Szeged és Vidéke, 1916. június (15. évfolyam, 127-150. szám)
1916-06-30 / 149. szám (150. szám)
SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 június 30 A makszimális árak hatása. Jelenetek a szegedi piacon. Ma van a makszimális árak életbeléptetésének első napja a szegedi piacon. A közgyűlés tudvalevőleg felhatalmazta Szalay József dr. főkapitányt, hogy a viszonyoknak megfelelően időről-időre állapítsa meg a legmagasabb piaci árakat. A főkapitány hétfőn délután bizottságott hívott össze a makszimális árak megállapítására. Az árak. A bizottság véleménye alapján a következőképpen makszimálták az élelmiszerárakat: Hízott liba tisztítva 3, élő súlyban 2.80, sovány liba 4.50—5.50-ig, hízott kacsa tisztítva kilója 2.50, élő súlyban 2.30, sovány 2.50—3 K. Rántani való csirke párja 3—3.60ig, sütnivaló csirke párja 4—5 K. Tojás darabja 9—10 fillér, tiszta színtej 32 fillér, fölözött tej 18 fillér, a zöld borsó literje 80 fillér, és a zöld bab kilója 32 fillér. A burgonya nem kerülhet többe kilónként 16 fillérnél. Üzletek tíz százalékkal többet számíthatnak. Szalay József dr. főkapitány az árszabályozásról a következőket mondta a Szeged és Vidéke munkatársának: — A makszimális árak, elismerem, egyelőre még magasak. De alacsonyabb árakon nem lehetett kezdeni. A jövő héten már kedvezőbb piaci árakat állapítunk meg, leszállítjuk a makszimália árakat. A főkapitány csirkét vásárol. Szalay József dr. már korán reggel a piacon járt, hogy személyesen is ellenőrizze a makszimális árak betartását. Egy kofánál többen alkudoztak sütnivaló csirkére. Az asszony hat koronát kért az aprójószág párjáért, az ötkoronás makszimális árral szemben. — Hogy a csirkének párja? — kérdezte Szalay József dr. a kofaasszonyt, aki megszeppent és leszállította az árat. — Öt korona hatvan ! — felelte az asszony. — Nem szégyenli magát, ezért a csöpp jószágért nagyon is elég öt korona. A főkapitány a körülállókhoz fordult: — Tessék vásárolni, öt korona a csirke párja !. — Igen ám, — mondta a kofaasszony, — de darabszámra nem adom öt koronáért! — Nem, hát akkor megvesszük az egészet! " A főkapitány kifizetett a tíz pár csirkéért ötven koronát és a helyszínen nyomban eladta párjával öt koronáért. A termelők és kofaasszonyok. Rendőrtisztek, tanítók és rendőrök ügyelnek föl a piacokon a makszimális árak betartására. Megállapítható, hogy a piacon kénytelen-kelletlen ugyan, de már az első napon alkalmazkodtak a makszimális árakhoz. Akadtak természetesen olyanok, akik nem akarták respektálni a hatósági árakat, végül azonban ezeket is meggyőzték, illetőleg kényszerítették a makszimális árak betartására. Egy kofaasszony nem akarta tíz fillérjével árusítani a tojás darabját. Tizenkét fillért kért érte. — Ilyen szép tojást — kiabált az asszony — nem adok öt krajcárért ! — Pedig drágábban nem adhatja, — mondja neki a rendőr — mert akkor lecsukják. — Az istennek sem adom anynyiért! — lármázik a kofa és dühében fölrúgja a kosarát, összetört benne minden darab tojás. A piacon nagy hahotával kísérték a jelenetet. A kofaasszony később már megbánta a bolondságát és megsiratta az összetört tojásokat. A makói piacon történt. Egy tanyai asszony lerakodik egy kocsi krumplival. A rendőrtiszt figyelmezteti, hogy tizenhat fillérnél drágábban nem árusíthatja a burgonya literjét. — Akkor inkább visszaviszem az egész kocsival! — mondja az asszony. — Azt megteheti! Úgy gondolta paraszti ravaszkodással, hogy ezzel majd engedékenységre bírja a rendőrtisztet. Amikor azonban látta, hogy fenyegetődzése hiábavaló, árusította a krumplit makszimális áron. Az első büntetés. Szitkolódzástól természetesen nem volt mentes a piac. A makszimális árak miatt úgy nyelvelt néhány termelő és kofaasszony, mintha versenyezni akartak volna. Már régen összedőlt volna a városháza, ha meghallgatták volna a sok szitkot és átkot illetékes helyen.. A rendőrség nem nagyon törődött a nyelvelgetéssel, ismervén a szegedi kofák természetét. Az egyik azonban olyan patáliát csapott, hogy nem lehetett a jelenetet szótlanul eltűrni. Szidta a hatóságot, még az ükapját is idézte annak, aki „föltalálta” a makszimális árat. Közben gyöngédtelen célzást tett a naccságok belére. Szalay József dr. főkapitány véletlenül tanúja volt a jelenetnek. Intézkedésére bekísérték a szájaskodó kofát, László Sándorné sándorfalvai asszonyt a rendőrségre. Temesváry Géza dr. kihágási bíró azonnal megtartotta a tárgyalást ebben az ügyben és Lászlónét piaci botrány okozása miatt harminc korona pénzbüntetésre ítélte. Az asszony megnyugodott az ítéletben. Ez az egyetlen eset, amikor büntetni kellett. A rendőrségnek nem is az a célja, hogy minél több asszonyt elítéljenek, hanem inkább rábeszéléssel akarják rászoktatni a piaci árusokat a makszimális árakra. Drágaság a hatósági boltban. Megnéztük a hatósági boltot is. Arra a meglepő tapasztalatra jutottunk, hogy éppen a hatósági üzem nem tartja be a makazimália árakat. A hatósági boltban kellene a legolcsóbban árusítani és most az a helyzet, hogy egyes élelmicikkek jóval drágábbak, mint a piacon. A krumpli literje például tizenhat fillér a piacon, sőt tizennégyért is kapható, a hatósági boltban azonban rendületlenül ragaszkodnak a régi huatalléres árhoz. Csak nem tekintik üzletnek a hatósági boltot, ahol drágábban árusíthatnak, mint a piacon ? Ne komédiázzunk, a hatósági bolt nem nyerészkedésre alapított vállalat, hanem olyan hatósági üzem, amelylyel le akarjuk törni a piaci árakat, vagy legalább is olcsóbb bevásárlási forrást akarunk biztosítani a közönségnek. Az sem lehet elfogadható indokolás, hogy drágább árban vettek nagyobb menynyiségű krumplit. Tessék olcsóbban vásárolni. Tudomásunk van arról, hogy a tizenöt koronás átlagos piaci árral szemben a gazdász nyolc koronás ajánlatot kapott új burgonyára, mázsánkénti szállításra. A hatósági boltban éppen úgy be kell tartani a makszimális árakat, mint a piacon. Sulymértéki tábla. Azt is elhatározták tudvalevőleg, hogy az ármérték helyett súlymértéket használnak, a baromfit, gyümölcsöt, zöldséget ezentúlsúlylyal mérik. Ezt az ötletet eddig nem valósították meg, mert nem szerezték még be a szükséges megbízható súlymértékeket. A piacokon a város is akar fölállítani hiteles súlymértéket. Sürgetjük az eszközök beszerzését, mert a súlymérték használata feltétlenül előnyös volna a fogyasztóközönségre, mivel a kofák az ármértékkel sok visszaélést követnek el. A piaci árusítóknak táblát kell kifüggeszteniök, amelyen meg kell jelölni az árakat, az árusító nevét és címét. Ma még csak kevés tábla volt a piacon, aminek az az oka, hogy meglehetősen nehéz az ilyen táblák beszerzése. Valószínű azonban, hogy a jövő héten már minden elárusító kifüggeszti a tábláját. Meg kell állapítani, hogy a makszimális árak kedvező hatása már érezhető a piacon. Kívánatos, hogy a rendőrség továbbra is hasonló buzgalommal intézze a piaci ügyeket. Remélhető, hogy ilyen módon sikerül megszüntetni a piaci uzsorát. Az olasz é szorb konfliktum SZÓFIA, június 29. Az adriai kérdés mind mélyebb árkot ás az olasz és a szerb politikai körök között. A szerbeket fájdalmasan érintette, hogy az antani Trieszten és Pólán kívül Isztria egész keleti partvidékét, Fiumét és Dalmácia egy részét „biztosította“ az olaszoknak. A szerb közvélemény a legélesebben Olaszország ellen fordult. A szerb újságok Sándor trónörökösnek egy nyilatkozatát közölték, amely határozottan elítéli Olaszországnak a dalmát szigetek ellen támasztott követelését. Május 7-én Nisben nagy tiltakozó gyűlést tartottak. Az üszkübi szerbek táviratilag kérték az orosz cárt arra, hogy ne engedje meg, hogy az Adria-menti szláv területek olasz iga alá jussanak. A szerb közvélemény lassan az összes entente-hatalmak ellen fordult. A szerb lapok ma már nem is válogatják meg a kifejezést, amikor Oroszország, Franciaország és Anglia ellen írnak. Maga a kormány félhivatalos lapja, a Samoaprava is fölveti azt a kérdést, hogy hová tűntek azok az alapelvek, amelyek miatt az entente a háborút megindította. A Politika azt írja, hogy a szerb katona elárultatott és hogy nincs miért tovább küzdeni. Ilyen körülmények között valóban nem csoda, ha bizonyos szerb körök egy a monarkiával kötendő külön békére (!) gondolnak. Ezek a körök abból a föltevésből indulnak ki, hogy az entente esetleges győzelme és Olaszország kielégítése után Szerbia sokkal rosszabb helyzetbe jut, mint volt a háború előtt, amikor az adriai uralmon még két hatalom, a monarkia és Itália osztoztak. Ha az Adria teljesen olasz befolyás alá jutna, akkor a szerb kereskedelem halálát jelentené. Ennél sokkal kedvesebb volna nekik, ha a monarkia adriai befolyása megmaradván, Szerbia a monárkia jóakaratából kereskedelmi kikötőhöz jutna az Adrián. A kérdésnek ez a megoldása számos szerb hazafi előtt ideálisnak tetszik. Természetes, hogy ezek a dolgok még inkább hangulati, mintsem valóságos tényezők. De Szerbiában a hangulat éppen olyan ingerült, mint volt a balkáni háború közben a bolgár háború kitörése előtt és igen fontos az, hogy különösen a katonatisztek azok, akik most az Itália elleni közhangulatot szítják. Sehol olcsóbban! A katonai fegyvergyári kerékpárok egyedüli képviselete. Valódi drezdai német gyártmányú varrógépek nálam kaphatók. — Beszélőgépek minden rendkértetre. SZÁNTÓ SÁNDOR régi ismert cég, főraktára kizárólag a Kiss D.-palotában (Kiss-utca) van, Szegeden. Óvási Kérem a cégre különösen ügyelni, hogy hasonnevű egyén meg ne tévessze. "M