Szeged és Vidéke, 1918. január (17. évfolyam, 8-25. szám)

1918-01-10 / 8. szám

­ A választójog és a magyarság. Magyarország húszmilliónyi népes­­ségéből az új javaslat 3.400 000 polgárnak adja meg a választójogot állandóan,­­ a 443.000 Károly­­keresztes kiskorúval és 100.000-nyi hadiözveggyel pedig közel 3.900.000 honfitársunknak átmenetileg. Ez nagyarányú előhaladás jog­rendünkben. A múlt század derekán a honi választók száma nem sokkal múlta fölül a 800.000 et. Az 1913. évi reform a legújabb összeírásnál alig 18 millióra emelte a választók létszámát, amely most állandóan kö­zel 90 százalékkal s átmenetileg 100 százalékkal fog növekedni. Valóban tekintélyes státust jelent a 37 millió férfi s a 260.000­nyi nő, akik az új javaslat szerint vá­lasztók lesznek ezentúl Magyarorszá­gon. Elmondhatjuk, hogy e reform közel jár a jogáltalánosításhoz s utána szükségképp nyugvópontnak kell a kérdésben következnie nálunk. Az intézménynek időre lesz szük­sége, hogy az életben érvényesül­hessen s a hozzá fűződő reménye­ket beválthassa. Maga az élet is közre fog működni ebben, automa­­tice folytatva a munkát, amit a tör­vény most megindít. A népiskolák és a felnőttek számára rendezett állami tanfolyamok gondoskodni fog­nak róla, hogy az értelmi cenzus­nak mentül szélesebb rétegek felel­jenek meg s az analfabéták száma, velük a választójogból elvileg ki­zártaké, évről-évre kisebb legyen. Mértékadó szempontja e választó­jogi problémának az is, hogy a reform Magyarország nemzeti jellegét s a magyarság vezető hivatását érin­tetlenül föntartja. A kodifikáció erre nézve két hat­hatós biztosítékról gondoskodott: az egyiket beszédesen fejezi ki az arány, amelyben a magyar választók a más­­ajkúakhoz állanak, a másik a válasz­tókerületek új beosztásából s a ma­gyarság adta mandátumok számszerű túlsúlyából állapítható meg. Ami a választók arányát illeti, erről a jelen javaslat mellékleteiben a legmegnyugtatóbb bizonyítékok tükröződnek. Az egész választói státus közepete a magyar elem 62,6 százalékot fog kitenni jövőre s ez arány 3 százalékkal kedvezőbb a múlt századbeli status quonál s 1,5 szá­zalékkal kedvezőbb az 1913. évi tör­vényben jelzett állapotnál. Szemléltetőleg egészítik ki e képet a többi fajnépek arányszámai, szem­beállítva egymással az uj javaslat s az 1913 iki törvény kombinációja szerint : az uj javasl­at 1913. tor­­lat szerint: vény szerint. Megállapíthatjuk tehát ez adatok­ból, hogy az uj javaslat messzemenő jogtágításai a magyarság arányának másfél százalékkal kedvezőbb alaku­lását eredményezik. Igazolják ez idézett számok reali­tását a katonaviseltek anyanyelvéről 1910 ben följegyzett adatok: a had­kötelezettségnek akkor eleget tett 1.200.000 kiszolgált férfi s ebből magyar volt 779 000 vagyis 64,7 százalék, német volt 144 000 vagyis 12 százalék, tót volt 120 000 vagyis 10 százalék, román volt 96.000 vagyis 8 százalék. A magyarság e nagy túlsúlyú abszolút többsége a választók szavazataiban is szükség­képp érvényesülni fog s garantálja a magyar állam történeti jellegének és a magyarság vezető feladatának állandóságát. A legnagyobb garancia persze az új választókerületi beosztás lesz, amelyről a javaslat most készül a választójogi minisztériumban. Látva e kodifikáció buzgó munkásságát és az impozáns eredményeket, hazafias bizalommal nekünk további munká­lata elé. németeké 12 5 % 13 3 % tótoké 9.7 „ 10.4 „ románoké 9.1 „ 86 „ ruthéneké 1.2 „ 1.7 „ horvátoké 1.1 „ 1.1 „ szerbeké 2.4 „ 2.3 „ egyéb nyelv. 1.4 „ 1.4 „ SZEGED ÉS VIDÉKE, 1918 január 10 Aranyat veszek 4—6—8 koronáig grammonként. — Brillánt éksze­rekért is magas árat fizetek. — FISCHER K. órás-ékszerész, s Korzó-kávéház mellett. 8582 9 háború Bigének kezdete. BERLIN, január 9. A Corriere d’Italia a következőket írja Lloyd George beszédéről: Ez a beszéd fontos lépés a béke felé, mert a pápa jegyzékének úgyszólván vala­mennyi békeformuláját­­felöleli. Az Osservatore Romano is azt írja, hogy ez a beszéd nem egyéb, mint a háború végének kezdete. Anglia ki­jelentette, hogy mi a kívánsága és a háborús célok közül nem egy ballasztot dobott ki, ami pedig meg­maradt, az közeledést jelent Czernin javaslataihoz, legalább annyiban, hogy alapot szolgáltat a további megbeszélésekre és a megértésre. Szt.­Vencel koronája Cseh vezér a tót aspirációi­ ellen. A cseh képviselők legutóbb száz­­ötvenen összegyűltek és ezen a gyű­lésen fogadalmat tettek, hogy az 1917 május 30-án hozott rezolució­­nak érvényt szereznek. Szent Vencel koronáját visszaszerzik és megterem­tik a cseh királyságot. Ilyen fantasz­tikus tervet eszeltek ki a túlzó és önállóságukról álmodozó intranzigens cseh politikusok. A sokat emlegetett Szent Vencel koronája furcsa valami, amelyről egy osztrák konzervatív­­párti férfiú fölötte érdekes dolgokat mond el. — Éppen most forgatom az 1861-iki híres országgyűlés naplóját, amely­ben egy igen érdekes epizódra akad­tam. Ez a passzus a mostani föl­kavart politikai helyzetre nézve kü­lönös aktualitással bir. Ugyanis 1861-iki július 22-én tartotta neve­zetes 27-iki ülését az osztrák parla­ment. Giskra dr., morva képviselő ezen ülésen heves támadást intézett a csehek államjogi álláspontja ellen és kijelentette, hogy Szent Vencel koronájáról beszélni nem lehet. Az egész dolog, ami Szent Vencel koro­nája köré csoportosul, misztikus ki­találás, mert Szent Vencel soha sem viselt koronát. Jól tudjuk — mon­dotta a morva képviselő —, hogy ez a korona 1215-ből származik, tehát olyan időből, amikor a tisztelt Vencel herceg már régen csontváz volt. Egy újkori misztifikációról van szó, amivel a népet bolonddá tartják. Giskra dr. ezen támadására Rie­ger dr., a csehek jogtudós vezére augusztus 12-én válaszolt a követ­kező beszéddel: — Illenék Giskra dr.-nak tudni, hogy Luxenburg János király idejé­ben elveszett a cseh királyi korona és fia, IV. Károly új koronát készít­tetett. IV. Károly király kieszközölte a pápai bullát és az újonnan ké­szült cseh koronát Szent Vencelnek ajánlotta, azzal, hogy ez a korona minden időkben Szent Vencel nevét viselje. Erre óriási lárma, kavarodás , és hahota tért ki a baloldalon. Rieger folytatja: Önök nevethet­nek, önök talán más vallási föl­fogás fölött is nevetnek, de itt annak megállapításáról van szó, hogy Szent Vencel koronája nem egy új­kori misztifikáció, hanem történelmi tény. Pápai bulla ajánlotta föl az ország védőszentjévé és ezt a nevet kell minden időben viselnie és viseli is. Rieger után fölszólalt Stamm dr. és megjegyezte, hogy a csehországi németek nagy tiszteletben tartják őfelsége jelvényét és ez áll a koro­nára is, de a korona egy olyan év, amelynek az egész monarkiát kellene átfognia, és e helyett a koronával egy olyan éket kapunk, amelyet a németek és csehek közé vernek, sőt olyan szomorú ékké fejlődik ki, amelyet Magyarország testébe is bele­­szorítanak, hogy a tótokat leszakítsák az ország testéről. Rieger cseh vezér ezen megjegy­zésére Stamm dr. magából kikelve a következőket mondotta: — Ez nem igaz! A tótok sohasem tartoztak Csehország koronájához. Rieger a cseh nép egyik legtekin­télyesebb közjogásza, amellett európai hírű tudós és mint politikus is a mai napig komoly vezérszerepet ját­szott a cseh nemzeti mozgalmakban. Ez a közbeszólás históriai értékű. Mutatja azt is, hogy a cseh politi­kusok miként foglalnak álláspontot a tót kérdésben. URANIA TELEFON 872. Csütörtökön és pénteken, január hó 10-én és 11-én: ALBERT BASSERMANN a nagyszerű ♦ német színész: Ne legyenek más isteneid! Művészdráma 4 rész­ben. A női főszerepben: Hanny Weisse. Stílusos, értékes filmalkotás. — Előadások :­u. fi. 7 és 9 órakor. Jegyek előre válthatók délután fél 1­4 órától kezdve. Franciaország elismerte Finnországot és Ukrájnát GENF, január 9. A Matin írja: Finnországnak önálló államként való elismerése érdekes precedenst teremt. Hozzátehetjük, hogy Franciaország­nak ugyanez a szándéka az ukrán köztársasággal szemben és hogy az a főbiztos, akit a szövetségesek Kievbe kiküldenek, rövid idő múlva részt fog venni a rada tanácskozásain. Rosman Dávid szücsmester és szörmeáruháza Kelemen­ utca 7. sz. • Telefon 12—71. » A legnagyobb választék perzsakabá­tokban és szörmegarmturakban. S 844b Ha egészségét szereti, Médi spécialité úgy kizárólag csakis a valódi higiénikus szivarkahüvelyt szívja, mert minden egyes szivarkahü­vely nikotinfölszívó vattával van ellátva. Ára­m doboz (100 drb) 1*20 K. Kapható minden dohánytőzsdében és a legtöbb fűszer- és vegyeskereskedésben is. Tegyen egy kísérletet meg fog győződni fenti állítás valódiságáról.

Next