Friss Hírek, 1922. szeptember-december (8. évfolyam, 223-301. szám)
1922-12-07 / 283. szám
iiMpm. 283. iiäii. 'SiBBed, !922. EsDtDrtDIi, dnber I Kiadóhivafal: mZA LAJOS KÖRUT 71.-Telefon 102. Fiókkiadóhivatal: StELEMEN UTCA 7. - Telefon 107. sz. (Endrényi környvkereskedés.) ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben: 1 hóra......................150 korona 1 negyed évre .... 450 Vidéken: 1 hóra......................160 korona 1 negyed évre . . . 480 Szerke.«:z((5.sék’: TISZA t.A.IOS-i\0Stl'T 7i._ Telefon 10/ K Wel* Szerkesztő telefonja M.30 gz Hápolnszí: minkásság,zsulisság, szabaddímnyesság! Irta: Endrényi Imre A háború, a forradalmak sok furcsaságot szültek. A nagy vérengzések, a Károlyiak, a hunok „dicső“ idői olyan változatokat idéztek elő, hogy sokszor elállt tőlük az ember szeme-szája. Legérdekesebbek a ritkító furcsaságok között a politikai furcsaságok, amelyek sokszor megkacagtatják az embert, sokszor szánalmat keltenek a szereplőik iránt, de legtöbbször a bosszúság érzetét váltják ki az emberből. Legutóbb itt Szegeden hallottunk olyan dolgot egy mostanig sűrűn szereplő „nagyságtól,“ ami megkacagtat naiv beállításával. Drózdy Győző úrról van szó, aki valódi szobatudóshoz illően olyan megállapítást hangoztatott a szociáldemokrata kegyelmes beszámolóján, hogy meg kell róla emlékezni, hadd lássa a világ, hogy minő nagy embereink is vannak. „Három tényező szükséges az eredményes politikához: a munkásság, a zsidóság és a szabadkőművesség, mert ezek kitűnő nemzetközi összeköttetésüknél fogva hasznára lehetnek az országnak!“ Eddig szól az elmefuttatás. Tehát e szerint országunkat csak úgy menthetjük meg a végromlástól, úgy szerezhetjük vissza területeinket, ha szabadkezet engedünk a nagy nemzetközi összeköttetésekkel rendelkező munkásságnak, zsidóságnak, szabadkőművességnek. Nézzük a dolgot reálisan, minden rosszindulattól mentesen. Ha a munkásságnak az országos politika irányításában teret engedünk, az nem volna baj. A munkás, a két keze munkájából élő, dolgozó embertársunk — több ízben meggyőződtünk róla — egymagában helyes gondolkozású, hazafi és magyar, de — s itt álljunk meg egy szóra. Egy föltétellel. Szabadítsa ki magát a magyar munkásság a szélsőséges irányt képviselő, felforgató politikától megmételyezett vezetők karmai közül. Ébredjen már egyszer fel és lássa meg, hogy azok, akik, mint vezérek, izgatnak a mai társadalmi rend ellen, nem közéjük valók. Nyissák ki szemüket és meg fogják látni, hogy ezek az elbódult, megrögzött emberek rendesen saját önös érdeküket szolgálják. Volt már példa rá, láthatta a munkásság a proletáruralom alatt, hogy a vállán felkúszott vezérek minő eredményes munkát végeztek a saját maguk anyagi jólétének érdekében. Nézzen a múltba vissza a magyar munkástársadalom és állapítsa meg, hogy jobb volt-e akkor, mikor a proletáriátus uralma alatt éltek, jobb volt-e a sok kása, mint a mostani élet. Nem kell, azt hiszem, ezzel a tárggyal bővebben foglalkozni, mert aki ebből nem ért s aki a múlt sok szenvedésének ezen eminens okát nem fogja fel, az már annyira megmételyezett lelkületű, hogy kár foglalkoznunk vele. Drózdy úr a munkássággal együtt említi a zsidóságot, mint akik szintén nagy nemzetközi összeköttetésükkel támogathatják a magyar nemzeti reneszánszot. Nem gondolja Drózdy úr, hogy ezt a beállítását meg fogják köszönni a magyar hazafias zsidók? Én azt hiszem, nem örülnek az Önkedveskedésének. Eddig mindig azt hangoztatták a magyar zsidó vallásnak, hogy elsősorban magyarok és csak azután zsidók. A nemzetköziség leplével vonja be Drózdy a zsidókat. Nagyon kedves, de azt hisszük, hogy a magyar zsidóság nem fog megharagudni, ha kijelentjük, hogy ha vannak is a magar zsidóságban nemzetközi gondolkozásnak, azok olyan elenyésző csekély számnak, hogy így általánosítani miattuk nem szabad és ez az általánosítás nem szolgál lelki megnyugvására sem a magyarság összességének, sem a zsidó vallású magyaroknak. Drózdy úr itt, azt hiszem, túl lő a célon. A harmadik, amit „javunkra“ könyvel el, a szabadkőművesek nemzetközi viszonylata. Nem, kedves nemzetatya, ez már több a soknál. Sajnos, a magyar szabadkőművesség olyan vizsgát tett a múlt években hazafias gondolkozásáról, hogy azt kell mondanunk, hogy az, aki a szabadkőművességet kívánja vissza, egyenlő cselekedetet követ a nemzet ellen azzal, aki eladja hazáját. Erről nem is szívesen beszélünk és pedig azért, mert undor fog el bennünket, ha arra gondolunk, hogy még élnek hazánkban olyan férfiak, nemzetgyűlési képviselők, akik viszszasírják a mételyt, akik szent áhítattal tudnák nézni ennek az országnak anyagi és erkölcsi zuhanását. Hogy kerül a csizma az asztalra ? Ez az igen szellemes mondás jut az eszembe, mikor a három tényező együttes említésére gondolok. A munkásság, a zsidóság, a szabadkőművesség. A dolgozó elem és az úgynevezett „kiuzsorázó társadalom“ ! Ezeket fonta Drózdy úr egy nagy illatozó csokorba és terjesztette az erről szóló szent igét. Lehet, hogy voltak emberek, akiknek tetszett Drózdy úr ilynemű beállítása, de megemlékeztünk mi erről azért, hogy terjesszük mi is a szent igét, amelynek végcélja az, hogy lássa meg a magyar munkásság, a magyar zsidóság, hogy milyen talpig helyes gondolkozású nagyok képviselik érdeküket. Peid! kegyelmes olcsó kenyér helyett égi mannát, egy Drózdyt hozott magával. Második kerületi választók, ugyancsak jól választottatok ! Franciaország követelései a brüsszeli konferencián London, december 6. A Times párisi levelezője szerint Franciaország a brüsszeli konferenciát teljesen hiábavalónak tartja, ha előbb nem történik megállapodás ama kérdések tekintetében, amit most Franciaország a legsürgősebbnek tart. Ezek a kérdések az angol lap levelezője szerint a következők: 1. A német adósság végösszegének megállapítása. 2. A fizetés módja. 3. Németország részéről fizetendő összegek felosztása az ántant államai között. 4. Az ántánt államai egymás közötti adósságainak kölcsönös megszüntetése. 5 Németország pénzügyi egyensúlyának helyreállítása nemzetközi ellenőrzés alatt. 6. Németországnak nyújtandó nemzetközi kölcsön és 7. mi történnék abban az esetben, ha Németország nem teljesítené fizetési kötelezettségeit. A nagykögetek tanácsinak új kigeteláse Magyarországtól Páris, dec. 6. A nagykövetek tanácsa ma adta át a párisi magyar követnek azt a jegyzéket, amely azt kívánja a magyar kormánytól, hogy mondjon le arról a jogáról, amit a trianoni szerzés vonatkozó paragrafusa szerint a katonai ellenőrzés tekintetében megilleti. A trianoni szerződés említett szakasza ugyanis úgy intézkedik, hogy amint a katonai ellenőrző bizottság Magyarországon munkáját befejezte, a nagykövetek tanácsának újabb intézkedésére feloszlik. Az antant ezt a szakaszt oda kívánja módosítani, hogy Magyarország lemondván jogairól, fogadja el a nagyköveti tanács által kiküldött kisebb, úgynevezett garancia bizottság állandó ellenőrzését, amely Bécsben székel, hogy Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyveres erejét ellenőrizze. Hennyi alat M Szepd Szeged, december 6. Sej, tud. Amikor az eddig sohasem ismert nagyságú adózási kötelezettségek korát éljük, érdekesnek tartottuk feljegyezni, hogy adó címén hány millió folyik be mostanában havonként, illetve évenként az adóhivatal kasszájába. Az új földadó Szeged város adóhivatalának évente 90 millió korona bevételt jelent. Nyolc nap alatt, vagyis 1922. november 22-től 30 ig bezárólag ingatlan-vagyonváltság (föld, szőlő) címén 5 millió korona folyt be a városi adóhivatalba. A befizetések nagyon lanyhán történtek s történnek még most is, mert ezen idő alatt legalább is — amint megtudtuk — 50— 60 milliót kellett volna a pénztárnak bevételeznie. A kedvezményes földadó címén — amelynek a meghosszabbított határideje november 15-én járt le — még külön 7 és fél millió korona bevételt jelentett az adóhivatalnak, úgy hogy az összes földadóhátralék még 8 millió lehet. A múlt év októberében összes adóban 4 millió, az idei októberben 64 millió folyt be, a múlt év novemberében 8 millió, az idén novemberben 25 millió volt a bevétel. Nem érdektelen, ha két évre visszamenőleg megemlítjük az adóhivatal fokozatosan emelkedő bevételét. 1920 ban összadóban 13,558.322 korona folyt be, az 1921. gazdasági évben már jóval több, mert 57,501.750 koronával zárt a pénztár. Az idén, mivel csaknem egy egész hónap van még hátra, tizenegy hónap alatt 151,287.639 korona folyt be adóban. Megemlítjük végül, hogy hír szerint az 1923. gazdasági évben Csonkamagyarország minden polgárára átlagban évi 12.000 korona adó esik. Jövőre nem kevesebb, mint 9 billió 6000 milliárd korona adójövedelemnek kell befolynia az államkincstárba. Elsőrendű óra- és ékszer-pítóműnély Irítz József Angonius-tér 11. szám. ,e34 Aranyat, briliánst és ezflstilt a legmagasabb árban vesz-Férfi, Bőr ruhákat, köpenyesét firhmolt pokrócokat, gyapjú fonalakat Ulbulllor Üzlet: Valéria-tér 14. művésziesen fest és vegyileg tisztit meglepő olcsó árak mellett. Színészeknek és tisztviselőknek 10 *10 árkedvezmény 5395 Bokor lisztes mellett.