Állami felsőbbleányiskola, Szeged, 1912

tásra, de fáradozásaink végső célja mégis az marad, hogy növen­dékeink szívében ápoljuk a fogékonyságot minden nemes, magasztos gondolat iránt. Az elméleti tanítás sikerének előmozdítására fel­használtuk az intézet gazdagon felszerelt szertárainak eszközeit, szemléltető képeit. A tanári testület az 1913. április hó 19-én tartott értekezleten elhatározta, hogy az intézet III—VI. oszt. növen­dékeit elvezeti az Aldunára. Összesen 35 tanuló jelentkezett, kik a kirándulás ideje alatt minden tekintetben kiválóan jó magaviseletet tanúsítottak s a legjobb egészségben tértek vissza a hosszú útról. A rendezők fárasztó munkát végeztek, midőn a legpontosabban összeállították az úti programm­ot s kioktatták növendékeiket. Figyelmök kiterjedt mindenre s még betegápolónőről sem feled­keztek meg. Elkísérték a tanulókat: Csík Mária intern, igazgatónő,, dr. Várady Erzsébet, Lányi Béla, Marikovszky Ilona és Furka Mihályné (betegápolónő). Vallássikeres­­s­evetés. A tanári testület minden tagja támogatta a hitoktatók nemes fáradozásait s nem mulasztotta el, hogy a mély vallásosságot,­­ az igazi nőiesség alaptényezőjét, — növendékeink szívében fejlessze s erősítse. Különös gondot fordí­tottunk arra, hogy a különböző vallású növendékek közt a felebaráti szeretetet élesszük. A téli hónapokat kivéve a r. k. ifjúság a kellő felügyelet mellett vasárnap elment a templomba, részt vett a szent gyónásban s áldozásban. A protestáns s­­zr. növendékeket is el­kísértük a templomba, mikor a hitoktatók kívánták. Jótékonyság. Felhívtuk növendékeinket az emberbaráti szeretet és jótékonyság gyakorlására, hogy felkeltsük bennök a rokonérzést szenvedő embertársaink iránt. A Gyermekszanatórium javára: 33 K 79 f, a Magyar Vörös Kereszt Egyesület javára: 29 K 38 f, a József kir. hg. Szanatórium Egyesület részére: 14 K 30 f.-t gyűjtöttek. Szeged városa 1912. szept. 29-én leleplezte néhai dicső feje­delmünk, II. Rákóczi Ferencz lovasszobrát. A növendékek 73 K 02 f.-t gyűjtöttek a szoborra helyezendő koszorúra, melyet a tanulók képviseletében Ottovay Irén, Fischer Irén s Tömörkényi Erzsébet a következő mondattal helyeztek a szoborra: Édes anyád, Zrínyi Ilona, erényei ékesítsék szivünket. Testi nevelés. Növendékeink nagy kedvvel végezték a tágas tornateremben az előírt gyakorlatokat, különös súlyt fektettünk a

Next