Állami Főreál iskola, Szeged, 1896

. Tanártársai között volt egy Arany, egy Szilágyi Sándor és egy Szász Károly, kiknek nyomdokain haladva mint jeles hellenista és magyar irodalmár jelentékeny sikereket ért el és e nagyoknak elismerő tiszteletét és barátságát érdemelte ki. A szegedi m. kir. állami f­őreáliskolához 1874. október 1-én a magyar nyelv és irodalom tanszékére rendes tanárul neveztetett ki s ily minő­ségben működött 1876. február 8-áig, midőn az intézet helyettes igazgatójává s két év múltával ő császári és apostoli királyi Felségének Bécsben, 1878. április 28-án kelt legmagasabb elhatározására a szegedi magyar kir. állami főreáliskola rendes igazgatója lett. Hoffer Endre kormányzása alatt intézetünk nagy átalakulásokon ment keresztül és ha iskolánknak huszonkét éves múltján végig tekintünk, lehetetlen hálával nem adóznunk azon férfiú munkálkodásának, ki iskolánkat az átala­kulások egész sorozatán akként vezérelte, hogy annak szellemi nivealja a mai magaslatra emelkedett. Mert iskolánk két decennium előtt ámbár többet nu­merált, de annyit mint ma korántsem ponderált. Ugyanis midőn Hoffer Endre igazgató a reáliskola kormányzását átvette, az iskola csak hatosztályú volt, az 1875—76. tanévvel lett megindítva az átalakítás akként, hogy megnyílt a hetedik osztály s a végzett növendékek első ízben tettek érettségi vizsgálatot. A hetedik osztály életbeléptetésével átmeneti intézkedések váltak szükségessé. Ugyanis a harmadik osztályt végzett növendékek közül azok, kik a mértani és szabadkézi rajz kivételével, minden egyes tárgyból jó osztályzatot nyertek, átléptek az ötödik osztályba, a harmadik osztályt elégségesen végzők pedig a negyedik osztályba mentek. Ily módon képezték a múlt évi negyedik és ötödik osztály végzett tanulói közül a kellő előmenetelnek az idei hatodik, illetve hetedik osztályt, míg a gyengébbek az ötödik és hatodik osztályba soroztattak. Ekként lett kiépítve a reáliskola nyolcz osztályúvá úgy, hogy már az 1876—77. tanévtől kezdve az előadások nyolcz osztály keretében folytak. Ezen átalaku­lások betetőzésüket nyerték az 1883. évi XXX. t.-cz. életbeléptetésével, mely a reáliskolákat a törvény erejével a középiskolák sorába emeli s a tanárokat az államhivatalnokok osztályába lépteti. Ennek folytán a reáliskolák új tan­tervei s az érettségi vizsgálatok is új beosztást nyertek. Hogy e reformok nemcsak megvalósultak, de az iskola szellemi magasodását eredményezték, abban a főérdem mindenesetre Hoffer Endrét, mint az intézet vezetőjét illeti annyival is inkább, mert e szellemi fellendülés és niveau-emelkedés nem járt minden utóhatás nélkül. Első­sorban szembeszökő a hatás, mely a növendékek létszámának csökkenésében nyilvánult. Ugyanis míg a hat osztályú reáliskolá­ban a létszám 1874—75-ben 614, a hét osztályúban az 1875—76-ik évben már 511 s a nyolcz osztályú reáliskolában 1876—77-ben már 422. A csök­kenés azután azon arányban nő, a mely arányban eltávoznak az intézetből azon növendékek, kik még azon években léptek az iskola első osztályába, midőn az intézet hat osztályú volt. A létszám is az iskolai életben egyik

Next