Szeged és Vidéke, 1915. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)
1915-09-09 / 209. szám
KIS színpad ■ KABARÉI (Deák Ferenc-utca 28. Európa-szálló mögött.) Megnyílt ismét! Csupa táncattrakciók ! Telje szerződtetett tevok! Előfldös kezdete fél tíz ópakei'. iiiiiiiniiiHii zene. Parkei-tánc. S2 S3IC11 ES Megalakult a Szegedi Kertbérlő Társaság. Tegnap új szociáliss intézmény alakult Szegeden. Megalakították a „Felebaráti Szeretet Kertbérlő Társaságát“. Ez az intézmény a „Felebaráti Szeretet Szövetség“ maradandó értékű alkotása, amely a legteljesebb támogatásra érdemes. A Kertbérlő Társaság a kisegzisztenciák nyomorának enyhítésére létesült, tehát olyan szociális intézmény, amelynek működését fokozott figyelemmel kell kísérni. A tegnapi alakuló gyűlésen Cicatricis Lajos dr. főispán és Somogyi Szilveszter dr. polgármester is megjelentek, akiket Beck Iovánné elnöknő üdvözölt. Szamorai Györgyné, a szövetség főtitkára tartalmas beszédben ismertette a kiskertek intézményének jótékony hatását Cicatrícis Lajos dr. főispán nagy tetszést keltett beszédében megigérta az intézmény támogatását és a szükség esetén a kormánynál való közbenjárását is fölajánlotta. A főispán a marikáslakások ügyét is megpendítette beszédében. Somogyi Szilveszter dr. polgármester biztosította az egyesületet a város támogatásáról. Igaz János a bérlők nevében mondott köszönetet a vezetőségnek. Végül elfogadták az egyesület alapszabályait és megalakították a tisztikart. Ügyvezető elnök lett Szamossy Györgyné. Igazgatósági tagok: Uoók Ivánné, Örkényi Ede kúriai bíró, Gallér Kristóf, Völgyesi János, Kocsis József, Igaz János, Jánossy Gyula, Siprikó Sándor, Vig Mihály. Fénztáros: Csáki István. Jegyző: Sankovics Bella, színe olyan, mint a vér s a fakó selyem busán kavarog a szélban. Kis diákkoromban magam is ájtatos szívvel ballagtam ilyenkor a baldachin után, úgy zengett a ministráns csengője, mintha angyalok csilingeltek volna, gyermekkezemben kicsi gyertya, — szomorúan kérdem magamban, ma miért fáradt a kezem, miért fáradt a szivem s az ujjaim között miért nem inog halavány, kicsi gyertya? ♦ Szegeden s általában az Alföldön még sohasem láttam az őszt s most nem tudok eltolni vele. A szegedi ősz egészen más, mint az erdélyi szeptember. A hegyokon ilyenkor már sokkod, az erdők rozsdavörös színekben égnek s a fák hangversenye oly erős, hogy elnyomja a sebes vizek melódiáit. Aki nem hallotta ezer meg ezer ősi, százados fa őszi litániáját, az nem is tudja az ilyesmit elképzelni. Az ágak suhognak, zúgnak, sírnak, nyögnek, sóhajtoznak, mintha elszabadult, kósza lelkek panaszkodnának egymásnak ... Az erdélyi ősz vadregényes és keserű, mint minden, ami a csodálatos országrészt jellemzi. A szegedi ősz tisztultabb és csöndesebb. A színek nem olyan nyugtalanok, nem olyan vérzők, a Stefánián csöndes aranyfátyolok ömlenek el s a fák, borongós kicsi fák szolidon hajladoznak a szélben. Az erdélyi ősz Kemén, Zsigmond szivéből való a ,,Zord időkből“. A szegedi ősz olyan, mint Arany János lírája. Sötétedik. Az aranyfátyolok, aranyfüggönyök lassan-lassan fakulni kezdenek. A vízparton sebesültek álldogálnak. Általában a Stefánia elsősorban a sebesült katonák kiálvonc sétahelye. A szőke víz arca is homályba sülyed. Mellettem egy padon vak katona ül. Vájjon miről gondolkozik? Egyedül ül, busán mered maga elé. Hogy aranyszínű levél hidl eléje, hogy az előbb aranyszínű volt az ég s aranyszínűek voltak a felhők, abból ő mitsem látott. Újszegeden kigyul egy lámpa. Ez is olyan, mintha egy kicsi aranyszegfű virágzott volna ki hirtelen. A szegény világtalan katona ezt sem látja. Istenem, milyen szomorú élete lehet ennek az embernek. Valaki fütyül. Ujmódi nótát fütyül. Jókedvűen és hangosan fújja. Az én babám engem csókol Fénteken, szombaton, vasárnap. A vak katona fütyül . .. Téglás Ödön. ŐSZI DÉLUTÁN A STEFÁNIÁN. A Stefánia-sétányon a minap különös hölggyel találkoztam. A nők még fehér ruhában jártak, ő már gummikabátot viselt s a köpenyt fázósan hiszta törékeny tagjaira. Ahogy felém jött, reám nézett s én úgy éreztem, hogy ezt a halovány bus hölgyet már láttam valahol. A pesti körúton vagy vidéki parkok mélyén szeptember tájékán sokszor találkoztam vele, aki évről-évre újra föltűnik előttem, amint kicsi kezét csüggedten szivére szorítva ellobog az utakon. Amerre jár, mélyülni kezd a levegő, amr a fátylak nőnek hirtelen s a fákról hulldogálni kezdenek a levelek . . . « A nyár égő színeit szeptemberi festékek váltották föl, „miár bontogatja ezerszinü fátylát az Ősz és a felnöttek között már kis diákok sétálgatnak a Stefánián. Tanyaiak igyekeznek errefelé, akik Szent-pometor templomába mennek Kisasszony-napi litániára. „Mária aranyház, elefántcsonttorony“ éneklik ma a hívők, akik kevesebben jöttek össze az idén, mint máskor. Egy öreg magyar templomi zászlót cipel, talán búcsúra megy vele, a zászló Oki. tanitónő tanítványokat mmn ma 11 mai német, francia nyelvben jártas. Cim a kiadóban. 1915 szeptember 9 A 17 éve fönnálló géplem rakatom a városi bérházban a rendőrség mellett van és marad. Nevemre ügyeljen, meg ne tévesszék. Fiókraktáraim nincsenek, Világhírű PFAFF- varrógépek, Pathephonok,kerékpárok, írógépek és lemezek fölerakata, legolcsóbb és legjobb beszerzési telepe 6, 8 és 10 koronás részletre, ám Szántó József, géprsutáros. Venizelosz megfenyegeti Szerbiát. ATHÉN, szeptember 8. Venizelosz tudomására hozta Jialugcsica athéni szerb követnek, hogy ha Szerbia bojot győzik a görög-szerb határ megrövidítésébe, azt Görögország kénytelen volna arra magyarázni, hogy Szerbia lemond a Görögországgal fennálló szövetségi szerződésről. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. N. S. Szentgyörgyi Istvánnak A panasz című szobra a Műcsarnokban volt kiállítva. Ez a mű az állam tulajdonába került, előbb azonban megnyerte a Rökk Szilárd-díjat Brüsszeli akadémiai tanulmányának második évében ismét életnagyságú alakot küldött haza, A kigyóbűvölet. Itthon a Lipótvárosi kaszinó díját nyerte el vele, a brüsszeli nemzetközi világkiállításon bronzéremmel tüntették ki. Tisza Kálmán nagyváradi szobra még nincs kész. Befejezését a háború akadályozta meg. Szentgyörgyi első nabbszabású alkotása Erzsébet királyné szobra. A pályázaton a második dijat nyerte meg vele. Akadémikus korában az első év négy dija közül hármat ő nyert el s ennek folytán saját műtermet kapott. B. Mi is hallottunk arról a regényes esetről, de minden van benne, csak regény nincs. Egyszerű kocsmai dulakodás volt s a főszereplő érdekessé akarta magát tenni, amikor a részleteket fülöttesei előtt kiszínezte. Szó se volt német katonáról. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Ougonion- nyomda r.-t. könyvnyomdájában. PRO HEItSEIt „Miért ne“ van a kiadóba. Szölökezelő állást keres bármikori belépésre, vincellér iskolát végzett badmentes cégén. Cime Hozó Vendel szőlőkezelő Londoni körút 17. 7225 cimet, francia is angol nyelv oktatását elvállalja sok évi gyakorlattal biró tanítónő, gramatikai és társalgási rendszer szerint. Cím a kiadóban: HIRSCHFELD S. SÖRGYÁR RT. PÉCS, SZEGEDI FŐRAKTÁRA. Több nagytekintélyű orvos fölhivására, tekintettel a nagy melegre és ezáltal könnyebben föllépő fertőző betegségekre, fáradságot, költséget nem kímérve az összes palackokat,anélkül, hogy a sör árát emelném, paszterizálom, mit ezennel az igen tisztelt vendéglős urak és minden sörfogyasztónak szíves tudomására hozok. 7180 Kiváló tisztelettel TENNER MI. LÁSZLÓ, Maros utca 13. , Telefon 784.