Szeged és Vidéke, 1916. október (15. évfolyam, 229-254. szám)
1916-10-28 / 252. szám
SZEGED ÉS VIDÉKÉ XI évfolyam, 252 (4570) sz. POLITIKAI ESTI LAP. Szeged, 1916 októver 28. szombat BÍERESZTŐSÉG, ACIADÓHIVATALOS NYOMDA !k AlvAeia utca 8. szám. TELEFONSZÁM 84. MEGJELENI MINDEN DÉLUTÁN. FŐSZERKESZTŐ : BALASSA ARMIN dr. A lögcark 08 Si0 telefonosstma 3. FELELŐS SZERKESZTŐ : FRANK JÓZSEF. Nyomatott a kiadótmajdonon DagomoB-nyomda r.*t. könyvnyomdájában Szegeden KálFáxla-atoa 6 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: HELYBEN Egy évre . , 18 — K Fél évre . . Negyed évre . Egy hóra VIDÉKHEZ flgy évre . , 34.— K Fél évre . , 13.— K Negyed évre . 6.— K Egy hóra . . 8.— K 9.— K 4.50 K 1.60 K Epres számára 6 fillér. A különbéke. A harasztról meg a szélről példálóznak. Az orosszal való különbékénk, mondják, nem lehet alaptalan. Világos, hogy kell valami jelentősnek történnie. Hiszen külügyminiszterek sürögnekforognak, semleges országok papjai béketárgyalásokról írnak. Sőt berlini újság is, bárha nem a legtekintélyesebb, cáfolatok ellenére föntartja a tanácskozásokról közölt hírét. S végül, de nem utolsóul, az orosz kormány békeajánlatot tett a töröknek. Kell e még több ?... Igaz, ezek az okok tetszetősek, de csak külsőségesek. Sajnos, az orosz külört béke mostani lehetőségének nincs meg a benső valószínűsége. Bruszilov támadása megállott, de hogy az oroszt legyőztük volna, erről szó sem lehet. A legmakacsabb tekintélytisztelők előtt is régen világossá vált, mennyire tévedtek, akik azt állították, hogy az oroszt, sőt hogy az antantot is lebírtuk már, csak ők maguk nem látják még be ezt a valóságot. Pedig a győzelem bevégzettségét éppen az bizonyítaná, hogy ellenségeink maguk is legyőzötteknek tudják magukat. Az sem valószínű, hogy az orosz kimerült volna s igy még idejekorán akarna mint egyenrangú fél olyan előnyöket biztosítani magának, amelyeket legvégső veszedelmében már el nem érhetne. Vagy hogy talán a békecár találta volna meg az elvesztett kegyes jószivét? Neki lenne már unott világ ez a szörnyű mészárszék, amelyben százezrével véreznek az alattvalói ? Hol az a gyermekded lélek, amely talán ma ebben bízni tud? Vagy a korlátlan orosz kormányhatalom tart forradalomtól, most, amikor magát a Forradalmat is tán valamelyik menetszázadba sorozták? Igen, de hát akkor miért a töröknek tett békeajánlat?... Ha ez kétségtelen valóság, úgy világosan magyarázható olyan nyomós érdekből, amely a velünk való béketárgyalásban meg nem állhatna. Ha a török elfogadja az ajánlatot és az orosszal megbékél, akkor ez nagy tehertől mentesül, jelentős erői szabadulnak föl Kisázsiában, nagy könnyebbség lenne a támadás Bulgária ellen. S végül, ha minket az orosz így leverne, igazán nem volna aztán nagy dolog fölülemelődni olyan csekélységen, amilyen a törökkel megkötött békeszerződés. De a békeajánlatnak arra is kell számítania, hogy nem fogadják el. S ha van orosz békeajánlat a töröknek, akkor megvolt ez a számítás is. Mivel pedig sokkal nagyobb valószínűsége lehetett annak, hogy a török az ajánlatot nem fogadja el, mert különbékéjébe a szövetségesei sem egyezhetnének, célzatosság lehetett az olyan ajánlatban is, amelynek el nem fogadására számítottak. Valóban úgy tűnik föl, mintha a töröknek tett békeajánlat nagyobb nyomatéka volna a semleges lapokba s utánuk a már berlini újságba is átszivárgott híreknek. S nem orosz sugalmazás volt a semleges sajtó békehiresztelése ? Nagyon közeli ez a föltevés. Mert az orosznak pénzre van szüksége, sok és még több pénzre! Pedig a nyugati szövetségesek, a francia s főleg az angol már alaposan megunhatták a baráti hitelezést Barknak, az orosz pénzügyminiszternek. De még náluk sem olyan könnyű portéka már a pénz, hogy valami könnyed, nagylelkű mozdulattal rázhatnák ki a zsebükből. Az orosz alighanem zsarolni akar, mégpedig annál erőszakosabb eszközökkel, minél jobban, minél nehezebben ragad meg a pénz a szövetségestársai pénzszekrényeiben! Vajha lenne, mégpedig mielőbb, különbéke az orosszal, vajha belátná a háborúja hasztalanságát. Ujjongó örömmel cáfolnák le kételyeinket. A harctéri helyzet kétségkívül olyan, hogy abból Oroszország beláthatná további erőfeszítéseinek hiábavalóságát, azt hogy Romániában inkább a győzelme hátráltatóját, mintsem előmozdítóját szerezte szövetségesül. De eddig semmi alapos ok sincs arra, hogy Oroszország eljutott már erre a belátásra. Mi tehát az oroszszál való különbékében ezidőszerint nemcsak hogy kételkedünk, de egyáltalában nem hiszünk. Távirat, telefon. “ A Szeged és Vidéke budapesti tudósítójának jelentései. — A menekülő orosz-román sereg Tancsa alá vonult. / GENFI október 28. Román félhivatalos jelentés közli, hogy a csernavodai hidat fölrobbantották és emiatt az orosz-román seregeknek észak felé kellett visszavonulni. Az orosz-román seregek ezidő szerint a harsova—bokadai vonalon, Tulcsától délre állanak, ahol a vidék hegyes és dombos és alkalmasabb a védelemre. (Az Est.) Bruszilov a jövő év augusztusára jósolja a békét. AMSTERDAM, október 28. A Temps tudósítójának Bruszilov kijelentette, hogy véleménye szerint a világháborút csak 1917 augusztusa táján fogják bevégezni. A románok Dobrudzsában a Duna torkolatához vonulnak vissza. ROTTERDAM, Október28. Orosz hivatalos jelentés a dobrudzsai frontról. Az ellenség az egész fronton folytatja támadásait. Az orosz és román csapatok folytonos harcokban a Harsova—Casapchivi vonaltól északra vonulnak vissza. Casapchivi falu Constantától több mint 50 kilométerre van északra, Harsovával körülbelül egy magasságban. Az orosz jelentés szerint a bolgárok már ezt a vonalat is átlépték és tovább nyomulnak a Duna torkolata felé. (Az Est.) Hivatalos jelentések. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, október 27. (rdv/raf.: (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Keleb nadseater Károly kir. herceg, lovassági tábornok harcvonala. Seradorneinél csapataink egy orosz magaslati támaszpontot elfoglaltak. Az oroszok ellentámadásai meghiúsultak. Kampolungtól északra és Predeáltól délre támadásainkkal előbbre haladtunk. A magyar-román keleti határon az ellenségnek ellentámadásait visszavertük. Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala: Az osztrák-magyar haderő körletében nincs jelentős esemény. Olasz hadszintér Az ellenség tüzérségi és aknavető tevékenysége, amely a Karszt-fensíkon és a mögötte fekvő területen levő állásaink ellen irányult, időnkint nagy hevességre fokozódott. Délkeleti hadsztér: A helyzet változatlan. Höfer, altábornagy. Német hivatalos jelentés. BUDAPEST, október 27. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Rupprecht bajor trónörökös hadcsoportja . A Sommetól északra erős tüzérségi tevékenység mellett csak felderítő osztagok ütköztek meg. A déli parton az ellenséges árkok előtti térre irányuló hatásos tüzünk a franciáknak a Fresnes—Macacourt— Dautres-vonalon készülőfélben levő támadását lefogta. A német trónörökös hadcsoportja: A Maas keleti partján a Poivre hegyhát és a Wevre között a nap folyamán a tüzérségi harc igen erős volt. Délben a franciák a Douaumonttól keletre levő állásainkat megtámadták, nagy veszteségeikkel visszavertük őket. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértábornagy arcvonala. A Szcara mentén az oroszok még kétszer megismételték hasztalan támadásukat. A rohamozó századokat az árkokat megszálló csapatok tüze visszaűzte. Tovább délre, a Wadzma torkolatánál sziléziai Landwehr-csapatok orosz előállásokat elfoglaltak és egy tisztet és 88 főnyi legénységet elfogtak. A lucki arcvonalon, Kisielin szakaszában az oroszok erős ágyutüze tovább tartott. Éjfélkor támadás következett, amely akadályaink előtt tüzünkben összeomlott. Erdélyi harc-''' tér: Károly kir. herceg lovassági tábornok arcvonala. Az Erdős-Kárpátok déli részében az oroszok és románok támadásai meghiúsultak. Erdély keleti határán az ellenség előretöréseit visszavertük. Predeáltól délre és Kampolung irányában támadásainkkal előbbre haladtunk.