Szeged és Vidéke, 1918. február (17. évfolyam, 26-48. szám)

1918-02-01 / 26. szám

1918 február 1878GSD is VIDÉKÜL Párttanácskozások az új párthoz való csatlakozásról. BUDAPEST, február 1. (Telefon jelentés.) Az Apponyi párt ma délelőtt 10 órakor kezdte meg értekezletét, amelyen Apponyin kívül Tóth János belügyminiszter és Földes Béla átmenetgazdasági miniszter is jelen volt. A párt hatvan tagja közül negyven jelent meg és néhány főispán is elment az értekezletre. Az értekezletet Apponyi Albert gróf nyitotta meg hosszabb beszéddel. Az új kormánypárti programot a függetlenségi álláspont szempontjából ismertette és megállapította, hogy az nem fedi ugyan teljesen a függetlenségi programot, de a hadsereg kérdésében olyan eredményt biztosít, amely a nemzetre nézve erkölcsi és anyagi tőkét jelent. Ezt az alkalmat elhalasztani nem lehet és ezért fölszólítja pártját, hogy a maga önállóságának megszüntetésével csatlakozzék az új párthoz. Az ülést ezután megszakították és délután folytatják. Az alkotmánypárt is ma tart értekezletet a csatlakozás dolgában, az országos demokrata párt állásfoglaló értekezlete vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. A néppárt már napok óta tanácskozik és azt határozta, hogy különállásának föntartásával egyértelműen csatlakozik. Hány tagja lesz az új pártnak? Az új párt az eddigi számítás szerint legalább 115 tagot fog számlálni. Ebben a számban az egyes pártok és csoportok a következőkép oszol meg : Apponyi-párt 59, alkotmánypárt 23, néppárt 13, demokrata párt 5, pártonkívüliek 15. A pártok elhatározásaikat a képviselőház keddi ülésén okolják meg. Apponyin, Andrássyn és Molnár Jánoson kívül még hároman iratkoztak föl szólásra, Károlyi Mihály gróf, a kisgazdapárti Szabó István és Fényes László. Apponyi nyilatkozata a munkapárt visszautasításáról. Apponyi Albert grófnak a munkapárt csatlakozására vonatkozó visszautasítása a munkapártban nagy föltünést keltett. Azt hiszik, hogy a kormány a választójog kérdésében még nem mondta ki az utolsó szót és úgy gondolják, hogy Apponyi szavai élesebbek voltak, mint ő maga is akarta. Apponyi a Ház tegnapi ülésén tett kijelentésére vonatkozólag a következőket mondta: — Engem lep meg, hogy a munkapárt az én kijelentésemet meglepetésnek tartja. Soha nem lehetett kétség aziránt, hogy a választójogi törvényjavaslat megállapodás eredménye, amelytől eltérni nem lehet. Módosításról csak a javaslatnak a jogkiterjesztő részét nem érintő részleteknél lehet szó. Ez egészen világos volt. A miniszterelnök beszédének hatása. BUDAPEST, február 1. (Telefonjelentés.) Wekerle beszéde nagy hatást keltett az egész Házban. Általános benyomás szerint ilyen nagy nemzeti programot 1867. óta nem adott egy kormány sem. Különösen általános helyeslést keltett az önálló és nemzeti hadseregre vonatkozó rész, ahol Wekerle nyomatékosan hangoztatta, hogy a kormány ebbeli törekvése a király helyeslésével és legmesszebbmenő jóakaratával találkozik, az egységes védelem érdekeinek megóvása mellett. Tetszést keltett a községi közigazgatás egyszerűsítése és a községi vezetés intelligens emberekre bízása is. A kormányt támogató összes pártok tapsoltak a birtokpolitikai résznek és a többtermelés hangoztatásának. Az egész Ház helyeselte a Németországgal való szövetség föntartását, valamint az erőteljesen hangoztatott kijelentését annak, hogy a kormány a legőszintébben kívánja a békét, de a legerélyesebben szembeszáll még csírájukban azoknak a törekvéseknek, amelyek a mai társadalmi rendet föl akarják fordítani és a békét csak azért követelik, hogy a mai háború után a népek harcát fölidézzék. Ugyancsak általános tetszést keltett a programnak a kereskedelempolitikai önállóságunkat hangoztató része, amely szabad kezet ad nekünk arra nézve, hogy Ausztriával milyen szövetséget akarunk és arra nézve, hogy a kérdésben a jövő országgyűlésé legyen a döntő szó. Wekerle általában nagy lendülettel és nyomatékkal beszélt, annak jeléül, hogy kormánya élén nemcsak gazdasági, nemzeti, korszerű programot akar adni, hanem azt meg is akarja valósítani. Beszéde végén e célból fölhívása a nemzeti erők tömörülésére igen nagy hatást keltett. Ez megértett Tisza beszédén is, aki közvetlenül Wekerle után beszélve, a mai körülmények közt legfontosabb állami célok elérése érdekében készséggel fölajánlotta a munkapárt támogatását, föltételül az együttműködésnek a többi kérdésekben való kölcsönös megértését tűzvén ki. mnfi sonka," A Rép szalámi és egyéb húsneműek, szardínia,,has leveskocka DANNER MIHÁLY csemegekereskedésében, Széchenyi-tér. Ipartestületek a központok ellen. A szegedi iparkamara fölterjesztése a miniszterhez. Országszerte izgatott hangulat tapasztalható a különböző központok és más hatóságok működésével szemben, amelyek a különböző, „hadi“ anyagok elosztását végzik, ha ugyan igazában végezni tudnák. Ennek a hangulatnak érdekes kifejezője az a körlevél, amelyet a szegedi kamarai kerülethez tartozó újvidéki ipartestületnek a kezdeményezésére minden ipartestület megküld az illetékes kereskedelmi és iparkamarának. A körlevél, amelyet eddig körülbelül negyven ipartestület küldött meg a szegedi kamarának, szószerinti szövegében a következő: Az ipari cikkek előállításához szükséges nyersanyagok és félgyártmányok beszerzése a háború okozta rendellenes termelési és kereskedelmi viszonyok folytán mind nehezebbé válik, minek következtében kisiparosaink élete valóságos tengődéssé vagy jobban mondva vergődéssé lett. A nagyiparos és gyáros csak be tudja szerezni az üzem föntartásához szükséges eszközöket és cikkeket, mert összeköttetéseik és befolyásuk révén aránylag könnyen kiváltságos helyzetbe tudják magukat emelni. De a kisiparosok köréből a panaszok napról-napra sűrűbben és vésztjóslóbban hangzanak föl. Kender, bőr, cérna és varrókellékek, iparcukor, bádoglemezek, vas, kovácsszén, petróleum, gyapjú, kárpitos és paplanos anyagok beszerzése a kisiparos részére határos a lehetetlenséggel, a különféle központokhoz közvetített töméntelen kérelmekre adott ígéreteket már senki sem veszi komolyan, sőt a közönség előtt teljesen diszkreditálva vannak azok és csak szemfényvesztésnek tartják. Kérjük ezért a tekintetes kamarát, hogy a kisiparosok érdekeinek, helyesebben létének megvédése céljából komolyan és a legerélyesebben lépjen közbe és tekintélyének egész súlyát vesse latba, az illetékes fórumoknál kieszközlendő az említett anyagok kiutalványozását a kisiparosok részére. Előterjesztésünknek figyelembevételét nemcsak a közérdek, hanem észszerű politikai szempontok is követelik és minden más magánérdek fölé való helyezését parancsolják. A kamaránál érdeklődtünk, hogy a vezetőség milyen álláspontot foglal el ezzel a kétségtelenül jellemző háborús dokumentummal szemben. Kérdezősködésünkre azt a választ nyertük, hogy egyrészt a kamara külön-külön válaszolt az összes ipartestületeknek és kifejtette, hogy a bajok és nehézségek oka hol keresendő, másrészt azonban már sürgős fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy ott, ahol lehet, lépjen közbe a bajok orvoslása érdekében. Beadványában különösen arra helyezett súlyt a kamara, hogy a központoknak mai adminisztrációja, amely nagyon lassú és időt rabló, meggyorsíttassék és jobban alkalmazkodjék a gyakorlati élet igényeihez. Az ügy különben a kamara legközelebbi teljes ülését is foglalkoztatni fogja. Olaszországból nem jön élelmiszer. A berlini Vossische Zeitung a következőket jelenti a román és olaszországi gabonaszállításról: Élelmiszereknek és takarmányféléknek Olaszországból Ausztria-Magyarországba és Németországba való kiviteléről egyáltalán nem lehet beszélni, mert az ottani készletek az olasz lakosság élelmezésére sem elegendők. Romániából az ország megszállása napjától máig Németországba 630.000, Ausztria-Magyarországba pedig 256 000 tonna gabonát és tengerit szállítotak. A számok helyes megítélésénél tekintetbe veendő, hogy Németország és Ausztria-Magyarország lakosainak a száma úgy aránylik, mint 7,5. Újabb jelentések Paks bombázásáról A tegnapi német hivatalos jelentés a következőket közölte : Karácsony estéken és január hónap folyamán ellenfeleink repülői figyelmeztetésünk ellenére ismét megtámadták a hadműveleti területen kívül fekvő nyílt német városokat. Védő rendszabályaink folytán nevezetesebb veszteség, vagy kár nem történt. Megtorlásul január 30 ról 31-re virradó éjjel végrehajtottuk az első tervszerű légitámadást Páris ellen, amelyre 14.000 kilogram bombát dobtunk. Poincaré a bombázások színhelyén. GENF, február 1. Parisból jelentik . Poincaré elnök az éjszaka folyamán megtekintette a városnak azokat a részeit, amelyekre bombákat dobtak. Délután a kórházakat látogatta meg, amelyekben 60 sebesült fekszik. A sebesültek valamenynyien az utcán vagy az ablakoknál tartózkodtak a bombázás idején. Egyik bomba eltörte a gázvezetéket. A párisi bombázás áldozatai: GENF, február 1. Parisból jelentik hivatalosan. A szerdai bombavetés áldozatainak száma hivatalos megállapítás szerint a következő : Harminchat halott, közülük 22 Párisban és 16 a város szélein, 190 sebesült, közülük 116 a város belső részein és 76 a széleken. Az áldozatok közt számos asszony és gyermek is van. A bombák három kórházat is eltaláltak és egyikben tüzet okoztak.