Szeged és Vidéke, 1918. október (17. évfolyam, 217-243. szám)

1918-10-04 / 220. szám

1918 október 4 SZBßS® iS milt Szigorú büntetést szabnak az áruhalmazokra. Miként már jelentettük az igazság­ügyminisztériumban befejezéshez kö­zeledik az árdrágítási visszaélésről szóló törvény tervezetének készítése. A kodifikációs ügyosztály, okulva a most még érvényben levő törvény kardinális hibáin, sok olyan­ új sza­kaszt konstruált, amelyek hivatva lesznek az eddig büntetlenül űzött visszaélések meggátlására. A régi törvény ugyanis csak azokat az em­bereket üldözte, akik vagy túllépték a makszimális árat, vagy pedig ható­sági engedély, vagy iparigazolvány nélkül közvetítő kereskedelemmel foglalkoztak és lánckereskedelmet űztek. Ellenben nem történt bántódá­­suk azoknak a kereskedőknek, al­kalmi egyesületeknek, részvénytársa­ságoknak, amelyek nem ritkán száz­ezreket, sőt milliókat érő árukat hal­moztak föl üzletükben és raktárukban, ezeket csak akkor hozták forgalomba, amikor már az árak zsaroló igényeik­nek megfeleltek. Minthogy azok, akik az árufelhal­­mozást büntetlenül űzhették, bejegy­zett cégek voltak, a törvény ezeket mentesítette a büntetéstől.­­ Az új árdrágítási törvény kiterjeszkedik azonban a bejegyzett cégek árufel­­halmozására is és mindazokat, akik készletüket nem árulják ki és vissza­tartják, és úgy szigorúan fogja bün­tetni, mint a közönséges árdrágító­kat. Ezenkívül az új törvény azokat, akiket árdrágító visszaélés miatt meg­büntetnek, megfosztja iparigazolvá­­nyukról, törli a bejegyzett cégek céglajstromából is. Amint a törvény tervezete teljesen elkészül, a kormány megküldi az érdekelt kereskedelmi és iparkamaráknak és meg fogja hall­gatni ezeknek a véleményét is. tfMMHUMEHHNMMHMMMMBM Felekezet elleni izgatásért elítélt káplán. Karácsonyi Guido belvárosi káp­lánt a királyi ügyészség sajtó útján elkövetett osztály- és hitfelekezet elleni gyűlöletre izgatás bűntette miatt vádolta azért, mert Szegeden a Petőfi-nyomdában 1918 április hó­ban kinyomatott „Olvasd és add tovább!“ című röpiratban a tőke nélküli osztályt a tőkések ellen a keresztény hitfelekezeten levőket a zsidó hitfelekezet ellen háború ide­jén gyűlöletre izgatta. Ebben az ügyben ma délelőtt volt a főtárgyalás, nagy érdeklődő tömeg jelenlétében, Hevesi Kálmán kir. ítélőtáblás biró tanácselnökből, Lá­zár Sándor és Buday Kálmán tör­vényszéki birákból alakított tanács előtt. A vádat Dettre Pál dr. kir. ügyész, a védelmet Vasek Ernő dr. budapesti ügyv­éd látta el. A vádlott káplán elismerte, hogy a röpiratnak ő a szerzője s ő nyo­matta ki. Védelmére magyar faj és hazaszeretet hozta föl. Dettre Pál dr. gyönyörűen meg­konstruált vádbeszédében kimutatta, hogy a röpirat inkriminált részei teljesen kimerítik a vádbeli bűn­cselekményeket s ezzel végezte. Arra a kérdésre kérek bírósági döntést: várjon itt Magyarországon, amely a gyermekágyi lázat a föld színéről örök időkre eltörlő Semmel­­weisz Ignácot, a magyar jobbágyság évszázados küzdelmét megíró Acsádyt, a török magyar rokonság tudomá­nyosan föltáró Vámbéry Ármint, a Goldziehereket, a művész Iványi Grünwaldokat, a költő Kiss Józsefet szülte, várjon ezen a Magyar­orszá­gon lehet- e bármely felekezetet a magyar anyák terméketlenné téte­lével, az irodalom, művészet, tudo­mány meghamisításával büntetlenül megrágalmazni? Kérem a vádlott bűnösségét megállapítani és őt szigo­rúan megbüntetni. Vasek Ernő dr. védő nagyon ér­dekes védőbeszédet mondott. A meg­győződés hevületével szállott síkra védettjéért, arról akarván meggyőzni a bíróságot, hogy amit Karácsonyi Guidó írt, azt joggal írhatta, mert arra a hazai zsidóság rászolgált. Fölsorolta a magyar zsidóság bű­neit, amelyek között a legsúlyosabbak a Népszavának, Nyugatnak, a szo­ciáldemokratáknak és szabadkőmive­­seknek sajtó és irodalombeli irány­zata. Idézett Ágoston Péternek hírhedt könyvéből s a magyar nemzet ellen elkövetett zsidó bűnök betetőzését azzal kívánta igazolni, hogy Molnár Ferenctől kezdve végig az összes kimagasló írókról és hírlapírókról kimutatta, hogy eredetileg mi volt a családi nevük vezeték- és keresztnév szerint, így megtudta többek kö­zött nemcsak a bíróság, hanem a hall­gatóság is, hogy Molnárt Kohnnak, Jászit Jakobovicsnak, Szabó Ervint Schlesingernek hívták valamikor. Len­gyel Menyhért, Kabos Ede, Em­őd Tamás, Sebestyén Károly, stb. egy­másután vonultak föl régi nevek jelzése alatt. A védő vitázott is Jászi Oszkárral, Kunfi Zsigmonddal, a Nyugattal, de persze csak egyolda­lúig, az ellenfelek távollétében s így nem lehet eldönteni, hogy ki lett a győztes a fölvetett kérdésekben. Évtizedekkel ezelőtt a névmagya­­rosítási mozgalmak idején megköve­telték a zsidóságtól, hogy német nevüket cseréljék föl magyar névvel. A mai tárgyaláson kitűnt, hogy a hazafi­ kötelesség teljesítése bűn volt, amit súlyosít az a körülmény, hogy magyar nevű zsidó irók és hirlapirók fényt és dicsőséget szereztek a ma­gyar irodalomnak és sajtónak. A védő után maga Karácsonyi Guidó is mondott védőbeszédet s elsőrangú szónoknak bizonyult. A kir. törvényszék bűnösnek ta­lálta Karácsonyi Guidó r. kat. lel­kész, belvárosi káplánt, a btkv. eny­hítő szakaszának alkalmazásával 8 napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Nagy Andort l­eta­r­tóztattá­k SZATMÁR, október 4. (Telefon­­jelentés) Nagy Andort, a megszökött álkamarást elfogták. A hirhedt szél­hámos egy uradalomban vállalt állást, de egy rendőrtisztnek föltűnt a ha­sonlatosság közte és a körözött szélhámos között és letartóztatta. ­­M? ESEMÉNYES Gyermekvédelmi szaktanácskozás. Közöltük már, hogy folyó hó 5 én és az azt követő napokon Szegeden gyermekvédelmi szaktanácskozás lesz, amelyre a mai napon Szegedre ér­kezett Bosnyák Zoltán dr. belügy­miniszteri államtitkár, Ruffy Pál dr. miniszteri tanácsos, az állami gyer­­mekmenhelyek országos felügyelője, Karsay Sándor dr. miniszteri osz­tálytanácsos, Szana Sándor dr. ud­vari tanácsos, a budapesti állami gyermekmenhely igazgatója, Bajza Géza belügyminiszteri főszámtaná­csos, Brokes Győző dr. debreceni, Vajnay Tibor miniszteri tanácsos, Cseresznyés József dr. veszprémi, Edelmann Menyhért dr. nagyváradi, Egressy Lajos dr. kecskeméti, Schos­berger Sándor dr. temesvári és Takács Manó dr. marosvásárhelyi gyermekmenhelyi igazgató főorvosok. A tanácskozást a városháza bizott­sági termében délelőtt 9—12 ig és délután 3—5 ig tartják. Katonai kitüntetések. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásuk elismeréséül Weynand Vil­mos őrmesternek, Péter József, Glei János, Balázs János, Bugyi András, Drup Elek, Szecskó László, Farkas János és Nisztor Valér népfelkelők­nek az 5. honvédgyalogezredben a bronz vitézségi érmet adományozta. A Szegedi Stefánia­ Szövetség va­sárnap délelőtt 11 órakor a Boros­féle nagy vendéglőben gyermekbemu­tatást rendez. Minden anya hozza el két évnél fiatalabb gyermekét, akár egészséges, akár beteg a kicsi. Min­den csecsemőt orvosok fognak meg­vizsgálni, mindenkinek adnak taná­csot és útbaigazítást, hogy miként védje meg csecsemőjét, minden baj ellen. Aki rászorul, a gyermekbemu­tatáskor cukrot, darát, petróleumot, stb. fog kapni. Esős idő esetén a gyermekbemutatást október 13 án délelőtt 11 órakor ugyanott tartják meg. Szalay József dr. főkapitány, a Stefánia Szövetség alapító elnöke, Turcsányi Imre dr. kir. tanácsos, törvényhatósági biztos, Wolff Fe­renc dr. városi tiszti főorvos Fi­gyelmeztetés! Ha a gyermeknek az uto­ló 6 héten belül ragályos beteg­sége volt, vagy a családjában bárki­­­nek is fertőző betesége van, vagy az utolsó 6 héten belül volt (vör­­heny, roncsoló torokláb, kanyaró, szamárköhögés, vérhas, influenza, spanyolnátha, stb.), a gyermeket a gyermekbemutatásra hozni nem sza­bad. Katonai kinevezések. A király Ehling Mátyás 5. honvédgyalogez­­redbeli századost a kassai honvéd­kerület hadbiztosságánál alhídbiz­­tossá nevezte ki. Népfelkelő száza­dos lett az 5. honvédgyalogezredben Szöllőssy Ernő dr. és Magyar József. Hatos honvédek hadi múzeum­a. A m. kir. 6. honvédgyalogezred pót zászlóalja hadi múzeumot létesített Szabadkán. Nem akarják a hatos honvédek, hogy a világtörténelem­nek mostan folyó leghatalmasabb katonai eseménye, a világháború maradandó emlék nélkül múljon el a 6. honvédgyalogezred, a 6. nép­fölkelő gyalogezred s a többi hatos testvér alakulások fölött. Ez a szem­pont vezérelte a hatos honvéd-pót­zászlóalj parancsnokságot, amikor a hatos honvéd-múzeum létesítését el­határozta. Magyary Kóssa Béla al­ezredes, pótzászlóalj parancsnok ve­tette föl az eszmét. Istók Gyula al­ezredes, a 6. honvédgyalogezred ideiglenes parancsnoka és Kelemen István százados, ezredsegédtiszt meg­értéssel, lelkesedéssel karolták föl a tervet s hisszük, hogy a többi hatos alakulások is époly odaadással fog­ják támogatni az ügyet. A múzeum szervezésével az ezred hadtörténelmi csoportja van megbízva, amelynek jelenlegi vezetője Tímár Kálmán tar­talékos főhadnagy. A múzeum ré­szére az első tárgyakat a 6. honvéd­gyalogezred parancsnokság és Erdődy Gyula tábori lelkész adományozták. A múzeum összegyűjt az ellenségtől zsákmányolt katonai és egyéb tár­gyakat. Ellenséges hadianyagot, tér­képeket, rajzokat, iratokat, újságokat, nyomtatványokat, fényképeket. Úgy­szintén hadifoglyoktól származó mun­­kákat, fafaragványokat, gyűrűket, stb. Külön arcképcsarnokot tervez a mú­zeum a nagy idők tanúinak, az el­esett vagy kitüntetett hősöknek fény­képeiből. A hősi halált halt tisztek­ről és az arany vitézségi éremmel kitüntetett egyénekről olajfestmények készülnek. Néprajzi tárgyakat is gyűjt a múzeum olyan vidékekről, ahol az ezred harcaiban hosszabb ideig tar­tózkodott. Hadd legyen emléke annak, merre járták a hatosok a hadak út­ját. Mindezek a háborús emlékek és ereklyék hadd hirdessék a hatos honvéd kitartását, dicsőségét, művé­szet iránti hajlamát, érzés és gon­dolatvilágát. A múzeum vezetősége fölkéri a hatos honvédek hozzátar­tozóit és mindenkit, ki az ezred iránt érdeklődik, hogy a birtokukban levő háborús tárgyakat, hadiemlékeket a múzeumnak rendelkezésére bocsájtani szíveskedjenek. Az összes küldemé­nyek a Hadtörténelmi csoport (Sza­badka, 6. honvédpótzászlóal) címére küldendők. Karbidlámpa, kerékpárgummi, finom szelepgummi, National ragasztó, sze­relékek és alkatrészek nagy tömeg- KORZÓ-MOZI RT. Igazgató: VAS SÁNDOR. TELEFON: Igazgatóság 45­. „ Pénztár . II—85. Pénteken, szombaton és vasárnap. A kinematográfia legnagyobb alkotása. UTAZÁS A MARSBA. A jövő század regénye hat fölvonásban. Irta: Sophus Michaelis. Rendezte: Ole Olsen. Főszerepekben: Lili­­&taufefini!» Tolok 19 megrendelt jegyek előadás megkez­dése előtt egy órával el lesznek adva. Előadásait hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor. Rendes helyárak!

Next