Szeged és Vidéke, 1917. október (16. évfolyam, 224-250. szám)
1917-10-10 / 232. szám
1917 október 10 '^,TI»CKK-Va y r -#,(* !HWUTOS!ixr! szsc^:BD ÉS Lidére. Michaelis kandlár nyilatkozata. Ismét kancellárválságról beszélnek. BERLIN, október 9. A birodalmi gyűlés mai ülésén Bittmann független szocialista képviselő szólalt föl. Elmondotta, hogy a kancellár tegnapi nyilatkozata a német politikát a külföldön ismét széthúzónak és tisztességtelennek tünteti föl. (Az elnök rendre utasítja ezért Bittmannt.) Mert olyannak látszik, amely nyíltan a megegyezéses békét akarja, titokban azonban hódításokra készülődik. (Az elnök ismét rendre utasítja.) — Mi a nagynémet propaganda megszüntetését követeljük. - - folytatta Bittmann. — Bethmann Hollweg kancellársága idején még volt ellenáramlat a kormányban, most azonban a katonai párt kerekedik fölül. Követeli, hogy a kancellár nyíltan valljon szint. Michaelis kancellár emelkedett szólásra ezután. Bevezető beszédében hangsúlyozza, hogy Bittmannak nincsen joga arról beszélni, hogy a hadseregben agitáció folyik. (Viharos fölkiáltások balfelöl: Most végre tudjuk, kicsoda ön !) A kancellár hoszszasan fejtegeti, hogy legközelebb megkezdődik a közvélemény fölvilágosítása a háború okairól, Németország gazdasági fejlődéséről és hogy mi a jelentősége egy vesztett háborúnak a német munkásság számára. Az oktatás révén fokozni kell a tekintély öntudatát és annak fölismerését, hogy mennyire szükséges, hogy az egyesek teljesen alávessék magukat az általános, közös célnak. A kancellár kijelentette továbbá, hogy a tisztviselők teljesen szabadon vallhatják politikai meggyőződésüket és bármelyik párthoz csatlakozhatnak, amely nem áll ellentétben a német birodalom fennállásával. Egy följebbvaló sem kötelezheti bármely alantasát, hogy valamelyik pártba belépjen. — Nekünk a július 19-iki nyilatkozatba foglalt célokat — mondotta — meg kell értenünk és ki kell belőle venni mindent, amit tartalmaz. Gondoskodni kell arról, hogy ellenségeink a háború után ne köthessenek ellenünk irányuló dacszövetséget. Nem valósíthatunk meg olyan békét, amely a mi parasztjainkat megfosztja országunk régeitől és munkásainkat megfosztja a föllendülésre való képességétől. A béke nekünk gazdasági és kulturális fejlődésre kell. Mindaddig, amíg ellenségeink olyan követelésekkel lépnek föl, amelyek a németek számára elfogadhatatlanok,amelyek azt akarják, hogy német területet engedjünk át, békére kész kezünket karbatéve tartjuk. Várunk, mert várhatunk. Addig hadd dolgozzanak ágyúink, hadd dolgozzanak tengeralattjáróink. A mi békénk egyszer végre is ránk virrad. A kancellár beszéde után Capelle tengerészeti államtitkár szólalt föl. Capelle szenzációt keltő beszédben mutatott rá arra, hogy a német flotta körében erős békeagitáció volt és ezt a német független szocialisták szították. — Több tengerészt — mondta a tengerészeti államtitkár — az orosz forradalom példája elragadott s az némely német flottaember fejét is megzavarta. Így minden hajón bizalmi embert állítottak, hogy esetleg erőszak alkalmazásával s az engedelmesség megtagadásával a flotta működését megbénítsák és a békét kierőszakolják. A független szociáldemokraták vitték a főszerepet ebben. A birodalmi gyűlés épületében a kisebbségi szocialisták vezérei támogatást ígértek az agitációhoz. A flottánál történtek is sajnálatraméltó események, de ezekről nem nyilatkozhat. Akik büntetést kaptak, megérdemelték sorsukat. A flotta teljesítőképessége azonban egy pillanatig sem volt kérdéses. Haase kétségbe vonta a tengerészeti államtitkár adatainak alaposságát a független szocialisták agitációjára vonatkozólag. A kancellárnak az a célzása, hogy a független szocialistapártot törvényen kívül fogja helyezni, nem lepte meg. Egy nagyobb embernek, Bismarcknak sem volt elég ereje ehhez, Michaelisnak sem lesz. A kisebbségi szocialisták tiltakozására Capelte kivonatokat olvasott föl egyes okiratokból, amelyek kétségtelen bizonyítékai annak, hogy a független szocialisták támogatták, elősegítették a flotta békeakcióját. Ebeit a szociáldemokrata párt nevében kijelentette, hogy a tengerészeti államtitkár vádja nem jogosult. Bejelentette, hogy a kormány ellen küzdeni fognak minden rendelkezésre álló eszközzel. Kancellárválságról beszélnek. BERLIN, október 10. A Reichstag múl heti eseményeivel kapcsolatban bizonyos körök Michaelis utódját Kühlmannban látják. A válság átmenetileg enyhült ugyan, de a hágai Tyd című katolikus lap, amelynek kitűnő információi szoktak lenni a német katolikus centrumpárt hangulatáról, azt írja, hogy a német békebarátok között erős áramlat indult meg Kühlmann kancellársága érdekében. A válság nem szűnt meg. BERLIN, október 10. A birodalmi gyűlés hétfői viszonylagos nyugalmáról most kedden bebizonyult, hogy az csak rövid fegyverszünetnek volt tekinthető és a válság egyáltalán nem szűnt meg. Michaelis kancellár és Capelle államtitkár vádjai a független szocialisták ellen, akiknek szemére vetették, hogy a birodalmat és a porosz állam létét veszélyeztető törekvéseik vannak, fölkavarták a szenvedélyeket. Capello egyenesen Haase, Bittmann és Vogtherr képviselőket tette felelősekké a német flotta legénységében megnyilvánult lázadó törekvésekért. A támadás igen kellemetlen benyomást keltett és bár a függetlenségi szocialisták erélyes támadása után Michaelis enyhíteni próbálta kijelentéseit, ezzel azonban még jobban elmérgesedett a helyzet. A függetlenségi szocialistáknak, akik tegnapig nagyon népszerűtlenek voltak, védelmezői támadtak mindenfelől, a két konzervatív frakció kivételével. Azt kérdik, hogyhaa vádak alaposak, hol maradt az államügyész ? Kézet lapok Suhlrmandról. BERLIN, október 10. Sühlmann beszédéről a Börsenzeitung ezeket írja : — Kühlmann nagyjelentőségű államférfiúi beszédet mondott, amely őszinteségével és szabatosságával, valamint a világháború legsúlyosabb kérdéseinek óvatos meghatározásával mindent fölülmúl, amit évek óta arról a helyről hallottunk. A Vossische Zeitung írja : — Zvahlmann politikájával egyszerre a birodalmi gyűlés többségének talaján helyezkedett el. Mint az ántant, nem taktikázik maximális feltételekkel és lemond fantasztikus hódításokról, másrészt azonban tárgyalhatatlannak mondja Elzász-Lotharingia átengedésének kérdését. Meinx és társai hadseregszállítási bűnpörének tárgyalása. A temesvári hadosztálybíróság Meinx Walter élelmezési főhadnagy és társai hadseregszállítási bűnperében ma folytatta a bizonyítási eljárást. A tárgyalás elején Dohány Gyula dr. ügyész Meinx elé tárt egy okiratot, amely szerint 1914 augusztusában százhat vagyon kukoricát szállított a harctérre, ezzel szemben a rekviráló bizottságtól százhatvan—százhetven vagyon kukoricát kapott mázsánkint túlnyomórészben tizenhét koronájával, csekély részben pedig tizennyolc koronájával. Miért vásárolt hát mégis Böhmtől tizenegy vagyonnal húsz koronájával, kilencven vagyonnal pedig tizenkilenc koronájával ? Nem állhat meg az a vallomása, hogy gyorsan kellett a kukorica, mert ime kiderül, hogy augusztusban jóval nagyobb mennyiségű olcsóbb kukorica állt rendelkezésére, mint amenynyire szüksége volt. Meiix: A jövőre is akartam gyűjteni az árut, nem tudtam, mennyire lesz szükségem. Ügyész: Szeptemberre is lekötött már Lória Henrik ötven vagyon kukoricát, tizenhét koronájával. Tehát nem lehetett szüksége húsz és tizenkilenc koronás kukoricára. És ha már azt mondja ön, hogy amikor látta, hogy olcsóbban is juthat áruhoz, a húsz koronás tételt stornirozta, miért nem stornirozta a tizenkilenc koronás tételeket is? Meinx erre a kérdésre nem adott választ. Ezután Böhm Sándor rizsszállításainak tárgyalása következett. Ügyész: (Meinxhez) 1914 augusztus 24-én érkezett Schwartz E. és Fia cégtől a közraktárakhoz katonai fuvarlevéllel két vagyon rizs. Meinx: A cég bizonyára a katonai bélyegzővel ellátott birtokában levő fuvarleveleket saját árui szállítására is fölhasználta. — Ön sajátkezű szolgálati jegyével utasította a közraktárakat, hogy a két vagyon rizst adják ki a Schwartzcégnek. — Miután én a két vaggon rizst nem rendeltem, kénytelen voltam azt kiutaltatni a Schwartz cégnek. — A Schwartz-cég még azon a napon eladta a rizst mázsánkint hatvan koronájával Böhm Sándornak, aki még abban az órában eladta a két vagyon rizst a katonai élelmezési raktárnak mázsánkint hetven koronájával. Böhm tehát ilyen módon egy óra leforgása alatt tízezer koronát keresett. Romanov Rezső dr. védő (Meiixhez) : — Tudta ön azt, hogy a közraktárakhoz érkezett két vagyon rizst a Schwartz-cég eladta Böhmnek ? — Nem. Védő: Az a rizs, amelyet Böhmtől vásárolt, azonos volt-e azzal, amely a Schwartz cégtől érkezett a közraktárakba? — Nem tudom. Ügyész: Miért vásárolt ön hetven fillérért rizst, amikor ötven fillérért is kaphatott . Az ügyész kérésére a tárgyalásvezető fölmutatta, hogy a katonai raktár 1914 július 30 án Hoffmann Jánostól vásárolt negyven vagyon rizst mázsánkint hatvanöt koronájával, szeptemberben pedig a Beregi-cégtől ötven koronájával. A védő annak megállapítását kérte, hogy a rizs minősége különféle, az alacsonyabb-magasabb árak nem jelentik azt, hogy azok mind egyforma minőségű rizsre vonatkoznak. A rizs után egyéb áruk szállításának tárgyalására került a sor. A tárgyalást holnap reggel folytatják.