Szeged és Vidéke, 1920. február (19. évfolyam, 26-48. szám)
1920-02-25 / 45. szám
XIX. évfolyam, 45. (5517) szám. # ESTILAP. * Szeged, 1920 február 25. szerda ttsjelenik minten délután. * Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, Kálvária utca 6. szám. Telefonszán 84. Kéziratokat AMI ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő : BIBÓ LAJOS. Előfizetési árak: egész évre 180 kor., félévre 90 kor., negyedévre 45 kor., egy héra 15 kor. • Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-L könyvnyomdájában, Kálvária utca 6. ez Szabadság. Ha ezúttal csakugyan valóknak bizonyulnak azok a hírek és jelentések, amelyek a Tiszántúl tegnap megkezdett kiürítéséről számolnak be, úgy a véletlen különös játékaként egy időre esik Szeged és néhányszíntiszta magyar városnak a fölszabadulása. A Magyar Távirati Irodának egy későn érkezett értesítése szerint a Tisza-vonal egyes helyein a románok már a tegnapi napon tényleg meg is kezdték a visszavonulást és az így fölszabadult részeket a nemzeti hadsereg már meg is szállotta. Azokról a kézzelfogható és első pillanatban érezhető , előnyökről, amely a kiürítésből származnak, egyelőre nem kívánunk szólani, ezeket mindenki ismeri és várja. Örömünk és üdvözletünk kendőjét a fölszabadulás tényéért lobogtatjuk most meg, annak a viszontlátásnak fölemelő nagy érzéséért, amelyre immár egy esztendő óta várt több százezer magyar testvér. Tudjuk, hallottuk, de ha senki sem beszélt volna róla, akkor is tudtuk volna, hogy mit szenvedtek véreink az oláh megszállás alatt, amelynek lealacsonyító és megalázó kényszerűségén fölül a rabságba hajtott minden szenvedését átélte a hódolatra és türelemre igázott magyar. A szabadság megmozdult levegőjét köszöntjük az oláh visszavonulás hírére. Még csak suttogó, simogató, gyenge szellője száll át a folyókon a szabadságnak, de mi érezzük és tudjuk, hogy ezt a szellőt minden megrezdülő falevél, minden elszálló sóhaj csak erősíti és lassanként viharrá szépíti a vágy, amely az élnivágyás ujjongó mámorában: szárnyaló, szent szabadságot akar. Nincs nép, egyetlen nemzete sem Európának, aki úgy ismerné a szolgaság szégyenét, mint a magyar és akinek fékezhetetlen szabadságvágyánál jobbá áhítaná valaki a függetlenséget. Minden fejlődés bölcsője a szabadság s ha van nép, akire új, nagy, erős élet vár, úgy az mi vagyunk s hogy teremthessünk és élhessünk, szabadságra van szükségünk. Ok a szabadság, amelyet várunk, nem ajándék. A szabadságot, amely eljön, mi már ezerszeresen, vérrel is, munkávalis megszereztük magunknak s akik adnak, nem a jó szántukból, muszájból adnak nekünk, magyaroknak, akiknek az igazsága épen olyan szent és megingathatatlan, mint amilyen azoké, akik a sors kedvezése folytán e pillanatban fölül vannak. A szabadságunk, igazságunk gyermeke. A magyar igazságot megölni nem lehet, a magyar szabadságot megfojtani nem tudják. Jó a hajnal s a fölkelő nap ébren találja már a magyart ! Wilson új nemzetközi konferencia összehívását követeli. BÉCS, február 25. A Neues Wiener Tagblattnak táviratozzák Rómából. A Massageronak jelentik Newyorkból, hogy a szenátusba beterjesztett javaslatok elfogadásának reménysége megerősödött, amennyiben Wilson új nemzetközi konferencia összehívását követeli a békeszerződés revíziója végett. „Magyarország a nézszajiailságos civilizációs védbástyája.“ A Tribune de Génévé szenzációs cikke. GENF, február 25. (MTI) Az eddigi magyarellenes Tribune de Génévé azt mondja február 21iki számában, hogy nem szabad megfeledkezni róla mit, tett Magyarország a közszabadságért és a civilizációért. Ez az ország ellenséges népektől körülvéve megóvta függetlenségét és ennek az országnak saját nyelve, gazdag irodalma és dicsőséges hőstettekkel ékes története van. A török ellen évszázadokon át védelmezte az európai civilizációt. A szabadelvű és demokrata Magyarország fölébresztette idegen nyelvű polgáraiban 1848 ban a nemzeti öntudatot, de nem sejtette, hogy ezt az ajándékot egyszer a magyarok ellen fogják fölhasználni. Az ország földrajzi fekvése olyan, hogy a szomszédos népeknek gazdasági okokból is csatlakozniok kell Magyarországhoz. BUDAPEST, február 25. (MTI.) A miniszterelnökségi palotában tegnap este 6 órakor Huszár Károly miniszterelnök elnöklete alatt minisztertanács volt. A minisztertanács elsősorban élelmezési kérdésekkel foglalkozott, majd a közszolgálati alkalmazottak részére biztosítandó messzemenő kedvezményeket tárgyalta, amelyekre vonatkozó javaslatát holnap fogja a pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Ezután folyó ügyekkel foglalkoztak. t román mIDS2terelnelk peoi mozdul Párisból a magyar kérdés miatt. BUKAREST, február 25. Pap- Csicsó István ideiglenes miniszterelnök egy újabb táviratban ismételten felkérte Vajda Vojvoda miniszterelnököt, hogy utazzék haza, mert jelenlétét fontos belügyi kérdések teszik szükségessé. Vajda miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy külügyi természetű kérdések, különösen a döntő fázisba lépett magyar kérdés szükségessé teszi további ottmaradását Párisban. A legalább jelölt a magyar trónra. A Pesti Hírlap jelenti Párisból. A Newyork Herald brüsszeli jelentése szerint az a hír van elterjedve, hogy a magyar királyi koronát Albert belga király fiatalabb fiának ajánlották föl. A cseh parlament, Prágából jelentik. Az új cseh parlamentnek száznyolcvannégy cseh és tót, 80 német, 9 ruthén és 5 lengyel tagja lesz. A tótföldön 70 választókerületet szerveznek. ír francia sajtó ElsenOnb. NEUILLY, február 25. (A MTI szikratávirata.) A Temps kivonatosan közli Huszár Károly magyar miniszterelnöknek nyilatkozatait, amelyeket a parlament megnyitása alkalmával tett és egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyi párt Horthy Miklós fővezért óhajtja ideiglenes államfőnek. A francia lapok nagy érdeklődéssel foglalkoznak a magyar problémával, a Grátz Gusztáv bécsi követ által Renner államkancellárnak átadott jegyzékkel, úgyszintén azzal a fogadtatással, amelyben ez a jegyzék Ausztriában részesült. A francia sajtó hangja általában a magyar ügynek nem kedvező, mert nemcsak cikkeikben, de a tényeket eltorzító egyes tudósításokban is megnyilvánult az az elfogultság, amellyel ellenségeink szabadon működő propagandája folytán Magyarország ellen viseltetnek. Bírói eljárást indítanak a Károlyi-kormány ellen. BUDAPEST, február 25. A Politikai Tudósító jelenti: A Károlyi kormány nem volt parlamenti kormány és ezért vád alá helyezést ellene a rendes bíróságnál kell keresni. Csak abban az esetben lenne helye törvény úttján való vád alá helyezésének, ha a Károlyi ésBerinkey-kormány parlamenti kormány lett volna, ilyennek azonban elismerni őket nem lehet. Ezért illetékes politikai körökben az a fölfogás alakult, hogy Károlyiék ellen a rendes bírói után fogják az eljárást megindítani. Günther Antal meghalt. BUDAPEST, február 25. Súlyos csapás érte a magyar közéletet és jogászvilágot: Günther Antal volt igazságügyminiszter a magyar Kúria elnöke, kedden 75 éves korában váratlanul elhunyt. Megváltoztatják a magyar békefeltételeket. BERLIN, február 25. Rotterdami és párisi jelentések szerint a nagykövetek értekezlete felülvizsgálta a magyar ellenjavaslatokat és elvben hozzájárult a Magyarországtól elszakítandó területeken megejtendő népszavazáshoz. Állítólag vegyes bizott- 8m fogja megvizsgálni, hogy mely területen legyen népszavazás. E bizottságban Magyarország képviselői is helyet foglalnak. Egy másik albizottság foglalkozik a közgazdasági ellenjavaslatokkal. A nagykövetek konferenciája kimondotta, hogy a magyar igények Fiumét illetőleg el nem ismerhetők, ezzel szemben Magyarország szabad utat kap a kikötőhöz és ugyanazon elbánásban részesül, mint a többi államok. Mielőtt elkészülne a végleges válasz a magyar jegyzékre, az összes ellenjavaslatokat a londoni tanácskozás elé fogják terjeszteni. A Humanité a magyar békeszerződés legmesszebbmenő megváltoztatását kívánja. A Daily Telegraph úgy értesült, hogy a magyar békeszerződést Apponyi ellenjavaslatai szellemében részben módosítani fogják. A határokra vonatkozó döntés mindenesetre kedvezőbb lesz, habár a lap értesülése szerint nem is lesz népszavazás. Ugyancsak a Daily Telegraph írja, hogy statisztikai bizonyítékok szerint 3 millió magyar jut idegen uralom alá, és ezért Délkelet Európa biztonsága és nyugalma megkívánja a magyar kérdés sokkal igazságosabb szellemben történő szabályozását. Az ország romokban hever, a nemzetiségi engedményeken kívül tehát meg kell adni annak a lehetőségét, hogy az ország gazdaságilag újra megerősödjék. Nem szabad, hogy az ántant ismét egy életképtelen államot teremtsen. D’Annunzio föl akarja gyújtani Fiumét. BERLIN, február 25. Az Achtuhr Abenblatt jelenti Baselből. A Baseler National Zeitung szerint a jugoszlávok 130,000 embert vontakössze Fiume közelében, közvetlenül a fegyverszüneti szerződésben megállapított határ mentén. D’Annunzio Zárában beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a fiumeiek elhatározták az összes középületek elhamvasztását, ha Fiumét Jugoszláviába kebelezik be.