mindezekre a vádakra csak egy kéréssel felelek: Aki meg akar a valóságról győződni, jöjjön el a Bánság, a Bácska, a Magyar alföld, a Dunántúl német falvaiba. Nézze meg azt a testileg-lelkileg erőteljes, gazdag, művelt és megelégedett népet, amelyiknél különb Nagy- Németország egyetlen részében sem található és akkor mondja meg: Így néznek-e ki az elnyomottak? Zsarnokság-e az a nemzeti uralom, amelyik alatt egy más népfaj gazdasági és kulturális ereje ilyen gyümölcsöket terem? Bárhogy izgassanak egyesek Bécsben és Berlinben a magyar nemzet ellen, ott érhetnek el talán eredményt, az ottani közönséget talán félrevezethetik, itthon nem félünk a német izgatóktól. A magyarországi németséggel fönnálló barátságunk az érdekek és az érzelemvilág sokkal teljesebb harmóniáján nyugszik, semhogy azt fördúlhatná bárminő izgatás. Általában egy út vezet a tartós barátsághoz: a megismerés. Jöjjenek az osztrák németek mentői többen és mentői gyakrabban a mi körünkbe, nézzenek saját szemükkel, halljanak saját fülükkel s akkor talán a közeljövőben már üdvös eredményeket termő hatalmas élő erővé lesz az a barátság, amelynek örömmel üdvözöljük és becsületes „fogadj Isten "-nek viszonozzuk ilyen biztató melegséggel és gyakorisággal mutatkozó első tüneteit.