Szeged és Vidéke, 1918. február (17. évfolyam, 26-48. szám)

1918-02-01 / 26. szám

1918 február 1­878GSD is VIDÉKÜL Párttanácskozások az új párthoz való csatlakozásról. BUDAPEST, február 1. (Telefon jelentés.) Az Apponyi párt ma dél­előtt 10 órakor kezdte meg értekez­letét, amelyen Apponyin kívül Tóth János belügyminiszter és Földes Béla átmenetgazdasági miniszter is jelen volt. A párt hatvan tagja közül negyven jelent meg és néhány fő­ispán is elment az értekezletre. Az értekezletet Apponyi Albert gróf nyitotta meg hosszabb beszéd­del. Az új kormánypárti programot a függetlenségi álláspont szempont­jából ismertette és megállapította, hogy az nem fedi ugyan teljesen a függetlenségi programot, de a had­sereg kérdésében olyan eredményt biztosít, amely a nemzetre nézve erkölcsi és anyagi tőkét jelent. Ezt az alkalmat elhalasztani nem lehet és ezért fölszólítja pártját, hogy a maga önállóságának megszüntetésé­vel csatlakozzék az új párthoz. Az ülést ezután megszakították és délután folytatják. Az alkotmány­párt is ma tart érte­kezletet­ a csatlakozás dolgában, az országos demokrata párt állásfoglaló értekezlete vasárnap délelőtt 11 óra­kor lesz. A néppárt már napok óta tanácskozik és azt határozta, hogy különállásának föntartásával egy­értelműen csatlakozik. Hány tagja lesz az új pártnak? Az új párt az eddigi számítás sze­rint legalább 115 tagot fog számlálni. Ebben a számban az egyes pártok és csoportok a következőkép oszol meg : Apponyi-párt 59, alkotmány­párt 23, néppárt 13, demokrata párt 5, pártonkívüliek 15. A pártok elha­tározásaikat a képviselőház keddi ülésén okolják meg. Apponyin, And­­rássyn és Molnár Jánoson kívül még hároman iratkoztak föl szólásra, Károlyi Mihály gróf, a kisgazdapárti Szabó István és Fényes László. Apponyi nyilatkozata a mun­kapárt visszautasításáról. Apponyi Albert grófnak a munka­párt csatlakozására vonatkozó vissza­utasítása a munkapártban nagy föl­­tünést keltett. Azt hiszik, hogy a kormány a választójog kérdésében még nem mondta ki az utolsó szót és úgy gondolják, hogy Apponyi szavai élesebbek voltak, mint ő maga is akarta. Apponyi a Ház tegnapi ülésén tett kijelentésére vonatkozólag a követ­kezőket mondta: — Engem lep meg, hogy a mun­kapárt az én kijelentésemet megle­petésnek tartja. Soha nem lehetett kétség aziránt, hogy a választójogi törvényjavaslat megállapodás ered­ménye, amelytől eltérni nem lehet. Módosításról csak a javaslatnak a jogkiterjesztő részét nem érintő rész­leteknél lehet szó. Ez egészen vilá­gos volt. A miniszterelnök beszédének hatása. BUDAPEST, február 1. (Telefon­jelentés.) Wekerle beszéde nagy hatást keltett az egész Házban. Általános benyomás szerint ilyen nagy nemzeti programot 1867. óta nem adott egy kormány sem. Külö­nösen általános helyeslést keltett az önálló és nemzeti hadseregre vonat­kozó rész, ahol Wekerle nyomaté­kosan hangoztatta, hogy a kormány ebbeli törekvése a király helyeslé­sével és legmesszebbmenő jóakara­tával találkozik, az egységes véde­lem érdekeinek megóvása mellett. Tetszést keltett a községi közigaz­gatás egyszerűsítése és a községi vezetés intelligens emberekre bízása is. A kormányt támogató összes pártok tapsoltak a birtokpolitikai résznek és a többtermelés hangoz­tatásának. Az egész Ház helyeselte a Németországgal való szövetség föntartását, valamint az erőteljesen hangoztatott kijelentését annak, hogy a kormány a legőszintébben kívánja a békét, de a legerélyesebben szembeszáll még csírájukban azok­nak a törekvéseknek, amelyek a mai társadalmi rendet föl akarják fordítani és a békét csak azért követelik, hogy a mai háború után a népek harcát fölidézzék. Ugyancsak általános tetszést kel­tett a programnak a kereskedelem­politikai önállóságunkat hangoztató része, amely szabad kezet ad nekünk arra nézve, hogy Ausztriával milyen szövetséget akarunk és arra nézve, hogy a kérdésben a jövő ország­gyűlésé legyen a döntő szó. Wekerle általában nagy lendülettel és nyoma­tékkal beszélt, annak jeléül, hogy kormánya élén nemcsak gazdasági, nemzeti, korszerű programot akar adni, hanem azt meg is akarja való­sítani. Beszéde végén e célból föl­hívása a nemzeti erők tömörülésére igen nagy hatást keltett. Ez meg­­értett Tisza beszédén is, aki közvet­lenül Wekerle után beszélve, a mai körülmények közt legfontosabb állami célok elérése érdekében készséggel fölajánlotta a munkapárt támogatását, föltételül az együttműködésnek a többi kérdésekben való kölcsönös megérté­sét tűzvén ki. m­n­fi sonka," A R­ép szalámi és egyéb húsneműek, szardínia,,has leveskocka DANNER MIHÁLY csemegekereskedésében, Széchenyi-tér. Ipartestületek a központok ellen. A szegedi iparkamara fölterjesztése a miniszterhez. Országszerte izgatott hangulat ta­pasztalható a különböző központok és más hatóságok működésével szem­ben, amelyek a különböző, „hadi“ anyagok elosztását végzik, ha ugyan igazában végezni tudnák. Ennek a hangulatnak érdekes kifejezője az a körlevél, amelyet a szegedi kamarai kerülethez tartozó újvidéki ipartestü­letnek a kezdeményezésére minden ipartestület megküld az illetékes ke­reskedelmi és iparkamarának. A kör­levél, amelyet eddig körülbelül negy­ven ipartestület küldött meg a sze­gedi kamarának, szószerinti szövegé­ben a következő: Az ipari cikkek előállításához szük­séges nyersanyagok és félgyártmá­nyok beszerzése a háború okozta rendellenes termelési és kereskedelmi viszonyok folytán mind nehezebbé válik, minek következtében kisiparo­saink élete valóságos tengődéssé vagy jobban mondva vergődéssé lett. A nagyiparos és gyáros csak be tudja szerezni az üzem föntartásához szükséges eszközöket és cikkeket, mert összeköttetéseik és befolyásuk révén aránylag könnyen kiváltságos helyzetbe tudják magukat emelni. De a kisiparosok köréből a panaszok napról-napra sűrűbben és vésztjós­­lóbban hangzanak föl. Kender, bőr, cérna és varrókellé­kek, iparcukor, bádoglemezek, vas, kovácsszén, petróleum, gyapjú, kár­pitos és paplanos anyagok beszer­zése a kisiparos részére határos a lehetetlenséggel, a különféle közpon­tokhoz közvetített töméntelen kérel­mekre adott ígéreteket már senki sem veszi komolyan, sőt a közönség előtt teljesen diszkreditálva vannak azok és csak szemfényvesztésnek tartják. Kérjük ezért a tekintetes kamarát, hogy a kisiparosok érdekeinek, he­lyesebben létének megvédése céljá­ból komolyan és a legerélyesebben lépjen közbe és tekintélyének egész súlyát vesse latba, az illetékes fó­rumoknál kieszközlendő az említett anyagok kiutalványozását a kisipa­rosok részére. Előterjesztésünknek figyelembevé­telét nemcsak a közérdek, hanem észszerű politikai szempontok is követelik és minden más magánér­dek fölé való helyezését parancsolják. A kamaránál érdeklődtünk, hogy a vezetőség milyen álláspontot foglal el ezzel a kétségtelenül jellemző háborús dokumentummal szemben. Kérdezősködésünkre azt a választ nyertük, hogy egyrészt a kamara külön-külön válaszolt az összes ipar­testületeknek és kifejtette, hogy a bajok és nehézségek oka hol kere­sendő, másrészt azonban már sürgős fölterjesztést intézett a kereskedelem­ügyi minisztériumhoz, hogy ott, ahol lehet, lépjen közbe a bajok orvoslása érdekében. Beadványában különösen arra helyezett súlyt a kamara, hogy a központoknak mai adminisztrációja, amely nagyon lassú és időt rabló, meggyorsíttassék és jobban alkalmaz­kodjék a gyakorlati élet igényeihez. Az ügy különben a kamara legköze­lebbi teljes ülését is foglalkoztatni fogja. Olaszországból nem jön élelmiszer. A berlini Vossische Zeitung a kö­vetkezőket jelenti a román és olasz­­országi gabonaszállításról: Élelmi­szereknek és takarmányféléknek Olaszországból Ausztria-Magyaror­­szágba és Németországba való ki­viteléről egyáltalán nem lehet be­szélni, mert az ottani készletek az olasz lakosság élelmezésére sem ele­gendők. Romániából az ország meg­szállása napjától máig Németország­ba 630.000, Ausztria-Magyarországba pedig 256 000 tonna gabonát és tengerit szállítot­ak. A számok he­lyes megítélésénél tekintetbe veendő, hogy Németország és Ausztria-Ma­­gyarország lakosainak a száma úgy aránylik, mint 7,5. Újabb jelentések Pak­s bombázásáról A tegnapi német hivatalos jelentés a következőket közölte : Karácsony estéken és január hónap folyamán ellenfeleink repülői figyel­meztetésünk ellenére ismét megtá­madták a hadműveleti területen kí­­vül fekvő nyílt német városokat. Védő rendszabályaink folytán neve­zetesebb veszteség, vagy kár nem történt. Megtorlásul január 30 ról 31-re virradó éjjel végrehajtottuk az első tervszerű légitámadást Páris el­len, amelyre 14.000 kilogram bom­bát dobtunk. Poincaré a bombázások színhelyén. GENF, február 1. Parisból jelen­tik . Poincaré elnök az éjszaka fo­lyamán megtekintette a városnak azokat a részeit, amelyekre bombá­kat dobtak. Délután a kórházakat látogatta meg, amelyekben 60 sebe­sült fekszik. A sebesültek valameny­­nyien az utcán vagy az ablakoknál tartózkodtak a bombázás idején. Egyik bomba eltörte a gázvezetéket. A párisi bombázás­­ áldozatai: GENF, február 1. Parisból je­lentik hivatalosan. A szerdai bomba­vetés áldozatainak száma hivatalos megállapítás szerint a következő : Harminchat halott, közülük 22 Pá­­risban és 16 a város szélein, 190 sebesült, közülük 116 a város belső részein és 76 a széleken. Az áldo­zatok közt számos asszony és gyermek is van. A bombák három kórházat is eltaláltak és egyikben tüzet okoztak.

Next