Friss Hírek, 1922. szeptember-december (8. évfolyam, 223-301. szám)

1922-12-08 / 284. szám

n­isisip). ZB*I. utila ín­yEiI, ISZZ. Féltik, ilicinilitr IL Kifadóhivn­at. TISZA LAJOS­ KÖRUT 71.— Telefon 102. Fiókkiadóhivatal: KELEMEN­ UTCA 7. - Telefon 107. sz. (Endrényi könyvkereskedés.) ELŐFIZETÉS­ ÁRA: Helyben: 1 hóra ...................150 korona ! negyed évre .... 4.50 [ Vidéken: ] 1 hóra........................160 korona , 1 negyed évre . . 480 Szerkesztőség TISZA L­AJOS-KORÚT 71.­Telefon­ról felelős szerkesztő telefonja 14­.70 *2 Kleptokrácia Friedrich István érdekes kritikát olvasott föl a nemzetgyűlésen a ro­mán viszonyokról. A bírálók, akik­nek zord elítélő szavait­­idézte, nem­ elfogult külföldiek, vagy pláne „gyűlölettől elvakult" magya­rok, — hanem jó — románok. Az egyik röviden, de minden velős mondásnál velősebben kleptakrácid­­nak nevezi a román kormány ural­mát, magyarul: tolvajuralomnak, ahol nincs igazság, jog- és tör­vénytisztelet, de ahol a korrupció és a szabadlopás vidáman burjánzik az államkormányzás minden terein. Vajda's Sándor az egyik szigorú bíró, akinek szavaiból érdekessé­geket idézett Friedrich István, az a Vajda Sándor, aki Nagy­magyar­­ország parlamentjében egyik osz­lopa volt az Erdély elszakítását elő­készítő régi, alattomos román törek­véseknek. Ez a Vajda azt tapasz­talja most, hogy Erdély, ahol a románokat állítólag a magyarság el­nyomta, Nyugaton feküdt még az elszakadás előtt, a műveit Nyugaton, de most a balkáni Keletre fordult, az önkény és korrupció naptájékára. Tehát nem magyar elvakultság látja sötétnek a romániai és az er­délyi viszonyokat, hanem az elkese­redett román hazafiság. Olyan „mártírok és szentek" lázadnak a román kormányzat barbársága ellen, mint a nevezetes Vajda-Vojvoda Sándor. Szükségtelen hát, hogy magyar képviselők a maguk ítéletével ítél­kezzenek kemény szavakkal a ro­mán hatóságok tettei fölött, mint a minap Szilágyi képviselő méltó fel­háborodásában, de nem egészen bölcsen cselekedte. S épp ezért kérte a miniszterelnök a képviselőket, hogy megválogatott szavakkal szólja­nak, ha a megszállott területek magyar­ságának sérelmeiről beszélnek. Mert nem lehet tudni, nem ártanak-e sokkal többet a beszédükkel ép­pen azoknak a szenvedő ma­gyaroknak, akiken segíteni akar­nak. A miniszterelnök megszívetni való figyelmeztetése közvetlenül a kitűnő Drózdynak szólott, aki, sze­­replésvágyától kellemetlenül sar­­kalva, ellensúlyozni igyekezett a Friedrich-idézte román államférfia teljesen megbízható ítéletét. Drózdyt intette a miniszterelnök, ha nevét nem is említette, de az egész ellenzékhez szólott, sőt az egész nemzetgyűléshez. Belgrád, dec.17. A magyar és az SHS királyság kormánya között az optáltak ügyében megindult tárgyalások be­fejeződtek. A megállapodás szerint a kölcsönösség alapján az optáltak­ A kaltassminisitar Molgadi útja. Megírták már a helyi lapok, hogy Kiebelsberg Kunó gróf kultusz­miniszter rövidesen Szegedre jön. Utóbbi értesülésünk szerint a kul­tuszminiszter hétfőn reggel érkezik ide, hogy az egyetem elhelyezését felülvizsgálja és a klinikai felszere­lések ügyében tárgyalásokat folytas­son az egyetem vezetőségével. A kultuszminiszter kiséretében lesznek Tóth Lárzá dr ij Qu­in,§.^l miniszteri .41l­lamtitkár és Kon Fiöris műépítész, aki az egyetemi építkezéseket vé­gezte és a további átalakító munká­latokkal is meg lesz bízva. A kultuszminisztert az állomáson a város hatósága és az egyetemi ta­nács fogadja. Fölemelték a közalkalmazot­­tak segélyét. Budapestről jelentik: A közszolgálati alkalmazottak nem­zeti szövetsége szerdán délután 5 órakor nagy választmányi ülést tar­tott, amelyen Kelety Dénes állam­titkár, elnök közölte a megjelentek­kel, hogy a kormány a közszolgá­lati alkalmazottak rendkívüli segé­lyét december­­­től 70—127 száza­lékkal felemelte, mert hiszen — legalább kifelé — egészen egynek, erősen egységesnek kell lennünk tiszta és dönthetetlen igazunk védelmében. k­öltségvetést még ez évben a nem­zetgyűlés elé terjesztik Budapest, dec. 7. (MTI.) A nem­zetgyűlés pénzügyi bizottsága Ráday Gedeon gróf elnöklésével ülést tar­tott, melyen az indemnitási törvény­­javaslatot tárgyalta. A bizottság a törvényjavaslat előadására Ivády Béla nemzetgyűlési képviselőt kérte fel, aki röviden ismertette a javaslatot. Ezután Kállay Tibor pénzügy­­miniszter szólalt fel és bejelentette, a minden fenforgó nehézség ma még ebben az évben a nemzetgyűlés elé terjeszti a költség­vetés egész komplexumát. A bizott­ság a törvényjavaslatot úgy álta­lánosságban, mint részleteiben elfo­gadta. Pártközi d­egállapodás a pártközi illemről A szerdai ülés eseményeinek ha­tása alatt már a folyosón, úgy kormánypárti oldalon, mint az ellen­zéki képviselők, egyöntetűen meg­­állapították, hogy az a hang, ame­lyet egyes politikusok az ülésen megütöttek, valamint az állandó személyeskedés a tárgyalásokat ho­vatovább lehetetlenné teszi. Ugyan­ezt hangoztatta az ülés vége felé Scitovszky elnök is. Néhány kormánypárti képviselő, Huszár Károly és mások akciót in­dítottak, hogy kölcsönös megbeszé­lés révén létesítsen a párt oly kö­telező erejű pártközi megállapodást, mely szerint minden párt a legrigo­­rózusabb fegyelemmel szorítja képvi­­selőtagjait a parlamenti szabályok nívójának és munkakészségének megóvására. Meghosszabbították az aptik­ak taptízhadási idaját Még két évig lakóhelyü­kön maradhatnak­ nak 1925. évi január 26-ig joguk van jelenlegi tartózkodási helyükön maradni. A megállapodás a polgári jogok kérdését nem rendezi. PARUMENTI ftUIANACH latiii az Issziis maszatolillltsi ktpviselőb,­tletrajztt. Kapható Sz­edzn­eppedili Endreapi hbapphereskedónél Kelem­en-utca I. Az eltűnt javaslat mért nem tárgyalták a városi üzemek egységesítésének tervét ? Szeged, dec. 7. (Saját tudósítónktól.) Pontosan egy évvel ezelőtt, ta­valy decemberében Skultéty Sándor városi főszámvevő javaslatot nyúj­tott be a tanácshoz, mely a városi üzemek egységesítéséről szólott. A telsi­m.stinf . alapon egységesítve volnának az üzemek, minden üzem élén egy igazgató állana, aki csak a rész­vénytársaság vezetőségétől függne. A részvénytársaságnak elnöke volna a polgárm­ester s ő lenne az esz­­köző kapocs az egységesített üze­mek és a város hatósága között. A részvénytársaság természetesen felelős lenne az Üzemek vezetéséért, de csak minden év végén kellene az együttes eredményekről beszá­molnia a közgyűlésnek, vagy más városi fórumnak, esetleg a tanács­nak, nem pedig szinte napról-napra. Az üzemek egységesítése ebből a szempontból volna előnyös, a ve­zetők­ szabadabb kezet kapnának eiesett. A tettesek ismeretlenek, minden apróbb-nagyobb beruházá­sokért nem kellene a tanácshoz és ezen keresztül a törvényhatósági bi­zottsághoz fordulni, hanem a rész­vénytársaság vezetője minden to­vábbi nélkül megadhatná a bele­egyezését a beruházás végrehaj­tásához. A főszámvevő javaslatát annak idején letárgyalta a tanács, mielőt azonban a közgyűlésre vitték volna be, kiadták a pénzügyi bizottságnak véleménynyilvánításra. Ezen az úton a tanácstól a pénzügyi bizott­ságig — nyomtalanul eltűnt az üze­mek egységesítésére vonatkozó ér­demes javaslat. Tény az, hogy az aktát a tanács áttette a pénz­ügyi bizottsághoz, de oda az nem érkezett meg. Az egész ügy felemlítését csupán azért tartottuk érdemesnek, mert különösen most volna aktuális az üzemek­­egysége­­sítése. A városi üzemek legtöbbje ugyanis vagy jövedelem nélkül, van éppen ráfizetéssel dolgozik. A városi kenyérgyár és a hús­üzem vezetői nem is igen vannak azon, hogy a jövedelemnél ered­ményt mutassanak fel, mert ez a két üzem szociális üzem, amelyek a kenyeret, illetve a hentesárukat a napi árnál olcsóbban hozzák forga­lomba, hogy ezzel a fogyasztó kö­zönségre nézve előnyös konkurren­­ciát csináljanak a pékekkel és a hentesekkel szemben. A városi tégla­gyár jelenleg nem működik, így ott bevétel sincs. A köztisztasági üzemnek kevés a munkája, munkást sem igen kap­nak s ezek a körülmények teszik, hogy ez az üzem most nem jöve­delmez. Hátra volna még a gőzfürdő, a közvágóhíd és a városi nyomda. Talán még a gőzfürdő és a köz­vágóhíd az egyedüli két üzem, amelyek jövedelemmel dolgoznak, bár a gőzfürdő épületét most át­festették, tatarozták és ez a munka több hónap bevételét emésztette föl. A városi nyomda állandóan dolgo­zik, de bizony nem nagy haszonnal. Skultéty főszámvevő tavaly azt­­Szerette volna, ha már a decemberi­­közgyűlés letárgyalja a javaslatát és ez év elejétől kezdve egyesítenék az üzemeket. A javaslat azonban el­veszett és így még most, egy év múltán sem lehet a bizonyosan jó következményekkel járó üzemegysé­­gesítést megvalósítani. fel akartak robbantani m­­áj­ Újvidéken pénteken hajnalban 2 óra után 2 perccel a Délbácska szer­kesztőségének utcai ablakában bom­­ba robbant fel. Emberéletben kár nem

Next