Szeged és Vidéke, 1918. október (17. évfolyam, 217-243. szám)

1918-10-24 / 237. szám

1918 október 24 SZEGED A PICÉBE Andrássy Gyula gróf külügyminiszter. BUDAPEST, október 24. (Telefonjelentés.) Félhivatalosan jelentik, hogy a király elfogadta a Wekerle-kormány lemondását. A király elfogadta Burián külügyminiszter lemondását is. — Andrássy Gyula grófot pedig külügyminiszterré nevezte ki. amxzmaxi rrm áldtási jog visszaállítása Srántomágban. BERLIN, október 24. (Telefonjelentés.) A Lokelanzeigernek jelentik Leipzigből : Az ez év januárjában kibocsátott azon rendelkezés, amely a nyilvános politikai gyűléseket betiltotta, illetékes helyről most további intézkedésig visszavonták. POLITIKA Az osztrák delegáció titkos ülése. BÉCS, okt. 23. Az osztrák delegáció külügyi albizottsága — hír szerint — Burián gróf kívánságára titkos ülést tartott. Az ülésen — mint beavatott helyen mondják — a külügyminiszter fel fogja szólítani a bizottság tagjait, hogy vegyenek részt a Wilson jegyzékére adandó válasz szövegének megállapításával. A csehek máris kijelentették, hogy nem tesznek eleget a külügyminiszter felszólításának, minthogy Burián grófot nem tekintik a monarkia hivatalos képviselőjének és valószínű, hogy hasonló álláspontra helyezkednek a délszlávok is. többség már új áldozatokat is hozna. BUDAPEST, október 24. ( Távirat.) A lapok szerint a helyzet a kényszerparlament többségétől még áldozatokat fog követelni és a többség meg fogja ezeket hozni, mert nem lehet máskép. Az erők egyesítése azonban a lapok szerint csak ellenpróba lesz a nemzetnek arra, hogy ezen után nincs segítség. Ma nincs egyesített nemzeti erő, amely megváltoztathatná a nem nemzeti erőknek irányát. Egyesült erővel megvédeni akarhatjuk a területi integritást, de a horvátok Tiszát meghazudtolták és nem fognak megijedni attól sem, hogy Károlyit is meghazudtolják. Óráját és étereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben Szolid árak! "MM Órákban és ékszerekben nagy raktár. FISCHER K. Korzó-kávéház mellett. A főispán beszéde al- és belpolitikai helyzetről. Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt tartotta meg Szentesen október havi évnegyedes rendes közgyűlését, nagyszámú bizottsági tag jelenlétében. A történt események után s a várható fordulatok előtt mindenki érdeklődő kiváncsiskodással várta a fontos ügyek letárgyalását. A gyűlés megnyitása előtt már csoportok alakultak s az elmúlt napok világraszóló eseményei megtöltötték a levegőt azon kérdés jelszavával: mi is lesz holnap. Ilyen izgalmas percekben nyitotta meg Kelemen Béla dr. főispán a megyegyűlést, amelyen előre látásból, szónoki lendületéről áhitatott nagyhatású beszédet mondott. Jellemző, hogy közvetlenül — szavának elhangzása után — bekövetkeztek a beszédet politikailag érdekessé avató események. A főispán érdekes beszédét egész terjedelmében itt adjuk: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Keserves, fájdalmas érzés az, amely ezekben a sorsdöntő időkben elfogja a mi lelkünket. Bulgária összeomlása után folyó hót én a központi hatalmak együttesen fordultak Wilsonhoz, az Északamerikai Egyesült Államok elnökéhez, hogy vele és szövetségeseivel az ellenséges hadviselő államokkal azonnal fegyverszünetet kössenek és béketárgyalásokba bocsátkozzanak. A békefeltételek alapjául elfogadták Wilson 14 pontját, épp úgy későbbi fejtegetéseit. Békeindítványunk elküldése óta eltelt három heti idő alatt komoly okunk volt reménylem, hogy Wilson tekintélye és az ő égisze alatt a több mint 4 év óta dúló kegyetlen háborút tisztességes békével befejezni fogjuk. Az amerikai válasz megérkezése előtt világtörténeti jelentőséggel bíró új államalakulások történtek; Ausztria részeire bomlott, szövetségi állammá alakult át s Magyarország 4 évszázados küzdelmek után az osztrák nyűgtől szabadultan, állami teljes függetlensége és gazdasági önállóságának megvalósítása híjára lépett. Kétségbevonhatatlan dolog az, hogy a mi harcunk önvédelmi harc volt; mi idegen területet hódítatni nem akartunk. Állami épségünk fen tartása mellett hazánk területének épségben tartására és nemzeti létünk biztonságára törekedtünk. Csak ezt a célt tartottuk szemeink előtt és mindig epekedtünk a béke után, harcolni kénytelenek voltunk, de mindig és állandóan a béke után vágyakoztunk. Éppen ezért borítja el lelkünket a keserűségnek és a fájdalomnak érzete, mert békekészségünk a hadviselő államok alapföltételeinek teljes elfogadása után is nem részesült megérdemelt elbánásban. Őszintén átérezve tettük magunkévá Wilson békeföltételeit, mert hiszen ezen föltételek egyik kiindulási pontja az volt, hogy minden félnek minden kérdés végleges megoldását az igazságosságra kell fektetnie, mert csak így érhetjük el az állandó békét. Az állandó béke az, amit mi akarunk, amire mi törekszünk és az igazságosság az, amely elv alapján minden vitás kérdést megoldani készek vagyunk. Éppen azért, bármilyen fájdalmas érzés uralja is szívünket, hogy a teljesen közel hitt békétől ideig-óráig eltávolíttattunk, nem lehet, nem szabad, hogy csüggedés vegyen erőt rajtunk. Küzdelmünk tárgya és célja tovább is, ami eddig volt, megvédeni hazánk területi épségét és Ausztria állami életétől elszakadva, a Habsburg dinasztia alatt megvalósítani a független állami élet teljességét. Ebben a keretben kívánjuk biztosítani a hazánkban élő összes nemzetiségek szabad fejlődését, a demokrácia követelményeinek, a népuralom elveinek érvényesülését. Mert kell, hogy most a tizenkettedik órának utolsó percében mindenki megértse az új kor szellemének követelményeit; talán még nem késő és helyrehozni lehet azt a szerintem végzetes hibát, hogy népképviseletünk többsége megakadályozza az Eszterházy-kormány programjának a maga teljes egészében és minden részletében végrehajtását. Ma már gyökeres rendszerváltozással a teljes demokratikus állami berendezkedésre kell haladéktalanul áttérnünk s ezzel az ország belnyugalmát biztosítanunk és a világbéke létrejövetelét előmozdítanunk. Tragikusabb szerencsétlenség nem érhetne bennünket, mintha most, — oly irtózatos vérveszteség után — a háború ötödik évében, belső ellenség pusztítaná magyar népünket. Igazi katasztrófa volna, ha most, az ellenünk fölbujtott nemzetiségiek, vagy az osztálygyűlöletre izgatott tömegek anarchiája folytán önnön magunk pusztítanánk el azokat az értékeket, amelyek, mert országunk hadi szintér nem volt, Isten különös kegye folytán a külháború folyamán annak borzalmaitól megóva maradtak. A reánk következő legnehezebb időben mindenkit egyformán az a legfőkötelesség terhel, végső erőfeszítéssel és teljes önfeláldozással közreműködjék abban, hogy a mi országunk, a mi ezeréves magyar hazánk sem kültámadások, sem belviszályok miatt romlást és pusztulást ne szenvedjen. Amikor összetartásra, törvénytiszteletre és rendszeretetre hívom föl a vármegye lakosságát, amikor óvni kívánok mindenkit attól, hogy bátortalanul, csüggedéssel, lemondással nézzen a jövő események elé, Apponyi Albert grófnak eszmemenetét kívánom az emlékezetbe fölidézni. Lehetetlen, hogy amikor a népek szövetségének bekövetkezését hirdetik, akkor kicsinylőleg járjanak el egy olyan nemzettel szemben, amely ebben a háborúban úgy törhetetlen hűsége, mint katonáink hősiessége, az ellenséggel szemben tanúsított lovagias magatartása által az elsők között áll a világháború harcosai sorában és amelynek zászlóját a legkisebb mocsok sem érte. Lehetetlen, hogy egy nemzet, amely ilyen kapitálissal ül a népek tanácskozó asztalához, amikor az életképes és az emberiség együttes jogát szolgálni hivatott nemzetek sorsa fölött döntenek, ez a nemzet ne kapjon neki megfelelő helyet abban az új népszövetségben, amelynek létrejövetelét mindannyian örömmel fogjuk üdvözölni. Ezekről a biztató szavakról megemlékezve, nemzetünk jövőjébe vetett szilárd hittel és reménykedő lélekkel eltelve azzal a buzgó fohászszal nyitom meg a vármegye közgyűlését, hogy az isteni gondviselés óvja a mi sokat szenvedett hazánkat és magyar népünket újabb megpróbáltatásoktól és újabb szenvedésektől s a világtörténeti átalakulások küszöbén a magyar nemzet mielőbb részesüljön az igazságos és tartós béke áldásaiban, hogy megújhodott állami és társadalmi életében megvalósíthassa és élvezhesse az általános népjólétet. Szívélyesen üdvözlöm a megjelent törvényhatósági bizottsági tag urakat és a vármegye október havi évnegyedes rendes közgyűlését megnyitódnak nyilvánítom. A spanyoljárvány mai napja. A spanyol betegség ma ismét csökkenést mutat. A belterületről — a tegnapi közel másfélszáz megbetegedéssel szemben — ma csak 71 új betegről érkezett bejelentés a főorvosi hivatalhoz. A felsőtanyai új betegek száma 15, az alsótanyaiaké 5, az alsótanyán egy orosz fogoly halt meg ezenkívül spanyolnáthában. Az anyakönyvi hivatalban ma két, spanyol betegséggel összefüggő halálozást jelentettek be. Ezek: Geri Jenőné 31 éves, aki a járványkórházban halt meg és Szankay Jenő 17 éves ősz-utca 7. sz. lakos. Megalakult a németcseh nemzetgyűlés. BÉCS, október 24 i Telefonjelentés.) A Deutsch Römische Korrespondenz jelentése szerint a csehországi német reichsrati képviselők ma együttes ülésre ültek össze, amelyen egyhangúlag a következő határozatot fogadták el: A Német— Csehország reichsrati képviselői a többi német reichsrati képviselőkkel október 21 -én a német-osztrák államnak a népek önrendelkezési joga alapján végrehajtják a német Csehországnak a nemzetgyűlésssel való megalakulását és szervezését és 12 tagú bizottságot bíznak meg a szükséges indítványok sürgős elkészítésével. Ezután megválasztották a bizottságot. Egy alig használt városi utazó bunda eladó. Megtekinthető Szeged, Bástya utca 1. sz., házfelügyelőnél. 69. Koppasztott liba (kóser) napi árnál jóval olcsóbban megrendelhető Petőfi Sándor-sugárút 52. sz., II. em. 8. ajtó. 694 Syseged sk. kir. város közélelmezési hivatala. Ad. 9875/918. k. 6. szám. HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy a város lakosságának ellátására vásárolt mintegy 2000 drb nyúl a mindenkori szállítás arányában eladásra kerül a városi központi tejcsarnok fiókjaiban. Előjegyéseket ott minden időben elfogadnak. A nyal ára kgr.kint 6 korona. .Szeged, 1918. évi október hó 23. Balogh Károly, tanácsnok, a közéletdester Mofttal vizetőja.